SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Így hat az alvásunkra a túl sok kék fény

Családinet [cikkei] - 2020-09-02
Nem túlzás azt állítani, hogy ma már a napjaink jórészét különféle képernyők előtt töltjük. Sokan számítógéppel dolgozunk, rendszeresen átpörgetjük a híreket és a közösségimédia-felületeket a mobilunkon, este megnézünk egy-két sorozatrészt a laptopunkon vagy az okostévén, a köztes időszakokban pedig az üzenetküldő appokat bújjuk – tehát kékfény-árban úszunk.
Így hat az alvásunkra a túl sok kék fény

Ráadásul az online töltött idő mennyiségét a koronavírus-járvány hatásai is növelik, hiszen március óta minden eddiginél jobban digitalizálódott az életünk. Az Eyesafe Nielsen adatok alapján végzett becslése szerint a képernyő előtt töltött idő a napi 13 órát is meghaladta márciusban az USA-ban, ami az előző év azonos időszakához képest plusz 3,5 órát jelent. De vajon hogyan hat a kijelzőkből áradó kék fény az alvásunkra, és milyen veszélyekre érdemes odafigyelnünk?     

„A kék fény a nap által kibocsátott, 380 és 500 nanométer közötti hullámhossztartományba eső fénysugár. Az embereket mindig is érte kék fény, ennek fontos szerepe van a bioritmus beállításában, és kedélyjavító hatása is van, tehát nem az elektronikus készülékekkel jelent meg az életünkben. Ám régebben nem olyan dózisban és nem olyan formában áradt felénk a kék fény, mint manapság. A minket körülvevő technikai eszközök (LED-képernyők, plazmatévék, telefonok, laptopok, tabletek, asztali gépek monitorai stb.) és LED-es égők szintén ilyen fényt bocsátanak ki, így zárt térben is lényegében bárhol, bármikor szembesülhetünk vele. A kék fény a magyar lakosság 90 százalékát érinti, mégsem vesszük elég komolyan az esetleges káros hatásait” – mondta dr. Várdi Katalin, a Budai Egészségközpont szomnológus, pulmonológus szakorvosa.   

Hogyan befolyásolja a kék fény a hormonháztartásunkat?

A különböző hullámhosszú fények hatással vannak a szervezetünkre, így előnyei és ártalmai is lehetnek. Befolyásolják a nappalok és éjszakák ritmusát, az alvás és az ébrenlét idejét, a hangulatunkat, közérzetünket. A nappali fény (benne a kék fény) hatására fokozódik a szervezetben az egyik boldogsághormon, a szerotonin, valamint a stresszhormonok közé tartozó kortizol termelése, amely éberré, feldobottá, élénkké tesz. A sötétben, éjszaka az elalvást segítő melatonin hormon termelődik.

„Sokáig úgy gondolták, hogy a kék fény negatív hatással van a cirkadián ritmusunkra, mivel megzavarja a melatonintermelést, élénkítő hatásával pedig nehezíti az elalvást. Azonban a Manchesteri Egyetem új kutatási eredménnyel állt elő, mely szerint lehetséges, hogy a kék fény mégsem késlelteti annyira az elalvást, mint ahogy eddig gondoltuk, így szűrésével épp az ellenkező hatást érhetjük el. Az egereken végzett kutatásukból kiderült, hogy a kék szín gyengébben hat, mint az ugyanolyan erősségű melegebb színű, sárgás színárnyalatok. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a szűrés következtében a kijelző sárgás fénye a nappal illúzióját kelti az agyban, tehát azt, hogy még nincs itt az elalvás ideje, ugyanakkor a kék szín a szürkületet idézi, vagyis azt, hogy itt az ideje aludni. Tehát erre alapozva ők azt tanácsolják, hogy estefelé használjunk hidegebb fényeket, nappal pedig melegeket” – hívta fel a figyelmet a Budai Egészségközpont szakembere.

A kék fény ezzel együtt akár a vírusokkal szembeni ellenállóképességünkre is hatást gyakorolhat, mert a rossz alvás befolyásolja a hangulatunkat, a viselkedésünket, a memóriánkat és az immunrendszerünk működését is, ami pedig létfontosságú a kórokozókkal való megküzdésben. A túl sok képernyőnézés ronthatja a látásunkat is, és növelheti a makuladenegeráció, azaz az éleslátásért felelős ideghártya terület (sárgafolt) megbetegedésének kialakulását, mely eredendően egy időskori probléma.

6 tanács a jó alváshoz

A kék fény pozitív és negatív hatásairól megoszlanak a vélemények. Az viszont biztos, hogy a nyugodt, regeneráló alváshoz fontos, hogy lefekvés előtt egy órával már mellőzzük a kütyüket és a vibráló fényeket, és ehelyett például olvassunk, hogy a szervezetnek legyen ideje megnyugodni.

  1. Attól függően, hogy pacsirták vagy baglyok vagyunk, 21:00 és 24:00 óra között legyünk ágyban, és a felnőttek aludjanak 6-8 órát, a kamaszok pedig kb. 7-9-et – a gyermekek alvásigénye ennél is több.
  2. Lehetőség szerint mindig ugyanabban az időpontban feküdjünk le aludni és reggelente ugyanakkor keljünk fel.
  3. Lefekvés előtt kerüljük a bőséges étkezéseket, valamint ne igyunk kávét, teát, kólát vagy alkoholt.
  4. Az érzelmileg megterhelő beszélgetéseket ne estére időzítsük, mert a felkavaró gondolatok gátolhatják az elalvást.
  5. Hálószobánk legyen csendes és sötét.
  6. Szellőztessünk ki és állítsunk be kényelmünknek megfelelő hőmérsékletet.

Illusztráció: Budai Egészségközpont

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

A szamárköhögés (pertussis) egy rendkívül fertőző, bakteriális eredetű betegség, amelyet a Bordetella pertussis nevű baktérium okoz. Legfőképpen a légutakat érinti, és minden korosztályt veszélyeztet, de különösen a csecsemőkre jelent nagy kockázatot. Az elmúlt évekhez képest Magyarországon drámaian nőtt az esetek száma, így fontos, hogy minden szülő tisztában legyen a tünetekkel, a megelőzéssel és a kezelési lehetőségekkel.

A szerkesztő ajánlja