SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Hogyan kezelhetők a pajzsmirigy műtét utáni hangproblémák?

Családinet [cikkei] - 2017-02-01
A gége közelében zajló műtéti beavatkozások után a hang időnként megváltozhat. Átmeneti némaság, súlyos rekedtség, a hang erőtlensége a leggyakoribb tünet. Annak érdekében, hogy a panaszok mielőbb megszűnjenek, illetve ne rosszabbodjanak, javasolt foniáter és logopédus segítségét kérni.

Pajzsmirigy és hangszalagok a szervezetben

A hangszalagok a gégében helyezkednek el, közvetlenül a légcső felett, ezen a területen öleli körbe a légcsövet a pillangó alakú pajzsmirigy és itt érik el a gégét a hangszalagok mozgását szabályozó mozgató idegek. Jellegzetes tünet lehet strumás betegeknél a hangszín megváltozása és a rekedtség, amit a hormonális változáson túl akár a megnagyobbodott pajzsmirigy környezetére való direkt nyomása is kiválthat – magyarázza dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Mivel ennyire közel helyezkednek el egymáshoz, a hang változása nemcsak a pajzsmirigybetegség során következhet be, hanem akkor is, ha műtétre kerül sor.


Tünetek a műtét után

A műtét utáni időszakban rekedtség, a hang erőtlensége, korai kifáradása a leggyakoribb panasz. Gyakran elfogy beszéd közben a páciens levegője. Amennyiben ezeket a tüneteket észleljük, gondolni kell az egyoldali hangszalag mozgató ideg károsodására. Ha mindkét oldalon sérül az ideg, akkor a beteg hangja meglepően jó is lehet, de erős fulladásérzés jelentkezik, ami azonnali műtéti beavatkozást tesz szükségessé.


Az idegek sérülése hangszál-bénulást okoz

Pajzsmirigy műtét közben sérülhet  a hangszalag mozgató ideg, aminek az a következménye, hogy az azonos oldali hangszalag megbénul. Ez általában nagyon jellegzetes hangképzési zavart okoz, amire a gyakorlott fül-orr-gégész, foniáter már akkor gyanakodni kezd, amikor a beteg belép a rendelőbe, köszön és elkezd beszélni - mondja dr. Holpert Valéria, aki a páciensek visszajelzése alapján elnyerte a Fül-orr-gége Központ Év Kiváló Orvosa díjat. Ritkább, de súlyosabb tüneteket okozó állapot, ha az ideg mindkét oldalon sérül, így mindkét hangszalag lebénul. A két mozdulatlan hangszál majdnem teljesen elzárja a légcsövet, emiatt nagyon súlyos légszomj alakul ki a betegnél.


Kétoldali hangszalag-bénulás kezelése műtéttel

Ha mindkét hangszalag lebénult, akkor altatásban végzett műtét során az egyik hangszalagot a középvonalból oldalra kihúzzák egy endoscopos műtét kapcsán, ezzel ugyan a hang minősége inkább romlik, de a beteg fulladásérzése megszűnik, levegőt kap.  A kezelés ez esetben is nagyon fontos, hiszen amennyiben a bénulás átmeneti, akkor a hanggyakorlatokkal megelőzhetjük az izomzat sorvadását


Kevesebb panasza lesz, ha felkészíti hangod a műtétre!

A kétoldali hangszalag-bénulást követő felépülésben, a féloldali hangszalag-bénulás kezelésében, sőt a műtétre való felkészülésben is sokat segít, ha megfelelő szakemberhez fordulunk. A hangképzési zavarok vizsgálatával és kezelésével a foniáter foglalkozik, a gyakorlatok betanítását és helyes kivitelezését logopédus segítségével tudjuk elsajátítani. Ők segíthetnek a műtét előtti és az utógondozásban is. Azt, hogy a műtét utáni időszakban minél optimálisabb hangot tudjunk produkálni, ahhoz foniáter, tehát hangképzésben jártas specialista kell, hogy segítsen. Hangterápiával, megfelelő légzésvezetési gyakorlatokkal nagyon sokat lehet javítani a hangon.

Forrás: Fül-orr-gége Központ
Fotó: George Hodan/PublicDomainPictures.net

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja