SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A fiúk nagyobb melle hormonzavarra utalhat

Családinet [cikkei] - 2015-10-26
Serdülőkorban a fiúk mellének mirigyes tapintatú megnagyobbodása igen zavaró és kellemetlen panasz lehet, ám szerencsére az esetek többségében elmúlik. Ha a fiúgyermekünknél ilyen elváltozást tapasztalunk, dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa szerint célszerű szakemberhez fordulni!

A mellek megnagyobbodásának oka a fiúknál

A fiúk mellének megnagyobbodásáról (gynaecomastia) viszonylag keveset hallani, mivel a legtöbben nem fordulnak vele orvoshoz, ám valójában igen gyakori probléma. A panaszt az emlőmirigyek megduzzadása okozza, mely előfordulhat újszülött korban, a pubertás időszakában, akár az idősebb férfiaknál is, de statisztikailag legtöbbször kamaszkorban jelentkezik. Bár sokan úgy hiszik, hogy csakis az elhízott fiúgyermekeket érinti, a valódi gynaecomastia a normál súlyúaknál is megfigyelhető, tehát nem testtömeghez köthető (kivétel a hamis, pseudo-gynaecomastia, amikor a probléma oka a nagymértékű elhízás, így a mell is elzsírosodik). Fontos tudni, hogy a megnagyobbodott mell legtöbbször csupán átmenetei állapot, amelyet ideiglenes hormonváltozások idéznek elő, így egy idő után magától megszűnik. Újszülöttek esetében és kisdedkorban azért jelentkezik, mert a receptorok érzékenysége nő az ebben az életkorban fiziológiásan is magas ösztrogén szintre. A serdülők esetén hasonló az ok: a hirtelen megnövekedő tesztoszteronból átalakuló nagyobb ösztrogén szint miatt.
 

Tartós hormonzavar is okozhatja

A serdülőkorban nagy változásokon megy keresztül a szervezet. A fiúknál egyre több tesztoszteron termelődik, ami a másodlagos nemi jellegek kialakulásáért is felelős mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa. Viszont amennyiben a probléma tartósan fennáll – főleg úgy, hogy más tünetek is megfigyelhetőek, pl. késői serdülés, tejcsorgás- érdemes endokrinológushoz fordulni, hiszen meglehet, hormonális betegség húzódik a hátterében, amit kezelni szükséges.  Ebben az esetben nagy eséllyel ösztrogéndominancia (túl sok ösztrogén, túl kevés tesztoszteron) figyelhető meg. Amennyiben tejcsorgás is társul a panaszhoz, úgy legtöbbször prolaktin túltermelődés is megfigyelhető

Ennek okát mindenképp ki kell deríteni, hiszen a gynaecomastia-t az „egyszerű” hormonzavaron kívül kiválthatja női nemi hormonokat termelő daganat megléte, vesebetegség, illetve az agyalapi mirigyben lévő zavar is.
 

Hormonzavar esetén gyógyszerrel is kezelhető

Hogy kiderüljön, pontosan mi is áll a panasz hátterében, úgy hormonvizsgálat mellett képalkotó vizsgálatra (CT, MRI) is szükség lehet. Hormonpótlás, de akár műtét is javasolttá válhat (pl. agyalapi mirigy daganata esetén).
 

További okok a probléma hátterében:
 

  • izomtömeg-növelő szteroidok szedése
  • a mell daganata
  • májbetegség
  • gyógyszer mellékhatás
  • drogok (pl. marihuana) 

Forrás: Budai Endokrinközpont
Fotó: hin255/FreeDigitalPhotos.net

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja