Kullancsos agyvelőgyulladás elleni védőoltás 

A kullancs által terjesztett, agyvelőgyulladás leggyakrabban hazánk nyugati megyéiben fordul elô, de a Budai hegyvidék, a Somogyi hátság és a Mátra kullancsai is fertőzöttek lehetnek. A tavaszi és koraőszi hónapokban halmozódás figyelhető meg.

A kórokozó vírus a kullancs csípésével, vagy a fertőzött állat tejének fogyasztásával jut be a szervezetbe. A fertőzés leggyakrabban tünetmentesen zajlik le, ha azonban az idegrendszer is érintett, bénulás is létrejöhet.

Az oltóanyagok (többfajta létezik) elölt kórokozót tartalmaznak. A megelőző oltási sorozat 3 alapoltásból áll, lehetőleg úgy időzítve, hogy a veszélyes évszakra az immunizálás befejeződjék. A védettség 3 éven át tart, ekkor egy, ún. emlékeztetô oltást kell adni.

Előzetesen nem oltott, veszélyeztetett egyén védelmére emberben előzetesen termelt védőanyag (speciális gamma globulin) adható, ennek védőhatása azonban csak néhány hónapra szól.
 

Vírusos influenza elleni oltás 

Az influenza a legjelentősebb légúti vírusfertôzés, A, B és C típusú vírusok okozzák. A betegség rendszerint késô ôsszel, télen és kora tavasszal jelentkezik, néha járványos méreteket ölthet. Magas láz, izomfájdalmak, levertség, köhögés a fôbb tünetei. Veszélyességét elsősorban a szövődményei adják, gyakori és súlyos a tüdőgyulladás.

Az oltás elölt influenzavírussal történik, az oltóanyag a járványokat is okozó A és B törzseket tartalmazza. Vannak olyan készítmények, melyek az oltási reakció csökkentése céljából az elölt vírus bizonyos részeit tartalmazzák, ez kevesebb oltási reakciót okoz, ezért alkalmasabb a gyermekek védettségének biztosítására.
 

Hepatitiszek elleni oltás

Májgyulladást számos vírus (és ritkán baktérium) okozhat, legjelentôsebbek az ún. hepatitisz vírusok. Védőoltás a hepatitisz B és a hepatitisz A vírus okozta májgyulladás ellen áll rendelkezésre.
 

Hepatitisz B elleni oltás

A hepatitisz B vírus az emberiség kiemelkedô jelentôségu kórokozója. Az általa létrehozott betegség igen elterjedt, súlyos, gyakran megy át egész életen át fennmaradó idült formába. A kórokozó vérrel, vérrel szennyezett váladékkal és szexuális úton terjed, jelentős arányú, különösen a fejlődő országokban az anyáról a magzatra történő átvitel is.

A hepatitisz B vírus elleni oltóanyag a kórokozónak azt az összetevőjét tartalmazza, amely a védettség kialakításában a főszerepet játssza. Genetikai úton állítják elő, így vírusrészecskék nem jutnak a szervezetbe.

Az alapvédettség 3 oltást követôen alakul ki, melyet félév alatt, meghatározott séma szerint kell beadni.

Akut fertőzési veszély kivédésére, védettséggel nem rendelkezôknek azonnal speciális gamma globulin adható.

Hazánkban 1995 óta oltják hepatitisz B ellen a vírushordozó anyák újszülöttjeit, az oltást még a szülőintézetben megkezdik. Az újszülöttek egyidejuleg speciális gamma-globulin védelemben is részesülnek.

Ajánlott és ingyenes az oltás a kiemelten veszélyeztetettek, így az egészségügyi dolgozók, az egészségügyi iskolák diákjai és a fertőzöttek környezetében élők számára. Ajánlott (de önköltséges alapon történik) oltani a pubertáskorú, a szexuális élet megkezdése előtt lévő fiatalokat, és mindazokat, akik bármely okból különösen ki vannak téve a fertőzéseknek (huzamosabb tartózkodás a fejlődő országokban, homoszexualitás, injekciós kábítószer élvezet, rendőrök ,börtönőrök, tűzoltók, stb.).
 

Hepatitisz A elleni oltás

A hepatitisz A vírus a székletszennyezés révén, szájon át jut be a szervezetbe. Az alacsony higiénés színvonalú területeken és körülmények között élőknél elterjedtebb. A betegség lázzal, hasi panaszokkal jár, sárgaság jellemzi.

Az ún. passzív védelemre normál gamma-globulin áll rendelkezésre, az aktív védelemre elölt vírust tartalmazó oltóanyag gyógyszertári forgalomban kapható. Az alapvédettséget 1 oltással el lehet érni, de 6-12 hónap múlva 1 emlékeztető oltást célszerű adni. Oltandók a fertőzés veszélyének kitett egyének, különösen a fertőzött területekre utazók, a laboratóriumi alkalmazottak, a szennyvízzel foglalkozók.
 

Hemofilusz b elleni védőoltás

Ezt a baktériumot - teljes nevén Haemophilus influenzae b - felfedezése után egy ideig, tévesen, az influenza okozójának vélték, innen ered a neve. Később kiderült, hogy inkább súlyos, gennyes gyulladásokat hoz létre, magas halálozással járó agyhártyagyulladást, gégegyulladást, és tüdôgyulladást. Az agyhártyagyulladás jelentôségét növeli, hogy a gyógyult estekben gyakoriak a maradandó idegrendszeri károsodások.

Megbetegedések szinte kizárólag a 2 hó - 5 év közötti gyermekek között fordulnak elő, így ezek számára kell védettséget biztosítani. Hazánkban jelenleg kétféle vakcina van forgalomban. Az alapimmunizálás 1 éves kor alatt 2 oltásból áll, emlékeztető oltás 1 év múlva szükséges. Az 1-5 évesek immunizálására egyetlen oltás elegendő.

Pneumokokkusz vakcinák

A pneumokokkusz a tüdőgyulladás leggyakoribb kórokozója, emellett agyhártyagyulladás, általános szepszis (vérmérgezés) is lehet a fertőzés következménye. A gyermekkori középfülgyulladásokat szinte kizárólag ez hozza létre. A tüdőgyulladás az idôsebbek között a kor előrehaladtával egyre gyakoribb és egyre súlyosabb, ezért a 65 évnél idősebbek oltása indokolt.

Mindazok oltása javasolt, akiknek a védekezőképessége bármely okból csökkent (cukorbetegek, vesebetegek, alkoholisták, krónikus szív- érrendszeri betegségben szenvedôk, stb.). A baktériumnak több mint 80 változata ismert. Az oltóanyag a 23 leggyakoribb típust tartalmazza, azokat, amelyek a fertőzések több, mint 90%-át okozzák. A 2 évnél fiatalabbak a jelenlegi oltóanyagokkal sajnos nem immunizálhatók, számukra alkalmas készítmények kutatása folyik.

Egyszeri oltás szükséges. Újraoltásra 5 év után kerülhet sor, hamarabb, ha az előző oltás 14 komponensu készítménnyel történt.

Meningokokkusz elleni oltás

Az agyhártyagyulladások jelentős részét ezek hozzák létre. A meningokokkuszok több alcsoportba sorolhatók, ezek előfordulása földrajzilag változó. Sajátos módon az Európában gyakori típus ellen nem sikerült hatásos oltóanyagot elôállítani, míg az Afrikában és az Amerikában honos változatok ellen eredménnyel lehet oltani. Veszélyeztetett területre történő utazás elôtt az oltás indokolt lehet.
 

Bárányhimlő elleni oltás

A bárányhimlő jóindulatú hólyagos kiütéssel járó gyermekbetegség. A betegséget át nem vészelt felnőttek is megkaphatják. Immunológiailag sérült egyénekben azonban magas halálozással járó betegséget okozhat. Komolyabb lehet a felnőttek bárányhimlője, és gondot okozhat a terhesség alatti megbetegedés is.

Az oltás élő, gyengített vírussal történik. Elsősorban a veszélyeztetett, immunológiailag károsodottak védelme látszik szükségesnek. Az egészséges gyermekek oltásáról nem egységes az álláspont. Veszélyeztetettek gyors védelmére speciális gamma globulin készítmény is rendelkezésre áll.

Olvasd el ezt a cikket is:
Kötelező védőoltások és az oltások időpontjai

Fotó: Amanda Mills/PIXNIO