SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Rendszeres mozgással a fájdalom ellen

Családinet [cikkei] - 2018-07-24
A mozgásszervi megbetegedések, a fájdalom és számos időskori probléma hátterében az áll, hogy nem mozgunk eleget.

Csupán minden ötödik magyar sportol rendszeresen, a 60 év felettieknél pedig még rosszabb ez az arány. Ennek következtében a nyugdíjasok 80%-ának fáj a mozgás! A terápiás lehetőségekről és a megelőzésről beszélt Dr. Zolnay Péter reumatológus, fizioterápiás szakorvos, aki a Szenior-mozgásprogram szakértője.

 

A magyarok 80%-a nem mozog eleget

- A magyar lakosság rendkívül keveset mozog – állítja Dr. Zolnay Péter, reumatológus fizioterápiás szakorvos. - S ez mind a fiatalokra, mind az idősekre egyaránt igaz. Hazánkban csak a lakosság 20%-a sportol rendszeresen, 53%-a egyáltalán nem mozog, 24%-a pedig havi 1-3 alkalommal. Tehát közel a lakosság négyötöde nem mozog eleget! Nem meglepő tehát, hogy a mozgásszegény életmódból következő különböző mozgásszervi, keringési, anyagcsere-, idegrendszeri betegségek terén Magyarország vezeti az európai toplistákat.
 

Háromból két embernek fáj a mozgás

Az emberi lény ugyanis mozgásra termett, aki nem mozog, az a túlsúly és a gyenge izomzat, ízületek miatt előbb utóbb kénytelen szembenézni a fájdalommal is. A mozgásszervi megbetegedések igen elterjedtek hazánkban: a felnőtt magyar lakosság két harmada érintett, ez az arány az 50 év felettiek körében még magasabb, 80%-os.
A problémák leggyakoribb formája a derék ill. a nyakfájás, mert ezek a legmozgékonyabb gerincszakaszok. A gerincet körülvevő hátsó izomzat gyengesége vezet többségében a gerincproblémákhoz, porckorongsérvhez, különböző gyulladásokhoz, egyszóval fájdalomhoz. Idősebb korban igen gyakoriak az ízületeket (térd, boka, csípő) érintő problémák, a csontritkulás.
 

65 év felett ajánlott a heti 2 óra intenzív mozgás

- A mozgásszervi betegségek egyik gyógymódja maga a mozgás lehet – mondja Dr. Zolnay Péter. - Az időskori mozgás kétféle pozitív hatással jár: egyrészt az ún. prevenció, a megelőzés révén segít, másrészt terápiás, rehabilitációs célra is használható. Míg fiatal korban heti 6-7 órát kell mozogni, addig 30 éves kortól kezdve 10 évente heti egy órával lehet csökkenteni az aktivitást. Tehát 60 éves kortól mindenképpen heti 2 óra intenzív mozgást szoktunk javasolni. Ennek keretén belül legalább félórás testedzés szükséges alkalmanként, egy idősebb szervezetnél tehát ez heti 3 alkalmat jelent. Mindegy, hogy milyen sportot végez az illető. Egyrészt fontos az úgynevezett "erőedzés", vagyis az ellenállással szemben történő mozgatás, valamilyen súly emelése, de ennél lényegesebb a dinamikus testedzés, amikor az állóképességünket növeljük. Ide tartozik a kocogás, séta. A kétféle testmozgás aránya 20-80% legyen utóbbi javára.
 

Pirulák helyett gyógymód a mozgás

De mit lehet tenni abban az esetben, ha a fájdalom miatt már nem képes a mozgásra az idős beteg?

Sajnos minden ötödik magyar hetente többször szed fájdalomcsillapító gyógyszert mozgásszervi fájdalmakra, míg az 50 év felettiek közül 23% teszi ugyanezt. A hát-, derék, láb és ízületi fájdalmakra a megkérdezettek közel fele (45%) inkább tablettát használ, és ez a szám még magasabb az idősek körében (48%), holott más, előnyösebb megoldások is léteznek a szakemberek szerint.

Dr. Zolnay Péter elmondta: "szakember által végzett állapotfelmérés után el kell kezdeni a közösen kidolgozott mozgásterápiát. A fájdalom ellen érdemes külsődleges géleket használni, mert ezek rögtön a probléma helyén szívódnak fel és hatnak, így nem terhelik az emésztőrendszert feleslegesen. Létezik olyan készítmény is, amely akár 12 órán át keresztül csillapítja a fájdalmat. Ha elmúlt a fájdalom, akkor kezdődhet a mozgás, a rendszeres gyógytornával, sporttal pedig csökkenhet a testsúly, erősödnek a csontok, az ízületek és kevesebb lesz a fájdalom is."
 

A Szenior-mozgásprogram idén 10 órában mozgatja meg a nyugdíjasokat

A Nyugdíjasok Országos Szövetsége a fentiek figyelembevételével indította útjára Szenior-mozgásprogramját.

Vállalták, hogy legalább 10.000 órában megmozgatják a magyar nyugdíjasokat. A rendszeres fizikai aktivitás ugyanis a kulcsa az 60 év felettieket 80%-ban érintő mozgásszervi problémák megelőzésének és karbantartásának, ráadásul a mozgással több időskori megbetegedés is megelőzhető.
A NYOSZ Szenior-mozgásprogramjának célja hangsúlyozni, hogy az aktív életmód idős korban is fontos, és segítségével valóban tehetünk az ellen, hogy a különböző mozgásszervi fájdalmak idővel ne nehezítsék meg jobban az életünket. A program keretében országszerte számos, ingyenes sportesemény zajlik az idei évben, amelyekről a amozgaskonnyedsege.hu weboldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.

Indexkép: Youtube

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Mit tehetünk, ha folyamatosan romlik a gyermekünk szeme?

A gyermekek látása világszerte egyre rosszabb, és ennek egyik egyértelmű oka a képernyő előtt töltött idő növekedése. Egy globális tanulmány szerint az utóbbi években egyre több gyermeknél jelentkezik miópia, más néven rövidlátás.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja