SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Nem kell többé orvosi igazolás a hiányzások miatt?

Mezei Csongor Andrea [cikkei] - 2023-01-12
A gyermekorvosok egy része mostanában elgondolkodik azon, hogy a kialakult helyzetben mennyire ésszerű a gyógyítással töltött idő jókora részét az igazolások kiadásával tölteniük. Egyre kevesebb a praxisokban a gyermekorvos, így a doktorok számára mind leterhelőbb és értelmetlennek tűnőbb a feladat, hogy orvosi ellátás helyett olyan papírokat töltsenek ki, melynek a tartalma szülői bemondáson alapul. Egy pomázi, egy budakalászi és néhány környéki gyermekorvos is kijelentette: a továbbiakban nem adnak ki hiányzásról szóló dokumentumokat. Ma már Csepelen és a főváros néhány más kerületében sem készülnek gyermekorvosi igazolások.

Rengeteg időt vesz el az igazolások kiállítása

Ha az orvos feladata mindössze az, hogy hitelesítse a szülő neki mondott szavait, miért nem elég azt csak az iskola felé közölni? – kérdezik a gyerekorvosok.

Véleményük szerint az orvosok, szülők és a pedagógusok számára is könnyebb lenne, ha a gyógyult gyerek hiányzásáról szóló igazolásokat ezentúl maguk a szülők állítanák ki. Hiszen ők vannak együtt a gyerekkel, ők látják az állapotát.

A gyermekorvosi rendeléseket személyesen, online és telefonon is el lehet érni. Az orvoshoz fordulók 70%-a azonban nem a betegség miatt jelentkezik, hanem arra vesz el értékes időt az orvostól és a gyógyulni vágyóktól, hogy olyan igazolást kérjen az orvostól, amellyel az oktatási intézmény házirendjének igyekszik megfelelni.

Az orvosok szerint az óvoda vagy az iskola házirendje rájuk nem vonatkozhat. A törvény viszont lehetővé teszi az iskolák számára, hogy igazolások tekintetében korlátlan számú napot fogadjanak el a szülőktől. Változzon tehát a házirend!

Nem a törvény, hanem az iskolák házirendje miatt kényszerültek eddig is az igazolások kiadására, de néhány orvos mára már megtagadja a procedúrát.

Egy pomázi doktornő ezzel kapcsolatos kijelentése sokakat meglepett, és némi ijedtséget is keltett a szülők körében, az oktatási intézmények pedig némileg idegenkedve fogadták a hírt.
 


 

Az új rendszer szándéka és célja az lenne, hogy a szülő rendelkezési joga gyermekéről sok más mellett ezen a területen is teret kapjon, tehát a szülő nyilatkozhasson a gyermeke hiányzásáról. Ez nem jelenti azt, hogy a beteg gyermeket az orvos nem vizsgálja meg, vagy nem rendel számára kezelést és gyógyszert, hanem arról, hogy a gyógyult gyermeket ne kelljen még egyszer az igazolásért is visszavinni a rendelőbe, kockáztatva ezzel az újabb betegséggel való fertőződést, hanem a felelős szülő nyilatkozzon az iskola felé, és az iskola fogadja azt el a szülőtől.


A szülő miért pont ebben a kérdésben nem szavahihető?

Az orvosok azzal érvelnek, hogy a betegség lefolyásáról, a tünetek elmúlásáról amúgy is a szülő nyilatkozik a háziorvosnak, amit az orvos elhisz, és pecsétjével, aláírásával igazol. A panaszok nagy része – éjszakai láz, hasmenés, hasfájás, rossz közérzet, orrfújások száma – az orvos számára ritkán párosul látható tünetekkel, tehát az orvos ezekben a helyzetekben a szülő szavait szentesíti az igazolás kiadásával.

Ha az igazoláskérés e-mailben történik, az orvos olyasmit igazol, amiről nem is győződhetett meg. Mi szükség erre a lépésre?

Miért kell ebbe a folyamatba az orvos? Miért nem fogadja el egyszerűen az oktatási intézmény a szülő döntését? A szülő miért pont ebben a kérdésben nem szavahihető?

A szülő számára is macerás és időrabló tevékenység a gyermek gyógyulása után még az iratot is beszerezni, bizonygatnia a gyerek állapotát, időt és energiát szánni a papír beszerzésére.

A 20/2012-es EMMI rendelet úgy rendelkezik, hogy az orvos által kiadott igazolások csak a hiányzás időtartamát tartalmazzák, tehát nem közölnek orvosi információkat az oktatási intézménnyel, és nem tartalmazzák már a „közösségbe mehet” kitételt sem. Ezt amúgy sem lehet felelősen kijelenteni, hiszen bárkiben lappanghat olyan kórokozó, ami még nem okoz tüneteket.  

A hiányzás időtartamát az orvos a szülőtől tudja meg, így egy másik felnőtt ember szavát hitelesíti az irattal, és adja hozzá a pecsétjét. Ez nem orvosi feladat, főleg nem akkor, ha gyógyítási tevékenységek kerülnek miatta háttérbe.

Az új eljárást követő orvosok azzal érvelnek, hogy az iskola házirendje nem vonatkozhat az ő gyógyító munkájukra. Egyetlen intézmény sem szabhatja meg egy másik intézmény munkarendjét, mindegyik kizárólag a rá vonatkozó jogszabályok alapján működhet.

A „3 szülői nap” elvárás egy országosan elterjedt limitálása a lehetséges szülői igazolásoknak, de semmilyen jogszabály nem rendelkezik a napok számáról, ez puszta szokásjog.

Erre bizonyíték az is, hogy némely iskola 10 vagy 15 napban határozta meg a szülői napok számát, és van olyan iskola, ahol nem is szabtak ennek határt. Az iskola erről a házirendjébe foglaltak szerint dönt.

Ezzel az erővel a gyermekorvos házirendje is megkövetelhetné az iskolától, hogy ők igazolják számára azt, hogy a gyermek milyen időszakban és hány napot nem volt iskolában…

Nemcsak az oktatási intézmény, hanem a szülő érdeke is az, hogy a gyermek teljesítse a tankötelezettségét, a szülő pedig munkába járjon. Normális esetben a szülő nem ellenérdekelt abban, hogy igazat mondjon a gyermek állapotáról, a beteg gyermekét nyilván otthon akarja tartani, az egészségeset pedig közösségbe fogja engedni.

Egy átlagos szülő teljes mértékben alkalmas arra, hogy a gyermek kezelt betegségét követően felelősen felmérje, hogy felveheti-e már a gyermek a hátizsákot... Azok a szülők pedig, akik elfogadják, hogy a gyerekük „lógjon” az iskolából, eddig is tudtak hozzá orvosi igazolást szerezni, illetve a gyereküket betegen is közösségbe vivők eddig is megoldották ennek a mikéntjét, hiszen ilyenkor is a szülő diktálta be az orvosnak a hiányzás napjait.

Ezekben az esetekben a felelősség jogosan kerülne át a szülők vállára.

A kamasz gyerek, ha délután beállított a rendelőbe azzal, hogy délelőtt fájt a feje, eddig szintén orvosi igazolást kapott a hiányzásról, bár semmilyen látható tünetet nem tudott regisztrálni az orvos.

Az igazolás-ellenes orvosok szerint az az iskola, aki nem fogadja el a szülői igazolást, ezzel azt állítja, hogy a szülő hazudik. Ha viszont tényleg hazudik, legyen az övé ennek a felelőssége. Ne lobogtathassák tovább az igazolást, és ne bújhassanak el az orvos háta mögé.


Az igazolások megírása a betegellátástól veszi el az időt 

Óriási tehertételtől szabadulna meg a gyermekorvosi ellátás, ha a pomázi és budakeszi óvodákhoz és bölcsődékhez hasonlóan a többi intézmény is változtatna a házirendjén. Több idő jutna érdemi munkára, gyógyításra és tanácsadásra, miközben annyi változna, hogy a saját állítását tartalmazó dokumentumot a szülő töltené ki és írná alá. 

Az orvos egyetlen rendelésen nagyjából 50-70 igazolást ír meg, van olyan praxis is, ahol ezek intézése napi négy órát is igénybe vesz. Az orvosok viszont a beteg gyerekeket szeretnék ellátni: a gyerekeinket.

Indexkép: Depositphotos.com

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Mit tehetünk, ha folyamatosan romlik a gyermekünk szeme?

A gyermekek látása világszerte egyre rosszabb, és ennek egyik egyértelmű oka a képernyő előtt töltött idő növekedése. Egy globális tanulmány szerint az utóbbi években egyre több gyermeknél jelentkezik miópia, más néven rövidlátás.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja