Kedves Játszótéri Anyuka!
(A fotó csak illusztráció)
Bence ugyanis nem beszél. Szenzoros diszfáziája van - a szenzoros integrációhoz (túlérzékenység az ingerekre - hallás, látás, testtudat, érintés stb.) köthető akadályoztatott beszédfejlődés. És az az igazság, hogy már mi is ritkán járunk a játszótérre.
Tudod kedves anyuka, amikor zavartan elfordítod a fejed – tudom nincs mögötte rossz szándék, empatikus vagy és sajnálsz –, amikor a gyerekedet hangos bíztatások kíséretében elhajtod mellőlünk, amikor furcsálkodva/undorodva nézed a sokszor nyögésekkel kommunikáló kisfiamat, amikor nevelési tanácsokat adsz, akkor a gyerek érdekében úgy vagyok kénytelen dönteni, hogy megkímélem magunkat.
Ugyanis ezek a gyerekek ugyanolyan okosak, mint átlagosabb társaik, és pontosan látják a reakciókat. Amikor megtudtam végre a diagnózist, kb. 5 percembe telt elfogadni a szenzorosságot és 2 napba a beszédfogyatékosságot (a félreértések elkerülése végett Bence fog beszélni, de lehet, hogy hibás nyelvtannal és akcentussal), azt gondolom a digitális, globális korban ez nem kérdés. Amit a mai napig nem bírok feldolgozni, és amitől rettenetesen féltem, az a társadalom, pontosabban a mi társadalmunk, még pontosabban a Te reakciód, és annak romboló hatása.
Régóta tudjuk, hogy nem szavakkal, a példánkkal nevelünk: amikor elfordítod a fejed, bármilyen okból (még ha csak zavarban, vagy sajnálkozva is) a gyerek azt tanulja meg, hogy ilyenkor el kell határolódni. Ezzel nem csak nekünk, de a saját gyerekednek is rosszat teszel. Kutatásokból tudjuk, hogy a sikert nem az IQ, hanem az EQ határozza meg. Az EQ-nak pedig jól odavágtál a fejed elfordításával. További kutatások azt is bebizonyították, hogy a jó cselekedet emeli a boldogságszintet. És ki ne vágyna boldog és sikeres gyerekre? Én biztos. Szerintem szükségünk van egymásra!
Az igazság az, hogy még csak nem is kell semmit tennetek. Higgyétek el, nem rossz nekünk, ahogy a bicegő és a Downos családoknak sem. Nehezebb, de nem rossz. Most hogy ezt már tudjátok, nyugodtan nézzetek a szemembe, beszélgessünk, hagyjuk a gyerekeket játszani, ha akarnak, a nyelvi, mozgási stb. nehézséget ők/mi majd megoldjuk.
Forrás: Zűrzavaros család
Fotó: pxhere
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
Közösségi hozzászólások: