Amit a fényvédőkről érdemes tudni
A biológiai hatásoknak megfelelően az optikai fénytartomány fontos hullámhossz-intervallumát az alábbiak szerint osztják fel:
100-280 nm: UV-C (távoli ultraibolya) nem éri el a Föld felszínét. Mesterségesen az ívfénnyel, kvarc-készülékekkel, csírátlanító lámpákkal állítják elő.)
280-315 nm: UV-B (Dorno-tartomány), mely okozza a lebarnulást, de a napégést és a bőrrákot is. Ez a tartomány felelős a napfény okozta hámosodás kialakulásáért (hyperkaratosis) is, mely védő hatású a napfény káros hatásaival szemben.
315-400 nm: UV-A (közeli ultraibolya), vagyis a hosszú hullámhosszú ultraibolya fény, a fenti ártalmakat fokozza, ugyanakkor ezek a sugarak szerepelnek a gyógyszerek és kémiai szerek okozta reakciókban.
400-760 nm: látható fény tartománya.
>800 nm: infravörös tartomány (hősugárzás) Az infravörös sugárzás (780- 5000 nanométer) szűrése mai tudásunk szerint nem indokolt, mivel egészségkárosító hatása bizonyítottan nem jelentős.
Az ózonpajzs az UV A-t nem, az UV B-t részben és az UV-C sugárzást teljes egészében kiszűri. az UV-A pedig nagyrészt eléri a Föld felszínét. Mivel normálisan a bioszférát érő UV-B és UV-C sugárzás minimális szintű, az élőlények csak kismértékben vannak felkészülve az ellenük való védekezésre.
Az UV-B sugárzás káros biológiai hatásai közé szokták sorolni emberi betegségek közül a bőrrákot, hályogot, valamint a megfigyelhető még a bőrben termelt immunanyagok mennyiségének csökkenése is. Az erős UV-B sugárzás a növények egy részére is káros, és képes a tengeri plankton mennyiségét is számottevően csökkenteni, ami viszont a teljes tengeri táplálékláncra hatással lehet.
A káros biológiai hatásokért a DNS sérülése felelős: a pirimidin bázisokból dimérek képződnek, amik az örökítő anyag torzítása által meggátolják a fehérje-kódok leolvasását, és az osztódás során így kóros utódsejteket, mutánsokat hoznak létre.
A szervezet az UV sugarak káros hatása ellen egyrészt melanin (bőrpigment) képzésével, másrészt a szaruréteg megvastagodásával védekezik. Körülbelül háromheti rendszeres napozás hatására kialakult pigmentációval tízszeresére, a szaruréteg megvastagodásával pedig négyszeresére nő a bőr ellenálló képessége a további UV sugarakkal szemben. A fényvédelem teljes folyamatát még nem ismerjük, valószínűleg fényvédő anyagok is keletkeznek a hámban.
Nyáron mindenki fokozottan odafigyel arra, hogy fényvédőszert használjon a bőrrák megelőzése érdekében. Kevésbé nyilvánvaló azonban az a tény, hogy a fényvédők a nap D-vitamin termelésben fontos szerepet betöltő sugarait is blokkolják, így nő a D-vitamin hiány kockázata.
Az UV „jótékony hatása”, hogy az ember bőrében a D-vitamin előanyagából D-vitamin képződik, ami a csontnövekedéshez, kalciumbeépüléshez szükséges faktor. Utóbbi nagyon fontos a vér pH-jának korrigálására, pufferelésére, aminek hiánya az elsavasodáshoz, csontritkuláshoz sőt a rákképződéshez, főként a sejtek egymástól való elszakadásához vezethet.
A Kalifornia Egyetem (University of California - San Diego) kutatói az elemzés során megállapították, hogy a vérben a D-vitamin (pontosabban a 25-hydroxyvitamin D - 25(OH)D -, ami a D-vitamin májban átalakult formája) magas szintje felére csökkenti a mellrák, és egyharmadára a vastagbélrák kockázatát.
A kutatók azt tanácsolják, hogy a szükséges 2000 NE D3 vitamint kombinált formában:
- táplálékkal,
- táplálékkiegészítővel
- és napozással
érjék el.
D-vitamint csak az orvos írhat fel, viszont napozni mindenkinek lehet: a kaukázusi rasszhoz tartozó, fehérbőrű emberek napi 10 -15 percet napoztassák legalább a testfelület 50 %-át, ha az időjárás megengedi. Ha a bőr lebarnult már, vagy eleve barna bőrű az illető, akkor 25 perc is szükséges. (Amennyiben a családban előfordult már bőrrák, akkor a napozás nem javallott.)
Fényvédők:
Fényvédelmet - elsősorban az UVA/UVB sugarak szűrését -, a bőrrák és egyéb fényártalmak kivédésére különféle napozószereket ajánlanak, melyeknek két fajtáját kell megkülönböztetni: fizikai és a kémiai szűrők. Ezeket a változatos eredetű és hatású anyagokat nemcsak napozókrémekben és naptejekben, hanem sok egyéb kozmetikumban - hidratálókban, éjszakai krémekben, ajakbalzsamokban, hajlakkokban, alapozókban - is megtaláljuk.
• Kémiai szűrők: Para-aminobenzoesav (PABA), PABA észterek, szalicilátok, kámfor származékok, cinnamátok (fahéjkivonatok), dibenzoylmethanok, anthranilatok, benzophenonok, triazolok.
Sajnos, a fényvédő vegyszerek közül egyebek mellett a benzofenonok, a butylmethoxy-dibenzoylmethane, a para-aminobenzoesav (PABA) és származékai igazolt allergének. A benz-imidazol, benzoxazol, dibenzoil-metán , a kumarin és a cinnamátok szintén okozhatnak kontakt allergiát.
• Fizikai szűrők: titán-dioxid, cinkoxid, talkum, kaolin, vasklorid, Ichthyol (halkátrány), vörös petróleum.
A fizikai fényvédőként alkalmazott finom eloszlású (mikronizált vagy nanoszomizált) titán-dioxidot és cink-oxidot érzékenyítés szempontjából ártalmatlannak tartják, ám főként előbbit az USA különféle ráklistáin megtalálhatjuk. Egy amerikai tanulmányban kimutatták, hogy a nanoanyagoknak kitett állatok olyan súlyos agykárosodást szenvednek, amihez az embereknél az Alzheimer-kór hasonlít a leginkább. A kutatók szerint a nanoanyagok egy fajtája, a fullerének a legveszélyesebbek. A másik probléma, hogy a titán-dioxid, cinkoxid agy ólomoxid tartalmú festékekkel (azaz bármilyen fehér festékkel) kezelt felületek - így a bőrünk is - a tükröződés folytán csökkentik a fényben levő ultraibolya sugárzás szintjét, mivel ezek a festékek magukba szívják az ultraibolya sugarakat.
Az előbbiek „fényében” legújabb anyagok így pld. a hidroxifenil-triazinok vizsgálatára - melyeket a fényvédő anyagok új generációjának titulálnak - számos új in vivo és in vitro metodikát ajánlanak a kutatók.
Ideális, minden követelménynek megfelelő fényvédőszer nem létezik. Jelenleg használatos szereink a fizikai és a kémiai fényvédő anyagok keverékei, kiegészítve más bőrápoló hatású anyagokkal, antioxidánsokkal, tapadásfokozókkal.
Az UV-szűrők elveszthetik stabilitásukat fény vagy enzimatikus hatások következtében. A kutatások kimutatták, hogy a benzofenon nagyon nagy fotostabilitású vegyület, míg más anyagok, például az oktil-dimetil-PABA gyorsabban lebomlik. A magas faktorszámú készítmények egyre növekvő népszerűsége miatt a gyártás során UV-stabil szűrőket alkalmaznak.
Faktorszámok:
Ha mégis szeretnénk napozószert venni, érdemes ismerni, mit jelent a faktorszám, melyre most már egyetemesen az SPF (Sun Protective Factor) elnevezést használják. A SPF-et 1997 óta az Európa-szerte elismert COLIPA-eljárással mérik. Fontos tudni, hogy a faktorszám egy szorzószám. Ha valaki például egyébként 5 perc alatt bepirosodik, s másnap hámlik, egy 20 SPF-es napolajjal 5x20=100 perc múlva fog csak leégni, ha közben sem nem izzadja, sem nem fürdi le a napozószert. Érdemes tudni ehhez még egy fogalmat, a MED-et (minimális erythema dózist), mely az az idő, ami alatt adott bőrfelületen látható gyulladás jön létre. Ez bőrtípusonként, egyénenként változik.
Bőrtípusok:
Típusba sorolás a barnulás alapján történik, az UV sugárzással szembeni egyéni érzékenység a napfény hatására kialakuló bőrpír alapján ítélhető meg. Ezt befolyásolja a hámréteg vastagsága és a bőr pigment tartalma. Az európai embereket ez alapján négy csoportba lehet osztani, s melyek mellet most nem említem a színesbőrűek (ázsiai, amerikai és afrikai, ausztrál) V. és VI. bőrtípusát.
Az I. és II. bőrtípusba tartozók a világos bőrűek, akik könnyen leégnek, érzékenyebbek az UV sugárzás káros hatásaira, mint a III. és IV. kategóriába tartozók. Az I. és II. csoportba soroltak hamarabb és mélyebben ráncosodnak az UV sugarak hatására. A felületes ráncok kialakulása nem mutat összefüggést a bőrtípussal, az csupán a természetes öregedés jele. A foto-öregedés idő előtti öregedést vagy krónikus fény ártalmat jelent az UV sugárzásnak kitett bőrterületen.
A bőrtípusok jellemzői:
Típus |
Gyakoriság |
Jellemzők |
A napozás következménye |
I. típus |
2% |
Világos bőr, szeplők, vöröses haj, világos emlőbimbók, “kelta típus” |
Nem barnul, gyorsan leég |
II. típus |
12% |
Világos bőr, szőke haj, szeplők, világos emlőbimbók, “germán típus” |
Gyakran leég, enyhén barnul |
III. típus |
78% |
Mérsékelten világos bőr, sötét vagy sötétszőke haj, pigmentált emlőbimbók, “kevert típus” |
Ritkán ég le, jól barnul |
IV. típus |
8% |
Sötét bőr, sötét haj, sötét emlőbimbók, “mediterrán típus” |
Szinte sose ég le, gyorsan barnul |
Alábbi táblázat szemlélteti, melyik jelzés milyen képességgel véd minket.
SPF jelzések |
UV védelem |
UV szűrés |
15, 20 |
Jó |
93.3% - 95.8% |
25, 30, 35 |
Nagyon jó |
95.9% - 97.4% |
40, 45, 50, 50+ |
Kiváló |
> 97.5% |
Ha félünk a napozás ártalmaitól, ott vannak a bőrbarnító készítmények. Alapanyaguk a dihidroxi-aceton vagy az alloxán nem túl megnyerő hangzású, de vannak zölddió-kivonatok is.
Végül néhány praktikus tanács:
Soha ne tűző napon kenjük fel magunkra a napozószert első alkalommal! A napozás előtt 20-30 perccel vigyük fel a bőrre, ugyanis kb. ennyi idő szükséges a beszívódáshoz. Ha a bőrt víz éri, az erősen csökkenti, illetve meg is szüntetheti a napozószer hatását, ezért javasolt annak ismételt felkenése. A napozás befejezése után alapos mosakodással szabadítsuk meg bőrünket a feleslegessé vált bomlástermékektől, a fényvédő-maradványoktól, és használjunk bőrnyugtató, utánzsírozó, gyulladáscsökkentő, magas antioxidáns vitaminkombinációt tartalmazó napozás utáni kozmetikumot.
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
Közösségi hozzászólások: