Fiatal férfit vittek ismét a sürgősségi osztályra ismételt ájulás, fogyás miatt. Az ambuláns lapjain azonban csak az alacsony vérnyomás „ortosztatikus hipotónia” szerepelt. A munkatársai már csak „Kelj fel Jancsi!”-nak nevezték, gúnyolták a beteget, mert hirtelen felállás után gyakorta elesett, elájult.  Mivel karbantartóként dolgozott, egy-egy ilyen ájulás akár életveszélyes is lehetett. Azt javasolták neki, hogy gyakrabban igyon kávét és változtasson munkahelyet!

Az ortosztatikus hipotónia egy olyan állapot, amikor a felállást követő 3 percben a szisztolés vérnyomás 20, a diasztolés 10 Hgmm-rel csökken és ezt legtöbbször nem követi a szívfrekvencia kompenzatórikus emelkedése. Ez a szimpatikus idegrendszer működésének zavara miatt alakul ki. Az életkorral gyakrabban jelentkezik az ortosztatikus hipotónia. Élettani körülmények között felálláskor csökken ugyan egy rövid időre a vérnyomás, azonban ezt érzékelve a szimpatikus idegrendszer aktiválódik és kompenzálja a vérnyomáscsökkenést. Ha ezek a funkciók károsodnak, akkor lép föl ortosztatikus hypotónia és csökkent agyi vérkeringés. Gyakran előforduló tünetek a szédülés, gyengeség, kimerültség. Fizikális vizsgálatkor fekve 160/100 Hgmm-es vérnyomást és 72-est pulzust, álló helyzetben 70/40 Hgmm-es vérnyomást és változatlan pulzusszámot tapasztalunk (1. ábra).
 

(1. ábra) Alacsony vérnyomás, szédülés, eszméletvesztés

További tünet a hirtelen szívmegállás (syncope) és egyéb nem specifikus jelek, úgy, mint általános gyengeség, fáradtság, hányinger, kognitív funkciók lassulása, fejfájás a látás homályossá válása, nyaki fájdalom, fulladás, szívtáji fájdalom. Az ortosztatikus hypotóniát okozhatja mind a centrális, mind a perifériás autonóm idegrendszeri zavar. Az okok sokrétűek lehetnek. Hirtelen ijedelem, hideg hatás (jeges víz!) a leggyakoribb okok. A betegségek egész sorát lehet felsorolni: a cukorbetegségtől az ideggyógyászati kórképekig, ezért nem szabad megelégedni az alacsony vérnyomás konstatálásával. Az említett férfi beteg esetében ugyanis korábban már csökkent pajzsmirigybetegséget is (hypothyreosist, autoimmun thyreoiditist) véleményeztek és L-Thyroxin kezelést kezdtek. Ezt követően állapota nem javult, sőt romlott! A csökkent működéshez általában elhízás társul, ezzel ellentétben ő egyre fogyott. A beteg kikérdezése során elmondta, hogy családja több tagjának van pajzsmirigybetegsége. Azt is kiderült, hogy a gyakori ájulásérzése, alacsony vérnyomása mellett a legfeltűnőbb tünet a bőr fokozott „gyors barnulása volt”. A vizsgálat nem csak a pajzsmirigy megnagyobbodását igazolta, hanem azt is, hogy a szájnyálkahártyáján is feltűnő barnaság, barna folt volt látható (2. ábra). Gyakori a kéz ráncainak fokozott elszíneződése is (3. ábra). A további vizsgálatok az alacsony kortizol és emelkedett agyalapimirigy-hormon (ACTH), mellékvese elleni és TPO elleni antitest pozitivitás igazolták az Addison kórt, amely a Hashimoto thyreoiditishez társult. A diagnózis felállítása után elkezdett hormonpótlással a tünetek megszűntek, panaszmentessé vált.
 

(2. ábra) Feltűnő barna foltok, pigmentáció  a száj nyálkahártyáján

(3. ábra) Feltűnő barna foltok a kéz ráncain

Érdekességként megjegyzem, hogy Kennedy elnöknek ugyanilyen betegsége volt: alacsony vérnyomás, csökkent pajzsmirigyműködés, fokozott bőrpigmentáció (4. ábra). Az őt kezelő kollégák leírásából kiderült, hogy az elnök kezelése a gyakori ájulási hajlam mellett rengeteg gondot okozott, hiszen az öbölválság kritikus pillanataiban kellett szinte óránként fontos döntéseket hoznia. Akkor még nem álltak rendelkezésre a napjainkban alkalmazott gyógyszerek, ezért állati eredetű mellékvese és pajzsmirigy kivonatot használtak sikerrel!
 

(4. ábra) Kennedy elnök feltűnő barnasága nem egy playboy fiú gyakori szoláriumozásának vagy napfürdőjének volt a következménye, hanem a betegség egyik jele

Mikor kell gondolni az alacsony vérnyomásban szenvedőknek Addison kórra, ill. csökkent mellékvese betegségre?

Jellemző tünet a nagyfokú gyengeség, feltűnő só-éhség, fogyás, étvágytalanság, gyakori ájuláshajlam (alacsony vérnyomás!), a bőr és a száj nyálkahártyájának feltűnő barnasága (pigmentációja). Fontos tudni, hogy ez a betegség gyakran társul a pajzsmirigy autoimmun betegségéhez. Ilyenkor a pajzsmirigy betegségben szenvedő nem hízik, hanem fogy, hasmenése lép fel gyakorta. Ezek a sokszínű tünetek félrevezetőek, és nem ritkán későn derül fény a tünetek okára. Ez azért baj, mert ez az állapot életveszélyes krízisbe sodorhatja a beteget, ha az amúgy is csökkent védekezőképességgel rendelkező betegnél a legártatlanabbnak tűnő lázas betegség is fellép.

Az alacsony vérnyomásban szenvedő beteg esetében (a magas vérnyomásos betegekhez hasonlóan) alapos kikérdezés, továbbá kiegészítő vizsgálatok szükségesek, nem szabad  egy legyintéssel elintézni, hogy „Örülj neki kelj fel Jancsi!, mert így nem kapsz  gutaütést”!