SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Mit tehetünk a glaukóma okozta látáskárosodás megelőzése érdekében?

Családinet [cikkei] - 2023-03-09
A glaukóma a látóideg károsodását okozó szembetegség, amely becslések szerint világszerte körülbelül 80 millió embert érint. 2040-re ez a szám várhatóan 110 millió fölé fog nőni. A glaukóma ráadásul a tartós vakság egyik fő oka. Szerencsére a szembetegség korai felismerésével és kezelésével a károsodás minimálisra korlátozható, a jelentős látásvesztés megelőzhető. A nemzetközi Zöldhályog Ellenes Hétnek (World Glaucoma Week) - ami 2023-ban március 12. és 19. közé esik - az a célja, hogy felhívja a figyelmet a glaukóma betegségre és a megelőzés fontosságára.

„A látóideg úgy működik, mint egy kábel, amely összeköti a szemet és az agyat. A glaukóma – más néven zöldhályog – a látóideg progresszív betegsége. Leggyakoribb típusának, a nyitott zugú glaukómának, a megjelenése gyakran tünetmentes és sokáig észrevétlen marad. A glaukómás páciensek 50%-a nincs tudatában a betegségnek. Ha a kórképet nem kezelik, lassú látásvesztés következik be. A változások gyakran először a perifériás látásban kezdődnek. Azt tapasztalhatjuk, hogy bár tisztán látunk magunk elé, hiányoznak a tárgyak a szemünk sarkából. Az idő előrehaladtával egyre inkább úgy tűnhet, mintha egy alagúton néznénk át. A glaukóma okozta látóideg károsodás tartós és visszafordíthatatlan, ezért fontos annak korai felismerése és kezelése" – mondja Dr. Mészáros Franciska, a Budai Szemészeti Központ galukóma specialistája.

Mik a glaukóma jelei és tünetei?

Habár a szembetegség a legelején nem mutat semmilyen jelet, az idő előrehaladtával az alábbiakat tapasztalhatjuk:

  • A fények, lámpák körül szivárványszínű gyűrűk vagy fényudvarok jelennek meg.
  • Elsötétült vagy elmosódott területek jelennek meg a látómezőben.
  • A perifériás látás fokozatos elvesztése, a látótér beszűkülése.
  • Alagútlátás – csak egy centrális kis terület látható egyenesen előre nézve.
  • A szem kipirosodik, fáj vagy érzékeny lesz a megnövekedett szemnyomás miatt.
  • Súlyos, hirtelen fellépő szemfájdalom, amit azonos oldali fejfájás, hányinger vagy hányás kísérhet.

Előzzük meg a glaukóma kialakulását!

A zöldhályog által okozott látásromlás nem fordítható vissza, azonban a probléma kialakulása megelőzhető. Korábban az volt az elterjedt nézet, hogy a glaukómát mindig a szemen belüli magas nyomás okozza. Később bebizonyosodott, hogy normál szemnyomás mellett is jelen lehet a betegség. A magas szemnyomást a glaukóma egyik legfontosabb kockázati tényezőjének tekintik, azonban más tényezők is rizikót jelenthetnek, ilyen például a népcsoport szerinti hovatartozás, a genetikai hajlam, ha a családban fordult elő zöldhályog, a nagyfokú rövidlátás és az életkor, vascularis betegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség, cardio-vascularis betegségek), vasospasmussal járó állapotok (pl. migrén). A glaukóma egyes fajtái már születéskor vagy csecsemő- és gyermekkorban is megjelenhetnek, a legtöbb esetben azonban 40 éves kor felett alakul ki, gyakorisága az életkor előrehaladtával növekszik. Férfiak és a nők között azonos arányban fordul elő.

A látás megmentésében a rendszeres szemvizsgálat játssza a legfontosabb szerepet. Kérjünk időpontot szemorvosunkhoz egy átfogó szemészeti szűrővizsgálatra! A szemész szakorvos képes felismerni a glaukómát annak korai szakaszában, és tanácsot ad a legjobb kezelési módról. 40 éves korig kétévente, 40 éves kor után évente érdemes szemészeti szűrésre járni. A glaukómás betegek hozzátartozóinak 10-szer nagyobb az esélyük arra, hogy zöldhályogban szenvednek, mint azoknak, akiknek a közeli családi környezetében nincs jelen a betegség. Ha a családban előfordult korábban zöldhályog, akkor életkortól függetlenül javasolt az évenkénti vizsgálat.

Forrás: Budai Szemészeti Központ, purecom, https://www.worldglaucomaweek.org/
Kép: Budai Szemészeti Központ

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja