SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Rendszeres mozgással a fájdalom ellen

Családinet [cikkei] - 2018-07-24
A mozgásszervi megbetegedések, a fájdalom és számos időskori probléma hátterében az áll, hogy nem mozgunk eleget.
Rendszeres mozgással a fájdalom ellen

Csupán minden ötödik magyar sportol rendszeresen, a 60 év felettieknél pedig még rosszabb ez az arány. Ennek következtében a nyugdíjasok 80%-ának fáj a mozgás! A terápiás lehetőségekről és a megelőzésről beszélt Dr. Zolnay Péter reumatológus, fizioterápiás szakorvos, aki a Szenior-mozgásprogram szakértője.

 

A magyarok 80%-a nem mozog eleget

- A magyar lakosság rendkívül keveset mozog – állítja Dr. Zolnay Péter, reumatológus fizioterápiás szakorvos. - S ez mind a fiatalokra, mind az idősekre egyaránt igaz. Hazánkban csak a lakosság 20%-a sportol rendszeresen, 53%-a egyáltalán nem mozog, 24%-a pedig havi 1-3 alkalommal. Tehát közel a lakosság négyötöde nem mozog eleget! Nem meglepő tehát, hogy a mozgásszegény életmódból következő különböző mozgásszervi, keringési, anyagcsere-, idegrendszeri betegségek terén Magyarország vezeti az európai toplistákat.
 

Háromból két embernek fáj a mozgás

Az emberi lény ugyanis mozgásra termett, aki nem mozog, az a túlsúly és a gyenge izomzat, ízületek miatt előbb utóbb kénytelen szembenézni a fájdalommal is. A mozgásszervi megbetegedések igen elterjedtek hazánkban: a felnőtt magyar lakosság két harmada érintett, ez az arány az 50 év felettiek körében még magasabb, 80%-os.
A problémák leggyakoribb formája a derék ill. a nyakfájás, mert ezek a legmozgékonyabb gerincszakaszok. A gerincet körülvevő hátsó izomzat gyengesége vezet többségében a gerincproblémákhoz, porckorongsérvhez, különböző gyulladásokhoz, egyszóval fájdalomhoz. Idősebb korban igen gyakoriak az ízületeket (térd, boka, csípő) érintő problémák, a csontritkulás.
 

65 év felett ajánlott a heti 2 óra intenzív mozgás

- A mozgásszervi betegségek egyik gyógymódja maga a mozgás lehet – mondja Dr. Zolnay Péter. - Az időskori mozgás kétféle pozitív hatással jár: egyrészt az ún. prevenció, a megelőzés révén segít, másrészt terápiás, rehabilitációs célra is használható. Míg fiatal korban heti 6-7 órát kell mozogni, addig 30 éves kortól kezdve 10 évente heti egy órával lehet csökkenteni az aktivitást. Tehát 60 éves kortól mindenképpen heti 2 óra intenzív mozgást szoktunk javasolni. Ennek keretén belül legalább félórás testedzés szükséges alkalmanként, egy idősebb szervezetnél tehát ez heti 3 alkalmat jelent. Mindegy, hogy milyen sportot végez az illető. Egyrészt fontos az úgynevezett "erőedzés", vagyis az ellenállással szemben történő mozgatás, valamilyen súly emelése, de ennél lényegesebb a dinamikus testedzés, amikor az állóképességünket növeljük. Ide tartozik a kocogás, séta. A kétféle testmozgás aránya 20-80% legyen utóbbi javára.
 

Pirulák helyett gyógymód a mozgás

De mit lehet tenni abban az esetben, ha a fájdalom miatt már nem képes a mozgásra az idős beteg?

Sajnos minden ötödik magyar hetente többször szed fájdalomcsillapító gyógyszert mozgásszervi fájdalmakra, míg az 50 év felettiek közül 23% teszi ugyanezt. A hát-, derék, láb és ízületi fájdalmakra a megkérdezettek közel fele (45%) inkább tablettát használ, és ez a szám még magasabb az idősek körében (48%), holott más, előnyösebb megoldások is léteznek a szakemberek szerint.

Dr. Zolnay Péter elmondta: "szakember által végzett állapotfelmérés után el kell kezdeni a közösen kidolgozott mozgásterápiát. A fájdalom ellen érdemes külsődleges géleket használni, mert ezek rögtön a probléma helyén szívódnak fel és hatnak, így nem terhelik az emésztőrendszert feleslegesen. Létezik olyan készítmény is, amely akár 12 órán át keresztül csillapítja a fájdalmat. Ha elmúlt a fájdalom, akkor kezdődhet a mozgás, a rendszeres gyógytornával, sporttal pedig csökkenhet a testsúly, erősödnek a csontok, az ízületek és kevesebb lesz a fájdalom is."
 

A Szenior-mozgásprogram idén 10 órában mozgatja meg a nyugdíjasokat

A Nyugdíjasok Országos Szövetsége a fentiek figyelembevételével indította útjára Szenior-mozgásprogramját.

Vállalták, hogy legalább 10.000 órában megmozgatják a magyar nyugdíjasokat. A rendszeres fizikai aktivitás ugyanis a kulcsa az 60 év felettieket 80%-ban érintő mozgásszervi problémák megelőzésének és karbantartásának, ráadásul a mozgással több időskori megbetegedés is megelőzhető.
A NYOSZ Szenior-mozgásprogramjának célja hangsúlyozni, hogy az aktív életmód idős korban is fontos, és segítségével valóban tehetünk az ellen, hogy a különböző mozgásszervi fájdalmak idővel ne nehezítsék meg jobban az életünket. A program keretében országszerte számos, ingyenes sportesemény zajlik az idei évben, amelyekről a amozgaskonnyedsege.hu weboldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.

Indexkép: Youtube

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével számos belgyógyászati problémára derülhet fény. Dr. Rákász István az Urológiai Központ urológusa szerint vizelési panaszok, illetve urológiai jellegű tünetek esetén elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, de az évenkénti kivizsgálás részeként is fontos megcsináltatni.

A szerkesztő ajánlja