A légúti panaszok ritka és súlyos betegségre is utalhatnak
- Sokan a megszokott, átmeneti betegségekre gondolnak ilyenkor, azonban a légúti panaszok ritka és súlyos betegségre, intersticiális tüdőbetegségre (ILD) is utalhatnak
- A ritka betegségek esetében nehezebben születik meg a pontos diagnózis, pedig fontos a korai felismerés
A téli hónapokban jóval gyakrabban jelentkeznek az embereknél légúti panaszok, mint az év többi részében. Ehhez sok minden hozzájárul, többek között a hideg időjárás, a fűtési szezonra jellemző szmog, de szerepe van ebben a koronavírusjárványnak is. A legtöbb esetben a légúti panaszok „megszokott”, átmenetinek tartott betegségekhez kapcsolódnak, és a koronavírus új variánsára is egyre többen tekintenek úgy, mint amely – különösen a már oltottaknál – csupán egy ideig okoz kellemetlenségeket. Ezért sokan nem fordulnak orvoshoz légúti panaszaikkal, vagy ha igen, akkor is inkább a már említett, gyakori betegségekre gondolnak.
A légúti panaszok mögött azonban olyan ritka és súlyos betegségek is állhatnak, mint az intersticiális – azaz a tüdő kötőszövetét érintő - tüdőbetegségek (ILD), amelyek kedvezőtlenebbül befolyásolják a betegek kilátásait, mint a szezonálisan visszatérő kórokozók. Az ILD egy olyan betegségcsoport, amelybe több, mint 200 tüdőbetegség tartozik. Ezek közös jellemzője, hogy a tüdő kötőszövetében gyulladás keletkezik, ennek következtében egy hegesedési folyamat indul el, a rugalmas kötőszövet merevebbé válik, és ezzel csökken a tüdőnek az a képessége, hogy oxigént juttasson el a sejtekhez. A szervezet oxigénellátásának elégtelensége a betegség előrehaladottságától függően különböző mértékű lehet, különböző szerveket érinthet, és ennek megfelelően befolyásolja a beteg mindennapi tevékenységeit is.
Kit érinthet az ILD?
Az ide tartozó betegségek jellemzően úgynevezett ritka betegségek, ami azt jelenti, hogy az előfordulása egy adott populációban kisebb, mint 1:2000, azaz egymillió lakosból kevesebb, mint 500 szenved az adott betegségben. Azonban a különböző ILD betegségek összességükben már egy nagyobb csoportot képeznek: Magyarországon kb. 10.000 ember lehet érintett. A becslést nehezíti, hogy a betegek jelentős részénél nem született diagnózis. Ez egyébként jellemző a ritka betegségekre, mert a felismerésük általában igen nehéz.
Egyes betegségek, mint például az IPF (idiopathiás, azaz ismeretlen eredetű tüdőfibrózis) jellemzően férfiaknál jelentkeznek, míg az autoimmun vagy a szisztémás autoimmunbetegségekhez tartozó intersticiális tüdőbetegségek inkább a nőknél fordulnak elő. A túlérzékenységi reakciókhoz tartozó tüdőbetegségeket alapvetően gombák és tollak válthatják ki, ez még a fiatalabbakat is érintheti. Kockázati tényezőnek számít, ha valaki – munkahelyi ártalomként - hosszabb ideig pornak van kitéve, vagy ha dohányzik.
Melyek a tünetek, mikor kell ILD-re gyanakodni?
Sajnos az ILD-be tartozó betegségeknek nem eléggé specifikusak a tüneteik. Sok tünet igen hasonlít kevésbé súlyos betegségek tüneteihez, így számos beteg későn, vagy egyáltalán nem jut a megfelelő ellátáshoz. Azt azonban tudjuk, hogy csaknem minden ILD-betegre jellemző a terhelésre jelentkező nehézlégzés. Persze, ez sem mérhető teljesen objektíven, hiszen az emberek eltérő módon reagálnak a terhelésre, a fizikai kondíciójuk vagy éppen a koruk miatt is. De ha például valaki nem tud felmenni a negyedik emeletre gyalog, mert légszomj gyötri, akkor már ajánlott elmennie orvoshoz. A terheléses nehézlégzés lehet jellemző más betegségekre is, pl. COPD-re, asztmára, szívelégtelenségre. Ilyen tünetek előfordulásakor feltétlenül tüdőgyógyászhoz kell fordulni. Ha szükségesnek látja, a tüdőgyógyász kardiológiai kivizsgálást is javasolhat.
Az ILD-be tartozó betegségek esetén nem lehet kellően hangsúlyozni a korai felismerés jelentőségét, mivel a kezdeti stádiumban lényegesen hatékonyabban kezelhetők ezek a betegségek. Sajnos a tudomány jelenleg nem ismeri az ILD-betegségek gyógymódját, de megfelelő kezeléssel a betegség előrehaladása jelentősen lassítható.
Az intersticiális betegségeknél a pontos diagnózist jellemzően egy tüdőgyógyászból, radiológusból, immunológusból, onkológusból, patológusból álló orvosi team állítja fel, de az első tünetek megjelenésekor a háziorvosoknak is nagy szerepük van abban, hogy a beteget minél előbb a megfelelő tüdőgyógyászati szakrendelésre irányítsák, ahol a legelső célirányos vizsgálatokra sor kerülhet. A megfelelő diagnózis mielőbbi felállítását a beteg is segítheti azzal, ha szokatlan panaszaival azonnal orvoshoz fordul, és az orvosnak minden légúti panaszáról pontosan beszámol.
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
Közösségi hozzászólások: