A hirtelen hűvösebbé váló szeptemberi hónapban a vírusok is könnyebben terjednek, és a szülők is egymásnak adják a kilincset az orvosi rendelőkben. Szinte nincs olyan iskolai vagy óvodai közösség, ahol ne lennének köhögős-orrfolyós gyermekek. Mivel a gyermekek évi 10-12 alkalommal is elkaphatják egyikét, másikát vagy elkaphatják a felsőlégúti fertőzések valamelyikét ezért – kis túlzással – vannak olyan kicsinyek, akik kisebb-nagyobb megszakítással szeptembertől akár márciusig betegek.

Elhúzódó köhögés

Mint dr. Mezei Györgyi mondja, a köhögés egy reflexes folyamat, ami bár sokszor valóban igen intenzív és ijesztő lehet az avatatlan fül számára, mégis jelentős szerepet tölt be a szervezet védelmében, hiszen az alsó- és felső légutak tisztulását segíti elő. Sokszor felmerülő probléma, hogy a szülő azzal fordul az orvoshoz, hogy a gyermek „csúnyán köhög”. Mivel nem egzakt orvosi kifejezésről van szó, ezért érdemes az alábbi kérdéseket átgondolni a kivizsgálás előtt:

• Mennyi ideje áll fenn a köhögés?
• Hirtelen vagy fokozatosan alakult ki?
• Változott-e a köhögés jellege az idő múlásával?
• Száraz vagy váladékos (produktív)? Ha váladékos, milyen színű és állagú a köpet?
• Mikor rosszabbodik a köhögés?
• Kapcsolódik-e a köhögés egyéb tünetekhez?
• A köhögés kezdetén vagy bármelyik szakaszában volt-e láz?
• Szed-e a gyermek bármilyen gyógyszert?
• Van-e valamilyen ismert allergiája vagy asztmája a gyermeknek?

–A gyermekkorban jelentkező akut betegségek legfőképp fertőzéses eredetűek. Természetesen most, hogy a kisgyermekek egyik légúti betegségből a másikba esnek, nem is kell rögvest immunrendszert érintő vagy krónikus betegségtől tartani, és fontos, hogy a szülők azzal is tisztában legyenek, hogy a köhögés-orrfolyás akár 3-4 hétig is „ragaszkodni fog” a kicsinyekhez – magyarázza a gyermekpulmonológus.

Mitől lesz csúnya a köhögés?

–Amikor a gyermek megbetegszik és tartósan köhög, elsősorban azt figyeljük meg, hogy a köhögés mellett milyen az általános állapota: elesett vagy jókedvű; tud-e megfelelően enni-inni, zavarja-e a köhögés alvását, hétköznapi tevékenységeit? Enyhülnek-e a panaszok az orrszívást, orrfújást vagy az orrmosást követően? Az általános állapot megfigyelése mellett azonban arra is figyelni kell, hogy okoz-e bármiféle légzési nehezítettséget a köhögés. A nehezített légzésről árulkodik a légzési segédizmok használata (az orrszárnyi légzés, a szegycsont felett behúzódó izom, a bordaközi izmok behúzódása és a fokozódó hasi légzés) – ha ezeket a jeleket tapasztaljuk, indokolt a mihamarabb orvoshoz fordulni – figyelmeztet a szakember. Az asztmatikus hörghurut (obstruktív bronhitisz) az egyik olyan kórkép, ami az alsó légutak, hörgők görcsével és gyulladásával jár, és nehezített kilégzés, sípolás, illetve kapkodó levegővétel kísérheti. A másik gyakori kórkép a gyermekek körében a krupp, ami a jellegzetes ugató köhögésről és a belégzésben jelentkező érdes, húzó hangról ismerhető fel. Mindenképpen szót kell ejteni azonban a szamárköhögésről is, hiszen 2024 májusától hétről hétre nő a pertussisos esetek száma hazánkban. A betegség elsősorban a még oltatlan, vagy részlegesen oltott, megfelelő immunitással még nem rendelkező csecsemőkre jelent súlyos kockázatot. Jellegzetes tünete a fokozott nyákképződéssel, hányással és légzési nehézséggel járó, elhúzódó görcsös köhögés, melynek végén húzó belégzés hallható, csecsemők-újszülöttek esetében pedig légzésleállás is bekövetkezhet. Ezek az alarmírozó tünetek is szükségessé teszik az azonnali orvosi ellátást.

Újszülött és csecsemő nem kaphat nyákoldót!

Sokszor tapasztaljuk, hogy a „csúnya köhögés” aggodalommal, bizonytalansággal tölti el a szülőket, akik vény nélkül kapható készítményekkel igyekeznek úrrá lenni a tüneten. A nyákoldók és köptető készítmények arra szolgálnak, hogy a keletkezett váladékot „elfolyósítva” az könnyebben felköhöghető legyen, így segítve a légutak tisztulását. A hatévesnél fiatalabb gyermekeknek azonban csak igen óvatosan adhatók ezek a készítmények, csecsemőknek pedig inkább nem javasolt, ugyanis nem képesek biztonsággal felköhögni a nagy mennyiségű váladékot, ami a léghólyagocskák felszínén elterülve a gázcsere felületet is csökkentheti. Ez súlyos és potenciálisan életveszélyes következményekkel, nehezített légzéssel, oxigénhiánnyal járhat. Nyákoldó-köptető készítményt tehát csak orvosi utasításra kaphat a kisgyermek – hangsúlyozza Mezei főorvosnő. A nyák oldására és a nyálkahártya nedvesítésére elősorban tengervizes sóoldatos orrcsepp és orrszívás alkalmazása, valamint sóoldatot/Salvus vizet tartalmazó inhalátorral történő belélegeztetés javasolt. Asztmás betegnél az erős váladékoldás fokozhatja a meglévő hörgőgörcsöt, és súlyosbíthat az állapotán, a váladéktól eltömeszelt hörgők miatt. Ilyenkor előbb a hörgőgörcsöt kell megoldani, csak akkor áll készen a hörgők fala a váladék elfolyósításra. A betegség gyógyulását a bőséges (meleg) folyadékbevitel és a méz használata is felgyorsítja. Ez utóbbit azonban csak egy éves kor felett kaphatnak a gyermekek, a botulizmus fertőzés veszélye miatt – teszi hozzá a szakértő. Előfordulhat, hogy a köhögés száraz, erőltetett és kínzó (nem ritkán hányáshoz is vezet), ráadásul éjjel is jelentkezik, ami miatt a gyermek és a család sem tud aludni. Ilyen esetben jöhetnek szóba a köhögéscsillapítók, ám orvosi utasítás nélkül ezeknek sem ajánlott a használata! Nem célszerű azonban a köhögéscsillapítót a váladékoldással kombináltan adni, mert egymás ellen "dolgozhatnak". Az előbbiekben elmondott, mellékhatásokat nem okozó, tüneti kezelés segíthet a panaszok enyhítésében. A gyermektüdőgyógyász szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy az asztmás gyermek ne kapjon köhögéscsillapítót akut betegség kezdetén, sípoló nehézlégzés idején. A görcsös köhögést meglepően jól csillapítja a hörgőtágítóspray. A vírusfertőzések következtében kialakuló száraz köhögés általában 1-2 hét alatt javul, és hurutos köhögésbe fordul.

–Ha a gyermeknél jó általános állapot mellett 3 hétnél tovább tartó vagy gyakran ismétlődő köhögés áll fenn, érdemes pulmonológiai szakrendelésen tisztázni annak okát. A huzamosabb ideig tartó köhögés allergiára, krónikus légúti betegségre (asztma), vagy fül-orr-gégészeti betegségre (idült orrmandula-gyulladás, arcüreggyulladás) hívhatja fel a figyelmet, amelyek további kezelést igénylő állapotok – tanácsolja dr. Mezei Györgyi, a Tüdőközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakorvosa.

Forrás: Tüdőközpont (www.tudokozpont.hu)

Nyitókép: depositphotos