Rajtunk is múlik

Az egészségünket több tényező együttesen határozza meg: befolyással van rá az életmódunk, a genetikai adottságaink és a környezeti tényezők. A modern örökléstani kutatások részben azzal foglalkoznak, hogy feltárják azokat a genetikai mutációkat, amelyek például szív- és érrendszeri vagy éppen daganatos betegségek kialakulásához vezethetnek, részben pedig fontos cél, hogy feltérképezzék azokat a veszélyeztető életmódbeli faktorokat is, amelyek egy-egy betegség kialakulásában, súlyosbodásában meghatározóak lehetnek.

Amerikai orvos-kutatók szerint egészségünket 43%-ban az életmódunk, 19%-ban környezetünk, 27%-ban pedig öröklött tulajdonságaink határozzák meg. (A maradék 11%-ot az egészségügyi viszonyok határozzák meg). Tehát a környezeti tényezők és öröklött tulajdonságaink együttvéve sincsenek nagyobb befolyással egészségünkre, mint az életmódunk. Ahol tehát a családban halmozottan fordulnak elő bizonyos örökletes megbetegedések, ott az egészségtudatos életvitel az, amivel késleltethető vagy akár el is kerülhető a betegség kialakulása. Ehhez szolgált betartható, megvalósítható jótanácsokkal dr. Jenei Zsigmond Máté, a Kardioközpont kardiológusa, belgyógyász.

Maradjunk mozgásban!

Bár a hivatalos ajánlások legalább heti 150 percnyi közepes intenzitású mozgást tartanak egészségvédő hatásúnak, de azoknak, akiket ez elriaszt, fontos tudniuk, hogy már egy kis mozgás is nagy lépést jelent a szív-érrendszer szempontjából. Az aktvitás egyetlen titka, hogy olyan mozgásformát válasszunk, amit élvezünk. Ha sosem szerettük a futást, nem kell erőltetni, hiszen akkor ezt nem fogjuk tudni beépíteni az életünkbe, döntsünk bármi más mellett, ami számunkra vonzó. Lehet ez tánc, gyaloglás, vízitorna, labdajátékok, vagy akár görkorcsolyázás. Szívbetegeknek azonban nagyon fontos az előzetes kardiológiai kivizsgálás és tanácsadás, valamint a mozgásterápiás edzésbeállítás.

Együnk okosan!

A nemrégiben elhíresült „kék zónákban”, vagyis a világ azon területein, ahol a leghosszabb ideig élnek az emberek, az egyik alapvető tényező (sok más mellett) a szívbarát táplálkozás. Ez nem csak az általánosan ismert mediterrán diétát jelenti, de azt is, hogy kevesebbet esznek és jellemzően házilag készült éteket fogyasztanak az ott élők. Aki azonban nem annyira szerencsés, hogy ilyen környezetben éljen, az is hozhat okos döntéseket a mindennapok során: az automatában vásárolt cukros nassolnivalók helyett választhat gyümölcsöt vagy dióféléket a rágcsáláshoz, vagy például használhat fűszernövényeket a túl sok só helyett az ételek ízesítésére. (A sóbevitel csökkentése alapvető szempont magas vérnyomás esetén.)

Elkerülni nem tudjuk, de kezeljük jól a stresszt!

A stressz önmagában nem egy mumus, hiszen alapvetően szükségünk van rá a túléléshez, de a modern életvitel már olyan stresszorokkal van tele, amelyek nem ezt a célt szolgálják. És mivel sokszor levezetni sem tudjuk a feszítő érzést, ennek számos lelki és testi negatív következménye lehet. Konkrét feszült helyzetben a legkönnyebben megfogadható tanács: lélegezzünk lassan, mélyen. Ezzel a pulzust és a vérnyomást is csökkenthetjük. Hosszútávon pedig keressük meg azt a módszert, ami számunkra az optimális stresszoldó. Ideális lehet például a jóga, a meditáció, az agykontroll, de még csak véletlenül sem ajánlott a dohányzás és a rendszeres alkoholfogyasztás, azok ugyanis szívritmuszavarhoz és magas vérnyomáshoz is vezethetnek. (Valamint számos más, nem szív-érrendszeri betegséghez.)

Ismerjük a számainkat!

A rendszeres ellenőrzések lehetővé teszik, hogy megismerjük az aktuális számadatainkat. A szív-érrendszer szempontjából ugyanis nem csak a vérnyomás és pulzus értékek fontosak, de például a testtömeg-index (BMI) és a haskörfogat is. 25 fölötti BMI-nél lehet ugyanis túlsúlyról beszélni, férfiaknál pedig 102 centi feletti haskörfogatnál kell nagy kockázattal számolni szív-érrendszeri betegségek és cukorbetegség szempontjából, nőknél ez az érték 88 centiméter. Ez utóbbi értékek otthon is meghatározhatók, ahogyan a vérnyomást is érdemes egy naplóban vezetni, de a kardiológiai kontrollokra akkor is szükség van, ha a kezelt szív-érrendszeri betegség nem okoz tünetet. Ezen kívül érdemes időnként a vércukorszintet is ellenőriztetni, ugyanis a tartósan magas értékek szép lassan az erek állapotát is rontják.

A legkisebb is számít

Aki szeretné megőrzi a szív-érrendszerének egészségét, esetleg a már meglévő betegségét tartaná kordában, javítana az állapotán, azt gondolhatja, hogy csak a radikális változtatásoknak van értelme. A kardiológusok szerint azonban minden kis lépés fontos. Ha nem is tudunk holnaptól teljesen új emberek lenni, de például elhatározzuk, hogy ezután mindennap eszünk zöldséget és heti háromszor gyalog megyünk a munkahelyünkre, már sokat tehetünk a szívünkért.

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

Nyitókép: depositphotos