SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A kisgyermekek erőszakos viselkedése genetikai okokkal függhet össze

Családinet [cikkei] - 2014-01-23
A kisgyermekek erőszakos viselkedése inkább genetikai okokkal függhet össze, kevésbé a környezetükben látott mintákkal - derült ki a Montreali Egyetem nagy szabású ikerkutatásából.

Egy és kétpetéjű ikreket vizsgáltak a kutatók különböző szempontok alapján
 
Eric Lacourse kutatócsoportja egypetéjű és kétpetéjű ikrek szüleivel végzett vizsgálatot, hogy értékelje és összehasonlítsa gyermekeik viselkedését, környezetét és genetikai jellemzőit.
 
Gének és a környezet
 
"A gének és a környezet elemzésével felfedeztük, hogy a korai genetikai tényezők döntően befolyásolják a fejlődést, nagyrészt magyarázatot adnak az erőszakos viselkedés fennmaradására és megváltozására" - idézte a Science Daily a Psychological Medicine című szaklapban ismertetett kutatás vezetőjének szavait.
"Ez a genetikai háttér nem jelenti azt, hogy a gyermeki agresszión nem lehet változtatni, a viselkedést magyarázó ok-okozati láncban a genetikai tényezők mindig kölcsönhatásban állhatnak a környezeti okokkal."

Elmúlt évek tanulmányainak eredményei mást mutattak
   
Az elmúlt 25 év korai gyermekkorra irányuló kutatásait erősen befolyásolta a szociális tanulás elmélete. Az elmélet szerint az erőszakos viselkedést leginkább a környezet és a média által közvetített agresszív minták váltják ki.
   

Genetikai és a környezeti hatások vizsgálatának eredményei

A kora gyermekkori fizikai agressziót kutató vizsgálatokból azonban az derült ki, hogy az erőszakos viselkedés a csecsemőkorban kezdődik, csúcspontját pedig kettő és négyéves kor között éri el. Ugyanakkor ezek a kutatások azt is kimutatták, hogy idővel a környezeti hatások kiegyenlítődnek, és az egész életet vizsgáló, genetikai szempontokat is figyelembe vevő vizsgálatok szerint körülbelül 50 százalékban írható a számlájukra az agresszivitás.
    
"Mivel a kora gyermekkori hajlamok a szülőkből és a kortársakból negatív reakciókat válthatnak ki, ezért óvatosan kell kezelni a korai testi erőszakot. Akár a szülők, akár a társak erőszakos válaszreakciói a krónikus fizikai agresszió kialakulásához is vezethetnek" - tette hozzá Lacourse.

http://sciencedaily.com/releases/2014/01/140120192437.htm

Forrás: MTI
Fotó:
Vesna Cvorovic - 123RF.com

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja