SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Fejfájós gyerekek: létezik-e frontérzékenység gyerekkorban?

Teszáry Nikolett [cikkei] - 2016-12-06
 [X]

Sűrűn emlegetjük a frontokat, amikor gyermekeink nyűgösebbek, akaratosabbak, esetleg virgoncabbak a szokásosnál, vagy épp fájdalomra panaszkodnak.
Vajon tényleg létezik frontérzékenység már gyerekkorban is, vagy ez csak egy tévhit lenne? Utánajártunk.

Közismert tény, hogy az időjárás változására minden élő szervezet reagál. A leglátványosabb mutatványokat a növények produkálják: a tökéletes szárazságtól a buján zöldellő levelek és dúsan nyíló virágok szépségéig bármire képesek attól függően, milyen az idő. Ez azonban nem csak rájuk igaz.
Persze a sünik és a medvék téli álmáról mindenki tud, vagy arról, hogy szőrös háziállataink, a kutyák, macskák dúsabb bundát növesztenek a közelgő hideg hatására. Az alacsonyan szálló fecskékkel is találkozott már mindenki, azt azonban már kevesebben tudják, hogy párás időben a macska vakarózik, jégeső előtt a disznók remegnek, vagy, hogy a tücskök gyorsabban ciripelnek melegben, mint hidegben.
A felnőtt emberek is megérzik a közelgő időjárás változást, az általános levertségtől az erős migrénes rohamokig széles a reakciók skálája. Ha pedig minden élő szervezet produkál valamilyen, az időjárással összefüggő tünetet… miért pont a gyerekek lennének kivételek?

Határozott válasz még nem született arra, hogy valóban érzékenyek-e a kicsik az időjárás változásaira, bár a „népi megfigyelések” szerint egyértelműen igen. Hogy a gyerekek valóban nem bírják-e például a szelet, azt egy átfogó – akár több országra, eltérő éghajlatokra kiterjedő - vizsgálat tudná csak igazolni.
Egy magyar csapat viszont pár éve elvégzett egy kutatást 29 óvodáscsoport részvételével. Vizsgálatukhoz részletes kérdőívet osztottak ki az óvó néniknek, arra kérték őket, értékeljék a gyerekeket minden nap, figyelmük, aktivitásuk, viselkedésük, pihenési szokásaik szerint egy hónapon át.

Voltak olyan területek – például a délutáni alvás –, ahol nem történt számot tevő eltérés. A vizsgálat ellenben elég egyértelműen kimutatta, hogy meleg front idején a gyerekek nyugodtabbak és jobban betartják a szabályokat, míg lehűlések közeledtével hajlamosabbá válnak agresszív megnyilvánulásokra, türelmetlenségre.

Érdekes, hogy a legnagyobb eltéréseket a szabadjáték közben produkálták a gyerekek ezeken a területeken – tehát olyankor érezték kellemetlenül magukat, és keletkezett bennük feszültség, amikor az óvodai napirendjük a legnagyobb szabadságot, nyugalmat engedte meg. Talán - a felnőttekhez hasonlóan - amíg teljesíteniük kell, észre sem veszik, hogy nem érzik komfortosan magukat – hasonlóan ahhoz, mint mikor mi a munkából hazaérve döbbenünk rá, hogy egész nap kerülget egy fejgörcs, vagy hogy nem ittunk egy kortyot sem és szomjasak vagyunk: csak akkor tűnik fel, hogy valami hibádzik, ha kissé elengedhetjük magukat.

Minden anyuka ismeri azt a helyzetet, amikor a csemetéje viselkedése megváltozik, és akárhonnan nézzük, látszólag nincs magyarázat a nyűgösségre, kedvetlenségre, étvágytalanságra vagy szertelenségre. Talán a frontok változásához lehet köze ennek a jelenségnek is.
Azért nehéz e kérdésnek a vizsgálata, mert az egészen kicsi gyerekek nem tudják elmondani, hogy mi zavarja őket, de ha nincs konkrétan behatárolható fájdalom, még a nagyobbacska óvodások, kisiskolások számára is nehézség megfogalmazni, valójában mit éreznek. Az általános rossz közérzet, diszkomfort nehezen megfogható a kicsik számára.

A már beszélni tudó lurkók általában egyetlen tünetet tudnak megfogalmazni, ami a meteorológiával összefüggésbe hozható, ez pedig a fejfájás. Lássuk lehetséges okait, típusait.
 

A gyerekkori fejfájás lehetséges okai

 

  • Természetesen először a sérülést kell kizárnunk. Ha a gyerek beütötte a fejét és később nem múló, nem csillapítható fejfájás jelentkezik, azonnal forduljunk orvoshoz, hogy kizárhassa az agyrázkódást, vérömlenyt.
  • A különböző vírusos megbetegedések, influenza, de akár egy megfázás is okozhat fájdalmat, amikor szegény kis betegnek váladékkal van tele az arcürege, homloka. A magas láz és a fájdalmak is kéz a kézben járnak, ezért mindenképp vegyük végig az egyéb tüneteket.
  • A stressz éppúgy kiválthat fejfájást a gyerekeknél, ahogy a felnőtteknél. Ha dolgozatok, vizsgák, fellépések előtt rendszeresen megfájdul a gyermekünk feje, valószínűleg az idegeskedés az oka, ez pedig a vérnyomással függhet össze.
  • A migrénes fejfájás sajnos éppúgy előfordulhat a gyermekeknél, mint szüleiknél. A migrénre való hajlam ugyanis örökölhető: ha a szülők maguk is küzdenek ezzel a problémával, joggal gyanakodhatunk, hogy ez okozza a gyermek panaszait is. Ebben az esetben többnyire nem csak a fejfájással nézünk szembe - a kicsi fájlalhatja a hasát, hányingere lehet sőt, hányhat is.
    Emiatt könnyű összetéveszteni más betegségekkel. Legyünk résen, ha gyakran ismétlődik a fejfájás és állandó kísérő tünetei vannak. Említsük meg a gyermekorvosnak, ha a családban előfordult migrén.
  • A részképesség-zavar is okozhat fejfájást.
  • A gyermekkori has- és fejfájás hátterében hisztamin intolerancia is állhat.
  • A folyadékhiány is okozhat fejfájást.

Mindig alaposan kérdezzük ki a gyermekünket: mennyire fáj, a feje melyik részén? Milyen érzés? Gyűjtsük össze a különféle lehetőségeket: mintha egy kiskalapács csapkodná, mintha nyomná valami, mintha megütötte volna… saját fejfájásainkból kiindulva, a kis beteggel közösen írjuk körül a fájdalom természetét, az ugyanis utalhat a kiváltó okokra. A diagnózishoz az orvos számára fontos információk, hogy lüktető vagy nyomó, szimmetrikus vagy egyoldali a fájdalom.

A legfontosabb, hogy kifigyeljük a fejfájás „szokásait”. Mikor, milyen gyakorisággal, intenzitással jelentkezik, összeköthető-e valamivel: eseményekkel, valamilyen étellel-itallal (néhány üdítő adalékanyaga, vagy a bennük lévő édesítőszer, cukor vagy koffein is kiválthat fejfájást), esetleg kíséri-e valamilyen egyéb tünet.
Az sem mindegy, hogy egyformák-e ezek a fájdalmak, ugyanott, ugyanolyan formában jelentkeznek-e. Természetesen a gyakori, visszatérő fejgörcsöket ki kell vizsgáltatnunk, az aktuálisan jelentkező helyzetet azonban megoldja egy kis adag, gyermekeknek való fájdalomcsillapító. Hosszú távon nem megoldás pusztán a tüneti kezelés, de semmiképp ne hagyjuk gyermekünket szenvedni.
Ha megtudtuk tőle, amit lehet, a fájdalmait illetően, akkor kezeljük a fejfájást! Az orvosnál tett látogatás remélhetőleg megoldja a gondot, sokszor csak egy kis vitaminhiány az okozója minden bajnak, ez pedig egy egyszerű vérvétellel is kideríthető. Azonban csak akkor, ha nem intézzük el egy legyintéssel a dolgot - frontok ide vagy oda, mindig vegyük komolyan a gyermekkori fejfájást.

Fotó: mintchipdesigns/pixabay.com

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja