SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Közösségbe készülünk - hogyan előzzük meg a fertőzéseket?

Családinet [cikkei] - 2015-09-04
Az édesanyák gyakori panasza, hogy a bölcsőde, vagy óvoda kezdéssel szinte egy időben a gyermek náthás, köhög és ez az állapot tartósan, akár hónapokig is tart. A nátha szövődményeként aztán megjelennek a súlyosabb alsó- és felső légúti fertőzések is. A kicsi nyűgös, a szülő a rendszeres munkahelyi hiányzások miatt egyre feszültebb; nem kérdés tehát, hogy a gyermek immunrendszerét jobb időben felkészíteni a rá váró megpróbáltatásokra.

A kórokozók melegágya

A gyermekközösségekben a fertőzések viszonylag gyorsan terjednek. Az egészen kicsik gyakran elfelejtkeznek a zsebkendő használatáról, így egy-egy tüsszentés során is számos vírus és baktérium kerülhet a levegőbe. A közösen használt játékokon is számos kórokozó rejtőzhet. A gyerekek a felnőtteknél gyakrabban érintik meg az arcukat, veszik a szájukba kezüket, így a fertőzéseket is könnyebben elkaphatják. A déli alvásidőben a kicsik egy magasságban, szinte egymás mellett fekszenek, így egy-két köhögés és tüsszentés is mindenkihez könnyebben eljut.


Higiénia a kicsiknél

A fentiek miatt szerencsés, ha a kicsinek már eleve megtanítjuk, hogy tüsszentésnél-köhögésnél használjon zsebkendőt, ne csak a kezével akadályozza meg a bacik terjedését. Az is fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzük, tud-e helyesen kezet mosni: alaposan átdörzsölve, szappannal, a végén leöblítve – tanácsolja dr. Hidvégi Edit gyermekgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. A tapasztalatok szerint ezt a gyerekek szeretik elnagyolni, pedig ezzel az egyszerű művelettel is sokat tehetnénk azért, hogy a kórokozók terjedését akadályozzuk.


Friss levegőn télen-nyáron

Az immunrendszer éréséhez fontos, hogy a kicsi minden évszakban, naponta töltsön el bizonyos időt a szabadban, mozgással. Hűvösebb időben se zárkózzunk a négy fal közé, gesztenyét, levelet szedni, szánkózni, vagy csak havat lapátolni a kicsiknek is érdekes program lehet. Óvoda-bölcsőde választásnál kérdezzünk rá az altatási szokásokra. Sok intézményben megoldják, hogy hűvösebb időben, akár dupla matraccal, hálózsákban is kint altatnak, ezzel is csökkentve az összezsúfolt csoportszobában könnyebben terjedő fertőzések kockázatát.


Vitaminok és egészséges nyalánkságok

Habár a legtöbb idénygyümölcsből inkább nyáron érdemes feltölteni a vitamin raktárakat, azért ősszel sem kell lemondanunk egy friss gyümölcssalátáról. Körtéből, szőlőből, szilvából a gyerekek is szívesen falatoznak, még érdekesebb, ha közösen készítjük el a csemegét. A probiotikumok is fontos szerepet játszanak a légúti betegségek megelőzésében és kezelésében. Nyár végén, még a közösségbe kerülés előtt javasolt egy immunrendszer-erősítő probiotikum kúrával is kiegészíteni a felkészülést. Érdemes emellett a gyermekorvossal is egyeztetni, ő mit ajánl, mi az, amit még bevethetünk a fertőzések megelőzésének érdekében.


Pihenésre, alvásra is jusson idő!

Stresszes időszakban felnőttként is könnyebben megbetegszünk. Az új közösségbe való beszokás bizony sok izgalommal is jár, így különösen fontos, hogy a gyermek számára lehetőséget biztosítsunk az új helyzet feldolgozására. Segítsük őt türelemmel, munka mellett is alakítsuk ki úgy az időbeosztásunkat, hogy a délutáni, esti órákban közös játékot szervezünk. Hagyjunk időt a pihenésre is, hogy a gyermek legalább 10-11 órát alhasson. Elegendő alvás hiányában a gyermekek a fertőzésekkel szemben fogékonyabbá válhatnak.


Betegségek és antibiotikum

A fertőzések száma tehát csökkenthető, de teljesen nem lehet elkerülni. A téli időszakra vonatkozóan, évi 4-5 hurutos betegség teljesen átlagosnak mondható. Habár a betegségek kezelése sokszor jelentős időt és energiát emészt fel, mégse akarjuk inkább azt, hogy a gyerek soha ne legyen beteg – hangsúlyozza dr. Hidvégi Edit. Ez egy fontos folyamat ugyanis, az egyes betegségeket leküzdve érik az immunrendszere, készül az életre. Ami inkább lényeges, hogy kerüljük az antibiotikum szedést, mivel a fertőzések 85%-a gyermekkorban vírusos eredetű, amire az antibiotikum nem is hat. A fennmaradó 15% azonban olyan betegség, amelyeknél valóban nem lehet megkerülni az antibiotikumot, mert annak súlyos szövődményei lehetnek. Például középfülgyulladásból agyhártya-gyulladás lehet, tüszős mandulagyulladásból szívbelhártya gyulladás, hólyaghurutból vesemedence gyulladás.

Forrás: www.allergiakozpont.hu
Fotó: en.wikipedia.org

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja