A fájdalom kellemetlen érzés, figyelmeztet bennünket a szervezetet ért és a betegséghez vezető károsodásról. Mindenki másképp éli meg, ezért fontos, hogy le tudjuk írni, milyen, hol érezzük, mikor kezdődött, milyen jellemzői vannak, és miként befolyásolja mindennapi életvitelünket.

A fájdalom típusai

A daganatos fájdalom http://www.egeszsegkalauz.hu/fajdalom/   sokféle lehet:

• akut (heveny) fájdalom: hirtelen jelentkezik, erős, heves, rövid ideig tartó. Hirtelen bekövetkező szöveti sérülést jelez, általában elmúlik, ha a kiváltó ok megszűnik.
• krónikus (idült) fájdalom: http://www.egeszsegkalauz.hu/fajdalom/betegvizsgalat-a-kronikus-fajdalom-109142.html  közepes vagy súlyos, leglényegesebb, hogy hosszú ideig tart. A fájdalomérzés csökkenhet, növekedhet, de nem múlik. Többnyire lassú progresszív szövetpusztulás tünete.
• áttöréses fájdalom: krónikus fájdalom heveny fellángolásai. A tartós szöveti destrukció során jelentkező akut eseményeket (pl. gyulladás, nekrózis, patológiás törés, idegkompresszió, stb.) jellemez.

Csoportosíthatjuk a fájdalmat aszerint, hogy honnan indul ki:

• szúró, lüktető, nyomó fájdalom: a bőrből, izmokból, vagy csontból ered
• éles, lüktető, gyötrő fájdalom: a zsigerekből, a belső szervekből indul
• nyilalló, bizsergő, éles fájdalom: az idegek sérülését követő ún. neuropátiás fájdalomra jellemző. Neuropátiát jelez a fájdalom, ha érzés-, reflexkiesés, ill. bénulás társul hozzá.

Hogyan mérhető a fájdalom?

A fájdalmat csak akkor tudja az orvos hatékonyan kezelni, ha pontosan körülhatárolt. Ezért is veszik fel a részletes kórelőzményt, a személyes és a családra vonatkozó betegségekkel kapcsolatos adatokat.
A körülhatárolásban segítenek a különféle mérőskálák, amelyeket a beteg maga tölt ki, értékel.

• Vizuál-analóg skála: egyenes vonal, melynek két végpontja a fájdalom nélküli állapot, illetve a tűrhetetlen fájdalom
• Számozott skála: 0-10-ig, választható a fájdalom erőssége
• Kategória skála: négy lehetőség – nincs, enyhe, közepes ill. erős fájdalom.
• Fájdalomarcok: arcokkal jellemzett minőségek (nincs, enyhe, közepes, erős, igen erős v. súlyos).

Orvosunk betegnaplót is adhat, amelyben rögzíteni kell a fájdalom jellemzőit. Ennek segítségével az orvos célzottabbá teheti a kezelést.

Kezelési lehetőségek

A daganatos fájdalom kezelésekor http://www.egeszsegkalauz.hu/fajdalom/mivel-lehet-hatekonyan-csillapitani-a-fajdalmat-110140.html egyaránt fontosak a gyógyszeres és a nem gyógyszeres kezelési lehetőségek. Nyilvánvaló, hogy a fájdalmat, a krónikusan fennálló daganatos fájdalmat gyógyszeres úton is kezelni kell. A daganatos fájdalom csillapítására számos lehetőség áll rendelkezésre, beleértve a kiváltó alapbetegség kezelését, vagyis a kemoterápiát, a sugárterápiát és a sebészi beavatkozásokat is.

Emellett viszont számos kiegészítő orvosi, és egyéb kezelési eljárás, gyógymód létezik, amellyel a fájdalom csökkenthető, illetve az életminőség javítható, aktívabb maradhat a beteg, mindennapi tevékenységekben jobban részt tud venni.

Gyógyszerek

Fájdalomcsillapítás: hitek, tévhitek, igazságok

A betegek és az orvos jogai a fájdalomcsillapítással kapcsolatban
A betegnek jogában áll, hogy a fájdalom enyhítésére szolgáló módszerekről részletes tájékoztatást kapjon, és nemcsak a gyógyszerekről, hanem minden egyéb eljárásról. Alapvető joga van a hatékony gyógyszeres fájdalomcsillapításhoz. Az orvos joga és kötelezettsége, hogy a beteg szenvedését enyhítse. Mivel a fájdalom szubjektív tünet, mindig egyénre szabottan kell kezelni. A gyógyszerhatás az egyik embernek természetes – a másik ember hétköznapi életvitelét megnehezítheti. A fájdalom részletes és pontos leírása segíti az orvost a hatásos terápia kialakításában, tehát a jó orvos-beteg kapcsolat igen fontos!

A gyógyszeres kezelés lépcsői
A helyes kezelés kiválasztásakor az orvos sok szempontot vesz figyelembe: a fájdalom típusát, erősségét, kiváltó okát, helyét stb. A tartós fájdalom miatt célszerű olyan megoldások alkalmazása, amely elhúzódó hatást biztosít (hosszan ható tabletták, fájdalomcsillapítót tartalmazó, bőrre helyezhető tapaszok). A fájdalomcsillapító gyógyszerek két nagyobb csoportja: a nem kábító, és a kábító hatásúak.

• A nem kábítók közé tartoznak az enyhe-közepes fájdalmak csillapítására alkalmazott „hagyományos”, közismert láz- és fájdalomcsillapítók, valamint a közepesnél nem erősebb fájdalmakban adható újabb keletű, ún. nem szteroid gyulladásgátlók (=NSAID-ok), melyeket főként a mozgásszervi, reumatológiai betegségek tüneti kezelésében alkalmaznak.
• A közepes-erős-súlyos fájdalmakra adott kábító fájdalomcsillapítók kizárólag receptre kaphatóak, és orvosi felügyelet, ellenőrzés mellett alkalmazhatóak. Másnéven ópiátok – az ópium nevéből eredően. Ezek adagolását az orvos szabja meg, nem kell „félni” ezek szedésétől, csak megfelelő intézkedések betartása szükséges.

Félelem a hozzászokástól
Hozzászokhatok-e a kábító fájdalomcsillapítóhoz? Elképzelhető, hogy krónikus fájdalom esetén valóban emelni kell a dózist. Ennek is két oka lehet, vagy maga a daganatos fájdalom erősödik, vagy a gyógyszer hatása csökken. A dózis emelése – önmagában – nem vezet hozzászokáshoz!

Félelem a mellékhatásoktól
Természetesen, mint minden gyógyszernek, az NSAID-oknak, és a kábító fájdalomcsillapítóknak is vannak kellemetlen mellékhatásaik. A NSAID-ok nem ritkán okozhatnak gyomor-bélrendszeri panaszokat, esetleg fájdalmat, ill. akiknek gyomor- ill. nyombélfekélyük volt, ill. fennáll, azoknak súlyosabb ez irányú panaszaik lehetnek.
A kábító hatású fájdalomcsillapítók gyakrabban okoznak székrekedést, hatásukra csökken a fizikai és szellemi teljesítőképesség, olykor tudatzavarokat is okozhatnak.
A fájdalomcsillapító adásakor igen fontos a dózisok helyes megállapítása, tehát a lehető legkisebb, de még hatásos dózist kell alkalmazni, emellett csekélyebb lesz a mellékhatások előfordulása. A jól beállított dózis mellett a beteg is jobban érzi magát, és mindennapos tevékenységeit is bátrabban gyakorolhatja.

A „disszimuláló” beteg
Sokan éppen fordítva gondolkodnak, azaz nem számolnak be kellően az észlelt fájdalomról. A fájdalom nem helyes megítélése terápiás szempontból téves, mert rontja a kezelés esélyeit, és ha a beteg nem „kommunikálja” időben, és megfelelő módon a fájdalmát, maga a daganatos betegség kezelése sem lesz kielégítő, nemcsak a fájdalomcsillapítás!

Fájdalomcsillapító gyógyszerek, gyógyszerformák

• Tapasz
• Bőrre helyezendő áttetsző tapasz, kb. 3 napon át folyamatosan szabadul fel belőle a hatóanyag. Előnye, hogy kevesebb a mellékhatás, mint a szájon át, vagy injekció formában adott készítmények esetén, és a hatás elhúzódó.
• Kúp
• A végbélbe adott, és onnan felszívódó hatóanyag megkerüli, ezáltal nem terheli a tápcsatornát – ott nem okoz mellékhatást.
• Injekció
• Bőr alá, vagy izomba adható injekció, gyorsabban hat, viszont több mellékhatással jár. Az epidurális érzéstelenítés is injekciós eljárás, ld. ott.
• A beteg szabályozta fájdalomcsillapító rendszer általában a beteg felső végtagjába helyezett ún. állandó kanülön keresztül jut be a gyógyszer, egy adagolórendszeren áthalad. Magát az adagolást a beteg egy kapcsoló segítségével szabályozhatja.

Túl a gyógyszereken…

Egyéb eljárások, módszerek a fájdalomcsillapításban

Ezek nem gyógyszeres, de orvosi eljárások, amelyek kórházi, vagy otthoni körülmények között kivitelezhetőek, függően attól, hogy orvos, vagy egészségügyi szakszemélyzet végezheti, és milyen speciális eszközök, készülékek és ellenőrzés szükségesek ehhez. A kezelések tüneti kezelések, tehát a fájdalom csökkentésére irányulnak, magára a daganatra, a betegségre nincsenek hatással. A beteg kedélyállapota, életminősége jelentősen javul, ha a fájdalom csökken, vagy esetleg megszűnik.

• TENS és a daganatos fájdalom
  A TENS – angolul transzkután elektromos idegstimuláció, a bőrfelszínen keresztül történő idegingerléses eljárás. Fájdalommentes módszer, lényege a bőrfelületre helyezett elektródákon át alacsony feszültségű elektromos árammal történő ingerlés. A TENS meggátolja, hogy a szöveti ill. szervi fájdalominger az idegpályákon át eljusson az agykéregig, tehát a beteg a kezelést követően nem érez fájdalmat, ill. mérséklődik a fájdalom erőssége.
• Epidurális anesztézia
  Az ún. regionális anesztézia – tehát adott testtájra kiterjedő érzéstelenítés – alkalmas a súlyos, daganatos fájdalom mérséklésére. Általában a deréktól lefelé terjedő testtájakon kerül alkalmazásra. Ez a kezelés csak kórházi körülmények között kivitelezhető, aneszteziológus segítségével.
• IR (infravörös) lézer alkalmazása
  A daganatos eredetű fájdalom kezelhető az ún. ”lágy”, azaz kisteljesítményű laserterápia, más néven szoftlézer-terápia segítségével. A kis teljesítményű lézer csökkenti a fájdalomérző idegrostokban az ingerület vezetését. Célzott alkalmazásával sokféle eredetű, krónikusan fennálló fájdalom csökkenthető (pl. izmok, lágyrészek, arcideg, fej-nyaki régió stb.), beleértve e részek daganatos elváltozásait is. A lézerkezelés magára a daganatra értelemszerűen nem hat, csak a fájdalmat mérsékli.

Egyéb módszerek, életmód, életvezetés

A fájdalomcsillapításában a fentieken túl számos más módszer, „technika” segíthet, ezek közül néhány, a testre és a lelki működésre, pszichére ható eljárásokat mutatunk be röviden.

Aktív életmód
Rendszeres, napi programok, társas programok szervezése segíthet a fájdalom ellensúlyozásában, leküzdésében. Elegendő lehet akár egy kiadós napi séta, találkozás, beszélgetés a barátokkal.

Rehabilitáció, gyógytornák
Egyénre szabott kezelések, a torna jellege, lelki reakciók. A helyesen végzett gyógytorna segíthet pl. az izmok feszült állapotának oldásában, a test rugalmasságának visszanyerésében, óvatosan kivitelezett mozgásos gyakorlatok fokozzák a biztonságérzetet. Relaxációs technikákkal ellazíthatjuk egyes testrészeinket.
A szakgyógytorna függ a beteg diagnózisától, a betegség lokalizációjától és a betegség stádiumától, a célkitűzés pedig mindig a beteg sajátosságaitól.
A gyógytornász először általában a sebészeti beavatkozás előtt/után találkozik a beteggel. A lelki tagadás gyakori jele, ha a beteg visszautasítja a mozgásterápiás kezelést. Pszichológus hiányában az is segít, ha a gyógytornász tud beszélgetni a beteggel viselkedésének okairól, céljáról, s közben érzelmileg támogatja a beteget. Vannak olyan betegek is, akik túlértékelik a gyógytorna lehetőségeit.

Komplementer terápia (természetgyógyászati módszerek)

Masszázs, kiropraktika, akupunktúra
A masszázs javítja a keringést és relaxál, csökkenti a stresszt és a fájdalmat.
A kiropraktika, közismert nevén a „csontkovács” alkalmazta manipulációk a gerincen, a nyakon, vállon, háti régión történnek főként. Az ízületi- és izomfájdalmak manipulatív úton való mérséklése javítja a beteg közérzetét.
Az akupunktúra közismert lehetősége a fájdalomcsillapítás, ezt a tűszúrásos kezelést vagy aneszteziológus, vagy képzett akupunktúrás szakember végezheti.
Elvonatkoztatás a betegségtől

Kikapcsolódás, relaxáció, meditáció

• A beteg próbáljon meg (újra) kedvenc időtöltéseinek hódolni! Olvasson, nézzen tévét, ha megteheti, járjon moziba, vagy színházba, legyen sokat szerettei körében, menjen el helyi rendezvényekre, ünnepekre.
• A meditáció is segítheti az elmélyülést, meditatív gondolatokat kedvelők számára hasznos lehet, akár vallásos tartalmú, akár attól független szellemi tartalmakra vonatkozik.
• A relaxációs módszerek is ismertek, ezeket segítő CD-k már nagy számban kaphatóak. Az ismételt, lassú, mély belégzések, és a nyugtató képek látványa segíti a relaxációt.
• Mindezek a módszerek önmagukban is hasznosak, és el is terelik a beteg beszűkült gondolkodását magáról a fájdalomról.

Onkopszichológiai támogatás

Az onkopszichológia a pszichológia egyik ága, kifejezetten a daganatos betegekkel és hozzátartozóikkal foglalkozik. Vizsgálja, milyen tényezők játszanak szerepet a rák kialakulásában, a túlélésben, és hogyan lehetne szemléletet formálni a betegek és családjaik – valamint a szakemberek körében. Ma már gyakori az együttműködés az onkológus, a pszichiáter, szociális munkás, nővér, szakasszisztens, gyógytornász, lelkész, és az önkéntes segítők között. Ebben a „csoportban” fontos szerepet játszik az onkopszichológiával foglalkozó szakember.
Néhány fontosabb szempont a beteg szemszögéből:

• Alkalmazkodás az aktív kezeléshez
Amikor a beteg éppen „aktív” tehát pl. kemoterápiás, sugárterápiás kezelést kap, fontos a nehéz helyzettel (állandó hányinger, hányás) való sikeres megküzdés, ez javíthatja az életminőséget.

• Alkalmazkodás a sikeres túlélővé váláshoz
Ha kialakul a tartós tünetmentesség, a beteg jobban érzi magát, újra értékeli emberi kapcsolatait, családi életét. Ugyanakkor állandósulhat a félelme a visszaeséstől, esetleg csökken az önértékelés is, munkahelyi problémák merülnek fel.

• Alkalmazkodás a genetikai kockázathoz
Ha fokozott a genetikai kockázat – a családtagokban, fontos lehet az ún. tumorjelzők (tumor markerek) gyakoribb kontroll vizsgálata, az állandó stressz csökkentésére.

• Alkalmazkodás a palliatív kezeléshez
Komolyabb szorongást, stresszt és depressziót okoz, ha már át kell térni az aktív kezelésről a csak tüneti kezelésre… Ilyenkor a legfontosabb a pszichoszociális gondozás, támogatás, és nemcsak a betegé, de a családtagoké is.

Fájdalom nélkül?

Mindaz, amit elmondtunk, arra irányul, hogy javuljon a beteg életminősége. Minden krónikus fájdalom, de különösen a daganatos fájdalom, és annak „átcsapása” akut, súlyos fájdalommá nagymértékben rontja a betegek kedélyállapotát, étvágyát, mindennapos tevékenységeit.

A fájdalom csillapítása „isteni dolog” Hippokratész szerint, azért, hogy a szenvedést enyhíthessük, de azért is, hogy a beteg újból tudjon jól aludni, javuljon az étvágya, és újra legyen kedve sétálni, mozogni, esetleg sportolni, felújítani társas kapcsolatait, vagy mindennapos munkáját újra kedvvel végezni.

Szerző: Dr. Székely Gábor, Dr. Elek Csaba

Forrás: Egészségkalauz

Kép: Kittikun Atsawintarangkul, freedigitalphotos.net