SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Lélegezzen könnyebben! - Mit tegyek, ha COPD betegségem van?

Családinet [cikkei] - 2012-11-21
A COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) progresszív, azonban mégis kezelhető kórkép, mely korlátozza a betegek életét, továbbá világszerte a halálozás és a rokkantság jelentős oka. Most utánajárunk, hogyan vehetjük fel a harcot ellene.

A COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) progresszív, azonban mégis kezelhető kórkép, mely korlátozza a betegek életét, továbbá világszerte a halálozás és a rokkantság jelentős oka. Tünetei többek között: köhögés, nyákos köpettermelés, fizikai megterheléskor jelentkező légszomj. E tünetek heveny súlyosbodása, vagyis a betegség exacerbációi gyakoriak és akadályozhatják a beteget szokványos, mindennapi teendőinek ellátásában. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb adatai jelenleg 210 millióra becsülik a COPD-ben szenvedő betegek számát. Ebben a betegségben több mint 3 millió ember hal meg évente, ami több mint az emlőrákos és a cukorbetegség okozta halálozás együttesen. A COPD legfőbb tüneteként jelentkező, jellegzetesen makacs és egyre súlyosbodó nehézlégzés (légszomj) nagymértékben kihat a betegek életminőségére. Legsúlyosabb formájában még az egyszerű teendők elvégzésében (pl. a mosakodásban és öltözködésben) is korlátozza a beteget.

Mi történik valójában a COPD-s tüdőben?

A COPD hosszú évek alatt alakul ki. Rendszerint a légutak nyálkahártyáját tartósan irritáló kémiai anyagok okozzák, melyeket cigarettafüsttel vagy a szennyezett levegőből lélegzünk be.

A por- és füstszemcsék folyamatos izgató hatása miatt a légutak nyálkahártyája károsodik és megduzzad, a beszűkülő légutakon keresztül nehezebben áramlik a levegő a tüdőkbe. A légúti nyálkahártya nagy mennyiségű váladékot termel, amelyet köpet formájában köhögünk fel. A légutakat körülvevő izmok összehúzódása tovább fokozza a légutak szűkületét, így a tüdőbe lélegzett levegő csapdába kerül, nehezebbé válik annak kilégzése. Egyre több elhasznált levegő reked a tüdőkben, ezért kevesebb friss levegőt leszünk képesek beszívni.

Mindezek együttes jelenléte miatt a COPD-ben szenvedő emberek gyakran érzik úgy, hogy szorít a mellkasuk, és nem jut elég levegő a tüdejükbe, ezen kívül a fokozott váladéktermelés miatt tartós köhögés is kínozza őket.

Honnan tudhatom, hogy COPD-s vagyok?

Nem minden COPD-s betegnél jelentkeznek ugyanazok a tünetek, de az alábbiakból legalább egy mindenkinél jelen van:

  • Tartós, nem szűnő köhögés
  • Produktív köhögés - sűrű köpettel járó köhögés
  • Zihálás - mely lehet sípoló vagy hangosan hörgő az egyes légvételeknél
  • Légszomj vagy nehézlégzés - egyeseknél csak fizikai terhelésre, másoknál viszont már a házimunka során is jelentkezhet
  • Fáradtság, gyengeség, erőtlenség
  • Gyakori és nehezen kezelhető légúti fertőzések
  • Fogyás

A COPD egy progresszív betegség, ami azt jelenti, hogy az idő előrehaladtával folyamatosan romlik a beteg állapota. Bizonyos tényezők képesek felgyorsítani ezt a folyamatot, mint pl. a cigarettafüst gyakori belégzése, elsősorban az aktív dohányzás, de a passzív dohányzás vagy a légszennyezettség is. Amennyiben ezek a tényezők megszűnnek, akkor a betegség romlása is lassulhat.

Más tényezők is okozhatják a tünetek fellángolását, de a súlyos állapotromlás gyakran megelőzhető az alábbi okok elkerülésével:

  • cigarettafüst (saját vagy másé)
  • beltéri légszenyezettség, például a por, tisztítószerek, hajlakk, erős szagú parfümök, légfrissítők vagy illatosított gyertyák
  • foglalkozási légszennyezettség, például a szénpor, kemikáliák, füst, gőz
  • kültéri légszennyezettség, például a szmog, füst, kipufogógáz
  • fertőzések, különösen a megfázás, arcüreggyulladás, mellkasi fertőzések, tüdőgyulladás, influenza
  • allergia, különösen a háziállatokra és háziporra
  • szorongás, stressz
  • időváltozás, extrém hideg és meleg időszak, erős szél, magas páratartalom
  • a napi gyógyszeradag használatának elmulasztása

Számos különböző gyógyszer áll rendelkezésünkre a COPD kezelésében. A választás attól függ, hogy milyen tünetek vannak jelen, hogy mennyire súlyos a betegség, illetve hogy azt egy adott állapot szinten tartására (fenntartó kezelés) vagy egy hirtelen bekövetkezett súlyos állapotromlás (exacerbáció) kezelésére adják. A naponta, rendszeresen használt gyógyszerek segítenek a súlyos állapotromlások (exacerbációk) megelőzésében.

Az orvos által előírt gyógyszerek alkalmazása mellett nagyon sok dolgot tehetünk önállóan is a tüneteink javítása érdekében, hogy mindennapi életünk során jobban érezzük magunkat. Hagyjuk abba a dohányzást, hiszen ez a tevékenység a legrosszabb, amit egy COPD-s tehet. A dohányzás abbahagyásával csökkenthetők a tünetek, lassítható a betegség progressziója és megelőzhetők a fellángolások. Emellett kerüljünk minden olyan anyagot és helyzetet, amelyek előidézhetik a COPD-s tüneteink romlását! Ilyenek a füst, az erős szagok, hajlakk, környezeti légszennyezettség és a stressz. Győzödjünk meg arról, hogy otthonunk jól szellőzik, és használjunk párásítót, ha nagyon száraz a levegő.

Amennyiben felmerül Önben a gyanú, hogy COPD-je lehet, keresse fel háziorvosát és kérjen beutalót tüdőgyógyászhoz egy légzésfunkciós vizsgálatra, amivel egy fájdalommentes beavatkozás segítségével ismerheti meg tüdejének állapotát. Az időben történő felismerés nagyban segíti a betegség előrehaladásának lassítását és első tüneteinek késleltetését.

fotó: freedigitalphotos.com

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja