SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Így készüljünk fel gyermekünkkel a fül-orr-gégészeti vizsgálatra

Családinet [cikkei] - 2023-11-15
Még a felnőtteket is szorongással töltheti el, ha fül-orr-gégészhez kell fordulniuk panaszaikkal, érthető, hogy a gyerekek is félnek az orvossal való találkozástól. Kellő felkészültséggel és empátiával azonban nem kell ijesztő élménynek lennie a fül-orr-gégésznél tett látogatásnak sem. Dr. Kiss Sándor audiológus, fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ munkatársa látta el tanácsokkal szülőket.

Mikor forduljunk gyermekünkkel fül-orr-gégészhez?

A légúti fertőzések a gyermekkor leggyakoribb megbetegedései közé tartoznak. Mivel a kisgyermekek immunrendszere még fejletlen, orrfújási technikájuk nem megfelelő, és fülkürtjük anatómiai felépítése eltér a felnőttekétől, ezért esetükben gyakoriak lehetnek a fül-orr-gégészeti megbetegedések.

Mely tünetek észlelésekor lehet indokolt a fül-orr-gégész szakorvos felkeresése?

  • A fül fájdalma, váladékozása
  • A hallásfunkció romlása
  • Beszédfejlődési zavarok
  • Az orrot és garatot érintő megbetegedések (elhúzódó orrváladékozás, hurutos köhögés, nehezített orrlégzés, krónikus orrvérzés, az orrmandula vagy garatmandulák vagy krónikus gyulladása)
  • Gégészeti problémák (tartós rekedtség, hangvesztés, gégegyulladás)
  • A fej és a nyaki régió duzzanatai
  • Az orr-és hallójáratba került idegentest

Csecsemők esetében fontos figyelmeztető jel, ha a baba lázas lesz, sokat sír, éjszaka nyugtalan, a füléhez kapkod vagy nehezen táplálható – mondta el Dr. Kiss Sándor, aki néhány praktikus tanáccsal is ellátta a szakorvosi vizsgálattal kapcsolatban az érintett szülőket.

Magyarázzuk el neki, mi vár rá a vizsgálaton!

Az orvosi kivizsgálás a gyermekek számára egy ismeretlen helyzetet jelent, amit gyakran a fájdalommal társítanak, és szorongást okozhat számukra. Fontos tehát, hogy a kicsiket ne érje váratlanul az orvossal való találkozás. Készítsük fel őket a kivizsgálásra, és életkoruknak, érettségi szintjüknek megfelelően magyarázzuk el nekik, hogy mi fog történni velük! Kisgyermekek esetében igyekezzünk minél egyszerűbben fogalmazni: meséljük el, hogy egy olyan doktor bácsihoz vagy nénihez megyünk, aki meg fogja gyógyítani, de ehhez meg kell vizsgálja a fülét, orrát és a torkát. Készítsünk együtt egy rajzot, és mutassuk meg a választott szakorvos fényképét is neki!

Legyünk őszinték!

Stephen King, a nemzetközi hírű író a fül-orr-gégésznél elszenvedett traumatikus gyermekkori élményei miatt úgy véli, hogy egy gyermekkel mindig őszintének kell lennünk, amikor orvoshoz megyünk vele.

Ne mondjuk azt neki, hogy nem fog fájni, fogalmazzunk inkább úgy, hogy „A vizsgálat talán némi kellemetlenséggel járhat, esetleg fájni fog egy picit, de utána jobban leszel.” A mondandónkban hangsúlyozzuk ki, hogy az orvosi rendelő egy biztonságos közeget jelent számára, ahol meg fogják gyógyítani, és kellemetlen tünetei megszűnnek. Biztosítsuk róla, hogy mi is végig mellette leszünk!

Játsszuk el!

Az óvodás és kisiskolás gyermekek a játékok révén teremtik újra maguknak a világot, ami segíti őket a való életben tapasztaltak megértésében és feldolgozásában. Gyermekünk az orvosos szerepjáték révén kipróbálhatja, milyen ügyesen tud mozdulatlanul ülni a vizsgálószékben, és ő maga is megvizsgálhatja a beteg plüssmackókat és játékbabákat.

Bátorítsuk gyermekünket!

Mondjuk el neki, hogy az orvos kérdéseket tehet fel, és bátorítsuk, hogy ő is kérdezzen a szakembertől! A beszélgetésben való részvétel segíthet a szorongás oldásában, és a kontroll-érzését is megerősíti a gyermekben.

Bízzunk az orvosban!

Minél kisebb a gyermek, annál nagyobb kihívást jelenthet számára, hogy elmondja, mi és hol fáj, ezért elsősorban a szakorvos feladata, hogy az apró jelek alapján felismerje, mi állhat a tünetek mögött. A fül-orr-gégészeti kivizsgálás minden esetben egy ismerkedéssel és beszélgetéssel kezdődik, hogy a kis pácines szorongása oldódjék, a szakember elnyerje bizalmát, és együttműködjön vele a vizsgálat során.

Mi történik a gyermek fül-orr-gégészeti vizsgálat során?

A konzultáció során a szakorvos részletesen ki fog kérdezni bennünket a gyermek korábbi betegségeiről, gyógyszereiről, jelenlegi panaszairól, életmódjáról, illetve a családi előzményekről. Ezt követően kerül sor a fizikális vizsgálatokra, a szájüreg, a gége és az orrgarat áttekintésére; a külső orr és az orr belsejének, valamint a fülkagyló és a fültő környékének vizsgálatára. A diagnózis felállításához további vizsgálatokra is szüksége lehet (pl. képalkotó-labor- vagy hallásvizsgálat), valamint krónikus betegség esetén műtéti beavatkozás is szóba jöhet a maradéktalan gyógyuláshoz.

Fontos tudni, hogy a gyermek fül-orr-gégészeti vizsgálatok során a szakemberek a kis páciensek életkorának megfelelő módszereket és eszközöket használnak, és ügyelnek arra, hogy a lehető legkisebb kellemetlenséggel járjon a kivizsgálás.

Nyitókép: depositphotos

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja