SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Alacsony fehérvérsejtszám? Ezért kell komolyan venni!

Családinet [cikkei] - 2024-08-26
Alacsony fehérvérsejtszámot vírusfertőzések, csontvelő- és autoimmun betegségek, valamint daganatellenes kezelések is okozhatnak. Dr. Halm Gabriella, belgyógyász, hematológus, a Trombózis- és Hematológiai Központ orvosa arra hívja fel a figyelmet, hogy a leukopéniával elsősorban azért kell foglalkoznunk, mert fennáll a veszélye annak, hogy az alacsony fehérvérsejtszám, illetve a sejtek hibás működése mellett a szervezet nem képes megfelelően védekezni a fertőzések ellen.
Alacsony fehérvérsejtszám? Ezért kell komolyan venni!

Az “idegenekkel” (kórokozókkal, toxinokkal, daganatos sejtekkel szemben) kétféle úton is védekezik a szervezet. Egyrészt a fehérvérsejtekkel, másrészt az ún. humorális immunitás (ellenanyagok termelése) segítségével. A két módszer nem választható teljesen szét.

Az immunrendszer katonái: a fehérvérsejtek

A fehérvérsejtek (leukociták) fontos szerepet játszanak immunrendszerünkben: védelmet biztosítanak a fertőzésekkel, betegségekkel, valamint az idegen anyagokkal szemben, és fontos feladatuk a daganatos sejtek megsemmisítése. A fehérvérsejtszám meghatározása általános laboratóriumi vizsgálat részeként történik, és a páciens immunválaszának megértéséhez nyújt segítséget. Felnőttek esetében az 5-10 Giga/Liter össz-fehérvérsejtszámot (FVS) tartjuk normál értéknek a laborleleten, ezen belül a fehérvérsejtek egyes csoportjainak (limfociták, monociták, granulociták) külön referenciatartománya, illetve funkciója is van. A neutrofil sejtek a baktériumok ellen, az eozinofil sejtek a parazita fertőzésekkel szemben játszanak fontos szerepet. A bazofil sejtek az allergiás reakciókban vesznek részt. A limfociták a vírusok elleni védekezés katonái, az ellenanyagtermelésben is részt vesznek.

Ez lehet az oka az alacsonyabb fehérvérsejtszámnak

Előfordulhat, hogy a laborparaméterek alacsony fehérvérsejtszámot mutatnak, ez azt jelzi, hogy a páciens immunrendszere nem a megszokott módon reagálhat, és szervezete fogékonyabb a fertőzésekkel szemben. Az alacsony fehérvérsejtszám szám azonban nem mindig jelez komoly betegséget!

Tünet- és panaszmentes esetekben javasolt először a banálisabb, nem hematológiai okok figyelembevétele: hiányállapotok (B12-, folsavhiány a leggyakoribb), egyéb betegségek (pl. krónikus hepatitis vírus vagy alkohol okozta májkárosdás, felsőlégúti vírusinfekciók). Fentiek kizárása esetén hematológiai vagy autoimmun betegségek irányában folytatandó a kivizsgálás.

-Mivel a fehérvérsejtek a csontvelőben képződnek, az alacsony fehérvérsejt-érték esetén felmerülhet, hogy esetleg a csontvelő elégtelen működése áll a háttérben – magyarázza dr. Halm Gabriella. Ezek lehetnek veleszületett (pl. Kostmann-szindróma) és szerzett betegségek (pl. aplasztikus vérszegénység), amelyek egyaránt károsíthatják a csontvelőt, és csökkenthetik a fehérvérsejtek termelését. A betegségek mellett vegyszerek és bizonyos gyógyszerek (kemoterápiás készítmények, antibiotikumok, immunszuppresszív szerek, epilepszia és a pajzsmirigy túlműködésének kezelésére használt gyógyszerek) is károsíthatják a csontvelő működését, és leukopéniához vezethetnek.

Mint a főorvosnő mondja, a csontvelő működésének zavarai mellett a fehérvérsejtek fokozott pusztulását, elhasználódását egy-egy heves immunreakciót kiváltó vírusfertőzés is előidézheti, ilyen esetben azonban a fertőzés lezajlását követően az értékek ismét visszatérnek a normál tartományba. Végül egyes autoimmun megbetegedések (pl. lupus, rheumatoid arthritis) is csökkenthetik a fehérvérsejtek számát, és befolyásolhatják működésüket.

Okoz-e tüneteket az alacsony fehérvérsejtszám?

A leukopénia önmagában nem okoz tüneteket. Ugyanakkor a jelentősen lecsökkent fehérvérsejtszám az immunrendszer meggyengülését okozza, és megnő a fertőző betegségek kockázata, ami a következő tünetekkel járhat:

  • infekció okozta tünetek (mint a láz)
  • gyengeség
  • nehezen gyógyuló sebek, illetve
  • az esetleges kórokozó okozta betegségekre jellemző speciális egyéb tünetek

Milyen kockázatokkal jár az alacsony fehérvérsejtszám?

A rendellenesen alacsony fehérvérsejtszám sebezhetővé tehet bennünket a legbanálisabb fertőzésekkel szemben, amelyek – kezelés hiányában – súlyos szövődményeket vagy halált okozhatnak. Ennek különösen nagy a kockázata azoknál, akiknek valamilyen oknál fogva eleve károsodott az immunrendszerük. A fehérvérsejtszám csökkenése például igen gyakori jelenség a daganatos betegek körében is, akiknél a kemoterápia hatására alakul ki leukopénia. Ilyenkor akár súlyos gombás infekciók is előfordulhatnak, esetleg korábbi vírusinfekciók is reaktiválódhatnak (pl. CMV).

Ilyen esetben célzott, szükség szerint kombinált, antibiotikus kezelés, illetve a neutrofil sejtek termelődését és érését elősegítő (G-CSF) kezelés, esetleg immunglobulin adása jön szóba. Akár a további kemoterápia halasztására is sor kerülhet, míg a fehérvérsejtszám helyreáll.

A fehérvérsejtek alacsonyabb csillagos értékeivel gyakran találkozni a laborleleteken, ám az esetek többségében ez nem ad okot az aggodalomra, hiszen többnyire egy kisebb fertőzés következménye. Ha azonban tüneteink komolyabbak, és a többi laborértékünk alapján is úgy ítéli meg a szakorvos, akkor a pontos okok tisztázása érdekében további vizsgálatok (képalkotó vizsgálatok, mikrobiológiai vizsgálatok, szerológiai mintavételek, csontvelő mintavétel stb.) lehetnek szükségesek. Alacsony fehérvérsejtszám esetén, ha tisztában vagyunk a kiváltó okkal, ennek kezelése az elsődleges feladatunk.

A lehetséges kezelési módok:

  • esetleges hiányállapot kezelése (a hiány okának kiderítése, vitaminok pótlása)
  • infekciók kezelése antibiotikum, antimikotikum adásával.
  • kortikoszteroid (autoimmun betegségek, immuncitopenia esetén)
  • immunglobulin adása
  • a fehérvérsejtek termelődését stimuláló injekciók (GCSF),
  • illetve indokolt esetben az őssejt-transzplantációt és ezek kombinációja

Forrás: Trombózis- és Hematológiai Központ (www.tromboziskozpont.hu)

Nyitókép: depositphotos

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

A szamárköhögés (pertussis) egy rendkívül fertőző, bakteriális eredetű betegség, amelyet a Bordetella pertussis nevű baktérium okoz. Legfőképpen a légutakat érinti, és minden korosztályt veszélyeztet, de különösen a csecsemőkre jelent nagy kockázatot. Az elmúlt évekhez képest Magyarországon drámaian nőtt az esetek száma, így fontos, hogy minden szülő tisztában legyen a tünetekkel, a megelőzéssel és a kezelési lehetőségekkel.

A szerkesztő ajánlja