SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Több munka, több stressz

Török Monika [cikkei] - 2004-06-10
Napi 12-l6 óra munka mellett nem sok idő marad a családra. Kérdés azonban, hogy a házastárs, a gyermekek kimondott vagy kimondatlan hiányérzete mennyi konfliktus, stressz forrásává válik.

Több munka, több stressz

 A vezetők munkanapja nem 9-től 5-ig tart. Gondolataik nagy részét is hivatásuk, munkájuk, siker- és karriervágyuk tölti ki, magánéletüket is ennek rendelik alá. Állandó döntési helyzetben vannak, a döntéseiknek pedig következményeik, amelyekért felelősek. Ez a döntéskényszer, ez a felelősség megterhelő. Ám munkájuk kreatív, változatos, sokszínű. Ez az, amiért a menedzserlét vonzó. De szüntelenül ötletdúsnak, kreatívnak lenni akkor is, ha fáradtak, levertek, rosszkedvűek, elég nehéz, ha ugyan nem lehetetlen. Profinak kell lenni, és ehhez temérdek tanulás, szakmai tudás szükséges. Emellett kitűnő emberismeret, jó kommunikációs készség is kell, hogy megfelelően tudják kiválasztani munkatársaikat, eredményesen tárgyaljanak üzletfeleikkel. Nem kis dolog!
Mindehhez társul stresszfaktorként a kiszámíthatatlanság. Ritka kivételnek számít, ha a menedzser reggel eltervezett napja az elképzeléseinek megfelelően alakul. A napirend szétzilálásának igen "kiváló" eszköze például az egész nap, minden órában bekapcsolt mobiltelefon. A menedzser biztos lehet abban, hogy így nem lesz egyetlen nyugodt perce sem, nem tud a feladatára koncentrálni, és emiatt szüntelenül űzött vadnak érezheti magát.

Nem elhanyagolható szempont a menedzser "hátországa" sem: a házastársi kapcsolatok, a család stabilitása, nyugalma, feszült vagy derűs légköre. Rossznyelvek szerint a hosszú, boldog házasság titka az, ha a házastársak minél kevesebbet látják egymást; ilyenkor ugyanis nem jut elég idejük veszekedésre sem. Ennek a feltételnek a menedzser-életforma maximálisan megfelel. Napi 12-l6 óra munka mellett nem sok idő marad a családra. Kérdés azonban, hogy a házastárs, a gyermekek kimondott vagy kimondatlan hiányérzete mennyi konfliktus, stressz forrásává válik.

 Azt is könnyű belátni, hogy azt a stresszt gyorsabban megemésztjük, amelyet kipanaszkodunk vagy kisírunk magunkból, míg az elfojtott, néma szenvedés, a magunkba zárt feszültség megreked, és betegséghez vezethet.

Olyan betegség persze, amit kizárólag menedzserek kaphatnak meg - tehát a juhtenyésztő, a kazánkovács vagy a latintanár biztosan védettnek érezheti magát ellene - természetesen nem létezik. Kétségtelen azonban, hogy a menedzser-életforma növeli egy sor betegség kialakulásának esélyét. A mozgásszegény, ülő életmód, a rendszertelen étkezés, legfőképpen pedig az állandó stresszterhelés könnyen felboríthatja az életműködések egyensúlyát, s ez funkcionális panaszokhoz, majd pedig kimutatható szervi betegségekhez is vezethet. Egymástól látszólag igen távol álló betegségek alakulhatnak ki - magas vérnyomás, szívinfarktus, fekélybetegség, túlérzékeny (irritábilis) bélszindróma -, de jelentős pszichés összetevői vannak az allergiának, asztmának, elhízásnak, cukorbetegségnek, többféle bőrgyógyászati, reumatológiai elváltozásnak, sőt a fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képesség csökkenésének, de még a ráknak is. Ha hagyjuk.

Kit mi veszélyeztet?


 Mitől függ, hogy az ember a bőséges "választékból" melyikben betegszik meg? Ennél a kérdésnél komolyan számításba jön a genetikai hajlam kérdése. Ez magyarázza - kissé leegyszerűsítve -, hogy melyik szerv, szervrendszer lesz a "leggyengébb láncszem", amely a külső megterheléseknek legkevésbé tud ellenállni, vagyis amelyen a betegség megjelenik.

Más megközelítés szerint bizonyos betegségeket meghatározott személyiségjegyekkel, illetve konfliktusszituációkkal hozhatunk összefüggésbe. Az állandó versenyhelyzet, az elfojtott indulatok, a rohanás, időzavar például a szimpatikus idegrendszer aktiválódásához, s ezen keresztül magas vérnyomáshoz, infarktushoz vezethet. Ezeket nevezzük alarm- vagy riadóbetegségeknek. A vészhelyzet hatására ugyanis megszólal szervezetünkben egy rejtett "csengő", a szimpatikus idegrendszer aktiválódik, és minden erőforrásunkat a veszély leküzdésére mozgósítja. Emelkedik a vérnyomás, a szív szaporábban és erőteljesebben dobog, megnő a vércukor mennyisége stb. Nincs gond, ha az izgalom, a vészhelyzet csak átmeneti; különösen akkor nem, ha feszültségeinket, indulatainkat le tudjuk vezetni, vagy legalábbis bánni tudunk velük. Ha azonban az izgalom, feszültség tartóssá válik, vagy állandóan ismétlődik, és levezetése is akadályba ütközik, akkor megbillen a vegetatív idegrendszer egyensúlya, szimpatikus túlsúly alakul ki. Ez az állandóan visszafojtott feszültség alarmbetegségekhez vezethet.

 Az infarktus jól ismert rizikófaktorain (dohányzás, magas koleszterinszint, elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség, ülő életmód) kívül az utóbbi évtizedekben egy újabbat is számításba szokás venni: az úgynevezett "A" típusú viselkedést. Az A típusú személyiség lázasan tevékeny, örökké siet, egyszerre mindig többfélét csinál - borotválkozás közben telefonál, reggelizik, újságot olvas és rádiót hallgat -, türelmetlen, versengő természetű, hirtelen haragú, ám ellenséges indulatait elfojtja, ezek szinte csak autójában, a volán mögött ülve törnek belőle a felszínre. Tökéletességre törekszik, nagy követelményeket támaszt másokkal, de még nagyobbakat önmagával szemben, valójában állandó készenlétben él, egy percig sem képes lazítani. (Ez a személyiségkép egyébként tökéletesen megegyezik az ideális menedzser kritériumaival!) Az esetek többségében ez a magatartás csak egy a rizikófaktorok közül, azonban az is előfordul, hogy szélsőséges formában önmagában, más rizikófaktorok nélkül is infarktushoz vezet, mert az ilyen személyiségben nem működnek a "biztosítékok", s így a túlterhelés magát a szerkezetet károsítja.

 Az emésztőszervi betegségek inkább a két tűz közé szorított középvezetőket és a beosztottakat veszélyeztetik. Egy gyakran idézett anekdota szerint Selye János egyszer megkérdezte egy zsarnoki természetű, önkényeskedő admirálistól, hogy nincs-e gyomorfekélye. "Nekem nincs - felelte az admirális -, de a beosztottaimnak van." Az az ember, aki túlzottan befelé fordul, vagyis minden problémáját "lenyeli", de nem tudja "megemészteni", tehát azok szükségképpen "megfekszik a gyomrát", fekélybetegségre veszélyeztetett. A tökéletességre törekvés, a túlzott aggodalmaskodás, a teljesítés, megfelelés vágya a paraszimpatikus idegrendszer által vezérelt emésztőszervekben okoz károsodást.

 Károsodik az immunrendszer működése is, és elősegítheti a fertőzések, sőt akár a rák kialakulását is. Megkockáztatom: ha egy vállalatnál az évi rendes influenzajárvány idején a szokásosnál több a beteg, akkor ott egyrészt meg kell vizsgálni a klímaberendezést, vajon nem szórja, terjeszti-e a kórokozókat, másrészt ajánlatos megkeresni azokat a stresszforrásokat, amelyek ronthatják a dolgozók hangulatát, közérzetét és ezáltal ellenálló képességét

 forrás: Valló Ágnes, www.piac-profit.hu

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Életét vesztette Sallai Nóra ötéves kisfia az autóbaleset következtében

Életét vesztette Sallai Nóra ötéves kisfia az autóbaleset következtében

Szeptember 27-én történt a súlyos karambol, melyben Sallai Nóra színésznő és kisfia életveszélyes sérüléseket szenvedett - azóta kórházban ápolták őket. A szörnyű baleset mára azonban felfoghatatlan tragédiává változott.
Október 2024-ben is a látás hónapja

Október 2024-ben is a látás hónapja

A látás hónapját minden évben megrendezik világszerte, így Magyarországon is. A látás hónapjának kezdetben elsősorban az optikai látásjavítás (szemüveg- és kontaktlencse-viselés) volt a fő témája. Az évek során azonban a látás, elsősorban a látásélesség megőrzésének és javításának figyelemfelhívó hónapja lett. Professzor Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ vezetőjével, glaukóma specialistájával a mai alkalommal a 2024. évben is aktuális látásmegőrzéséről és az éleslátást leginkább veszélyeztető betegségekről, valamint ezek korai felismeréséről beszélgettünk.
Minden ultrafeldolgozott élelmiszer káros? A dietetikus válaszol

Minden ultrafeldolgozott élelmiszer káros? A dietetikus válaszol

Egyre többet hallani az ultrafeldolgozott élelmiszerek veszélyeiről, a tájékozottabbak egyenesen a szív-érrendszer legnagyobb ellenségeinek tekintik azokat. Ugyanakkor érdemes tudni, hogy ezek az élelmiszerek nem mind ugyanolyan feldolgozással készülnek, és bizonyos típusaik akár még csökkenthetik is a kardiológiai kockázatokat. Czakó Bettina, a Kardioközpont dietetikusa, okleveles táplálkozástudományi szakember MSc egy új elemzés kapcsán beszélt a témáról.
Csúnyán köhög a gyermek: mi a teendő?

Csúnyán köhög a gyermek: mi a teendő?

"Csúnyán köhög" - panaszolják aggódva a szülők, amikor náthás és napok óta köhögő gyermekeikkel felkeresik az orvost. Dr. Mezei Györgyi, a Tüdőközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakorvosa arra hívja fel a figyelmet, hogy a vírusfertőzésekkel együtt járó köhögés 3-4 hétig is fennállhat.
Mennyit tudunk a szem egészségéről?

Mennyit tudunk a szem egészségéről?

Legtöbben jobban félünk a látásvesztéstől, mint a rák, a stroke, a szívbetegség és más súlyos betegségek kialakulásától, legalábbis erre mutatnak rá különböző nemzetközi tanulmányok. Bár azt feltételezzük, hogy jól ismerjük a jó látás megőrzéséhez szükséges tudnivalókat, valójában a többségnek csekély a tudása ezen a területen. Ez az ismerethiány pedig növeli egy-egy szembetegség kialakulásának kockázatát.
A szerkesztő ajánlja