SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Egy életre szóló találkozás!

Dr. Vereczkey Attila [cikkei] - 2011-06-21
Dr. Vereczkey Attila, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet meddőségi és endoszkópos specialistája Buenos Airesben személyesen megismerkedett Prof. Dr. Robert Edwards Nobel-díjas brit kutatóval. Erről a találkozóról és a személyes élményeiről kérdeztük a főorvost.

vereczkey_attila_es_robert_edwards2010-ben az in-vitro fertilizáció, vagyis mesterséges megtermékenyítés atyja, a brit Robert Edwards professzor vehette át a Nobel fiziológia, illetve orvostudomány kategóriában. Az általa kifejlesztett eljárásnak köszönhetően napjainkban több mint 4 millió gyermek látta meg a napvilágot, és évente számos országban akár 2-3%-ban is születnek gyermekek ennek az eljárásnak a segítségével.

Edwards professzor 1925-ben született Manchesterben. A mesterséges megtermékenyítési eljárásokat először állatkísérletek során fejlesztette ki, majd Ő végezte az első sikeres eljárást emberi ivarsejtek felhasználásával, mely a meddőség kezelésének forradalmasításához vezetett. A professzor jelenleg az University of Cambridge emeritus professzora.

2008-ban a professzor így emlékezett vissza arra a történelmi pillanatra, amikor 1978-ban létrehozta az első megtermékenyített emberi embriót: „Soha nem felejtem el azt a napot, amikor lenéztem a mikroszkópra, és valami vicceset pillantottam meg a tenyésztésben. Amit láttam, az nem volt más, mint egy blasztociszta, ami visszanézett rám. Ekkor arra gondoltam: Megcsináltuk!”

„A legfontosabb dolog az életben egy gyermek. Nincs semmi, ami különlegesebb lenne nála. Steptoe-t (a professzor munkatársa, aki már nem élhette meg a Nobel-díj átvételét) és engem mélyen megérintett azoknak a pároknak az elkeseredettsége, akik olyan nagyon szerettek volna egy gyermeket. Sok kritika ért minket, de mi oroszlánként küzdöttünk a pácienseink érdekében” – emlékezett vissza a brit tudós


Louise Brown, az első „lombikbébi” így reagált Edwards Nobel-díj kitüntetésére: „Ez egy csodálatos hír, anyu és én nagyon boldogok vagyunk amiatt, hogy az IVF egyik úttörője megkapta azt a kitüntetést, amit olyan nagyon megérdemelt. Bobot megtartottuk jó emlékezetünkben, és nagyon örülünk annak, hogy személyesen is gratulálhatunk neki, és családjának.”

Dr. Vereczkey Attila így emlékezett vissza a professzorral való találkozására: „Véleményem szerint Edwards professzor nemcsak azért vált méltóvá a Nobel-díjra, mert az első lombikbébi terhességet sikerre vitte, és ebből született meg a világ első lombikbébije, hanem azért is, mert a humán reprodukciónak, mint önálló tudományterületnek világszerte is életet adott. Emellett meghatározó személyisége volt a humán reprodukcióval kapcsolatos jelenleg legnagyobb tudományos társaság megalakulásának, az ESHRE-nek (European Society of Human Reproduction and Embriology), illetve több rangos tudományos folyóiratnak, a Human Reproduction-nak, a Human Reproduction Update-nek, és egyéb fontos szakfolyóiratoknak is.

Személyisége valószínűleg nemcsak rám volt meghatározó hatással, hanem klinikusok, kutatók, tudósok egész nemzedékére. Találkozásunk során szerénysége, emberi közvetlensége, természetessége szinte zavarba hozta az embert. Az általa tartott előadásokon tolongtak az emberek, hiszen hihetetlenül átfogó módon látja a biológia ezen területét, és olyan összefüggésekben gondolkodik, amely korszakalkotóvá tette Őt és csapatát. A vele való beszélgetéseket követően számomra nem volt kétséges, hogy milyen irányba folytassam szakmai tevékenységemet. Nagyon örülök, hogy alkalmam adódott Edwards professzorral több alkalommal is hosszasan beszélgetni, hiszen nagy szerencse, ha valaki az élet bizonyos szakaszaiban olyan meghatározó személyiségtől kap iránymutatást, inspirációt és pozitív energiát, amely hozzájárul a helyes döntés meghozatalához. Az én életemben már volt ilyen alkalom, mikor Teller Ede professzornál jártam Berkley-ben, Kaliforniában. Teller professzorral tudomásom szerint halála előtt utolsóként készíthettem interjút, mely során olyan életbölcsességeket, történelmi tényeket tudhattam meg, mely komoly hatással bírt célkitűzéseim kialakításában.

A buenos aires-i beszélgetések eldöntötték szakmai pályám további alakulását. Köszönettel tartozom ezért Edwards professzor úrnak, és a sorsnak, hogy lehetőséget adott a Nobel-díjas kutatóval való találkozásra."

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Mit tehetünk, ha folyamatosan romlik a gyermekünk szeme?

A gyermekek látása világszerte egyre rosszabb, és ennek egyik egyértelmű oka a képernyő előtt töltött idő növekedése. Egy globális tanulmány szerint az utóbbi években egyre több gyermeknél jelentkezik miópia, más néven rövidlátás.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja