SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Hogyan emlékezünk?

Családinet [cikkei] - 2013-04-22
Szinte naponta használunk olyan mondatrészeket, mint "Nem emlékszem, hogy...", "Nem jut eszembe..." "Mielőtt elfelejtem..." stb. Életünket végig kísérik az emlékek, ez teszi lehetővé, hogy megtanuljunk egy verset, de azt is, hogy felismerjük családtagjainkat. Nézzük meg röviden, hogyan is zajlik mindez!

Maga az emlékezés 3 szakaszból felépülő folyamat, mellyel a bennünket ingerek formájában érő információkat dolgozzuk fel. E szakaszok a kódolás, a tárolás és a felidézés. Rossz hír, de ha a folyamat bármely szakaszába hiba csúszik, az emlékezés nem, vagy nem megfelelően történik.

Az emlékezés http://www.egeszsegkalauz.hu/idegrendszeri-betegsegek/ időtartama rendkívül változó; a néhány másodpercestől az élethosszig (3-4 éves kortól akár életünk végéig) tartó emlékezés is lehetséges. Időtartam alapján az alábbi csoportosítás lehetséges:

  • Szenzoros vagy ún. ultrarövid távú memória: csupán 1-2 másodpercre képes az információkat megőrizni. Az észlelés elsősorban akusztikus formában történik, pl. amikor egy telefonszámot diktálás útján írunk fel.
  • Rövid távú memória: már pár percig képes a tárolásra. Az itt rögzült emlékeinket elsősorban szintén akusztikus forrásból nyerjük, de itt már szerepet kap a vizualitás is. Amikor elszaladunk a boltba egy pohár tejfölért és otthon kipakolva azt tapasztaljuk, hogy bár kenyeret és tejet vettünk, tejfölt nem, akkor ennek az emlékezésnek a diszfunkcióját éljük át.
  • Hosszú távú memória: ennek időhatára még nem meghatározott. Az itt tárolt emlékek a rövid távú memóriából ún. kondicionálás révén kerülnek át. Tulajdonképpen itt történik a tanult ismeretek tárolása.

Különböző vizsgálatok és kísérletek útján kutatók arra is rájöttek, hogy az emlékezés az agy különböző részeiben játszódik le. A rövid távú memóriáért az agykéreg, a hosszú távúért a temporális (fali) lebeny, a kettő közötti átvitelért a hippokampusz felelős.

Az eltérő típusú emlékek is különböző helyeken tárolódnak, így például az érzékszervekhez kötődőek, melyeket az ún. szenzoros memória tárol (az alma színe, illata, roppanása stb.), ill. a térlátással-tájékozódással kapcsolatos emlék-központ a már említett temporális lebenyben, a járáshoz szükséges mozdulatok (motorikus memória) és a dolgok megnevezéséhez szükséges nyelvi memória a kisagyban.

Látható tehát, hogy az emlékezés rendkívül komplex folyamat http://www.egeszsegkalauz.hu/idegrendszeri-betegsegek/szamitogepes-kor-es-az-emberi-memoria-108515.html és bár sokszor felejteni szeretnénk, nem szabad szem elől tévesztenünk azt, hogy:

„Emlékek nélkül az emberek végtelen jelenben élnének, anélkül, hogy tudnák, honnan jöttek és hová tartanak. A világ emlékek általi értelmezése adja az embernek azt az egyedülálló képességet, hogy gondolkozzon a múltról, a jelenről és a jövőről…”

Szerző: Katona Gabriella

Forrás: Egészségkalauz

Kép: egészségkalauz.hu

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja