"Sok van mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb"

(Szophoklész)

IV.

Elegendő a pajzsmirigy alul vagy túlműködésének meghatározása

Ha megkérdezem az előzményekről kedves Betegeimet, akkor hamar kiderül, hogy:

• A családjában van pajzsmirigybeteg (öröklődés!)
• Meddőség, gyakori vetélések
• Jódot alkalmaztak jelentős mennyiségben (pl. hüvelygyulladások során)

Álljon itt megint egy levél:

„Tisztelt Professzor Úr!

2009-ben voltam először pajzsmirigy vérvizsgálaton, akkor az eredmények alulműködést mutattak, az anti-TPO 6500 volt. Gyógyszert nem kaptam, azt mondták ez nem jelentős eltérés. Azóta hasonló táplálkozás mellett kb 20 kg-ot híztam, állandóan fáradt vagyok, nem mindig tudok megfelelően koncentrálni, szinte úgy érzem, hogy állva el tudnék aludni, vizenyős a szemhéjam és a szemem alatt, ez van amikor egész nap megmarad, gyakran bedagadnak a bokáim, nagyon száraz a bőröm és viszket. Fogyni nem tudok, bár sokféle módszert kipróbáltam, mivel a súlyom nagyon megnövekedett (100 kg most) így a rendszeres mozgás is nehézkes, fáj a derekam és a hátam. Ma voltam újabb pajzsmirigy vérvételen, az értékek (T3, T4 és a TSH) a normál határértékeken belül voltak, a TPO ismét 6500. A koleszterin és a triglicerid érték évről évre nőtt, már - nem sokkal ugyan - de meghaladta a normál határértéket. A fenti tüneteim továbbra is fennállnak. Az orvos azt mondta, hogy gyógyszert nem kell szednem, fél év múlva menjen újabb vérvételre. Szeretném kérdezni Öntől, hogy ez a 6500-as érték jelent-e valamilyen problémát, vagy valóban egészséges vagyok. Más vér és vizelet eredményem negatív. Nagyon el vagyok keseredve, hiszen a közérzetem az nem javul és tehetetlennek érzem magam, hogy senki sem mondja meg, hogy van-e valami bajom vagy együtt kell élnem ezekkel a problémákkal.

Várom megtisztelő válaszát. Köszönettel: Szilvia”

A krónikus autoimmun gyulladás kezdetben gyakran tünetmentes, de együtt járhat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel vagy megnagyobbodással, tömött tapintatú strúmával. Gyakori kérdés: „hogyan lehet gyulladásom, amikor lázam sem volt?” A betegséget valóban nem kíséri láz! Nagyon alattomosan alakul ki és eredményezi a pajzsmirigy pusztulását.

A pajzsmirigy komponensei: a Tireoglobulin és a pajzsmirigy peroxidáz enzim (TPO) elleni antitest mérése fontos! Észlelésekor a pajzsmirigy vékonytű biopszia (szövettani vizsgálat) is szükséges lehet (nem feltétlen kötelező!). A betegség korai felismerése azért is lényeges, mert a tünetmentes forma („szubklinikus”) is jelentős rizikófaktora számos betegségnek, továbbá társulhat más autoimmun betegséggel.

Az autoimmun pajzsmirigygyulladásnak több formája ismert. Az egyik legfontosabb és gyakran fel nem ismert: a szülések után 3-6 hónappal kialakuló forma („poszt-partum thyreoiditis”). Jelentőségét az is mutatja, hogy a szülések után 16-18%-ban fordul elő. A betegség lefolyásában négy stádiumot különíthetünk el:

1. Hiperfunkciós stádium: betegség kezdetétől számított 1-6 hét. A tünetek a sejtek károsodása miatt felszabaduló jelentős mennyiségű hormon következtében jönnek létre („destruktív hyperthyreosis”). Gyakran a beteget túlműködés miatt kezelik és nem gondolnak autoimmun folyamatra!Tehát el kell felejteni azt a szakmai körökben sem mindig ismert tényt, hogy az autoimmun gyulladás nem azonos a csökkent működéssel, sőt kezdetben túlműködéssel is járhat (4. táblázat)
2. Hipofunkciós stádium: a betegség kezdetétől számított 8. héttől 4-6 hónapig.
3. Regenerációs stádium: A betegség kezdetétől számított 7-12 hónap.
4. Definitív stádium: ha a regeneráció teljes, akkor a beteg gyógyult, míg a betegek többségében súlyos, enyhe, esetleg szubklinikus hypothyreosis alakul ki (a TSH szint emelkedett, de a perifériás hormonok szintje az élettani határokon belül van).

8. táblázat

Az autoimmun folyamat fennállásakor –miként azt kedves levélíróm írta - valóban nem volt csökkent pajzsmirigyműködés. Utalok az 5. táblázatra, ahol látható, hogy az örökletes tényezők, a környezeti tényezők (fertőzések, stressz) egyaránt felelősek az autoimmun folyamat elindulásáért és az anti-TPO elleni antitest néhány év múlva csökkent működést eredményez.

9. táblázat

Ráadásul autoimmuneredetű pajzsmirigybetegségek (ha kiderül fennállásuk!), gyakran társulnak más kórképpel. Ezek felhívják a kezelő orvos figyelmét arra, hogy a pajzsmirigybetegség mellett más autoimmun kórkép is jelen lehet. Az egyik, gyakori betegség, a mellékvese gyulladása. Ezt e betegséget Addison kórnak hívja a szakirodalom és előfordulhat önmagában, de a leggyakrabban más betegséghez társul. A csökkent hormontermelés életveszélyes krízist eredményezhet. Ilyen betegségben több államférfi (pl. J.F. Kennedy elnök) és közismert színész is szenvedett, ill. szenved. Az ún. „kubai válság idején” Kennedy betegsége, amelyet akkor még kevésbé jól tudtak kezelni - majdnem az egész világot háborús válságba sodorta. Kennedy Addison kórját és pajzsmirigy autoimmun gyulladását 1947–ben diagnosztizálták és 36 alkalommal kezelték kórházban.. A kórtörténete alapján Kennedy már ezt megelőzően is szenvedett tünetei alapján ebben a betegségben és az orvosok azt véleményezték, hogy 1 éven belül meghal ebben a betegségben. Végül is – miként azt tudjuk - merénylet áldozata lett 1963-ban.

Nagyon fontos kitérnem arra, hogy a csökkent mellékvese működés már korábban is fennállhatott, azonban a tiroxin kezelés elkezdése hirtelen váltotta ki a kritikus állapotot. Ezért is lényeges, hogy ne az a séma (protokoll!) működjön, azaz „emelkedett TSH, tehát automatikusan pajzsmirigyhormon kezelés szükséges”, anélkül, hogy a kiváltó okokat és a kísérő betegségeket megvizsgálnák, ill. szükség szerint kezelnénk.

A pajzsmirigy kezelése előtt mindig legyen kérdés az, hogy:

• Van-e mellékvese betegsége, Addison kórja?
• Van-e más immuneredetű endokrin betegsége (pl. inzulinnal kezelt cukorbetegség, mellékpajzsmirigy gyulladás?)
• Van-e más autoimmun eredetű betegsége:
  • Meddőség, menzesz zavarok?
  • Gyomor-bélgyulladás, nyelvgyulladás?
  • Hajhullás?
  • Vészes vérszegénység („anaemia perniciosa”)?
  • Ízületi gyulladás?
  • Hüvelygyulladás?
  • Vitilig(bőrfestékhiány)?
  • Van-e ismeretlen eredetű alacsony vérnyomás?
  • Van-e fokozott hajlam fertőzésekre?
  • Van-e idegrendszeri autoimmun betegsége („myastenia gravis, sclerosis multiplex”)?
  • Van-e szívizomgyulladása?

Ezért az egyik tünet vagy betegség felismerése után az okok keresése mellett arra is gondolni kell, hogy más, társuló betegség van-e, esetleg lappangó formában. Tudom, hogy ez a mechanikussá, „ún. protokollokká” alakult orvoslásban gyakran „elsikkad”, pedig erre gondolni valóban nem pénzkérdés!

A cikksorozat további részei:

Öt tévhit a pajzsmirigy betegségeiről - 1. rész
Öt tévhit a pajzsmirigy betegségeiről - 2. rész
Öt tévhit a pajzsmirigy betegségeiről - 3. rész
Öt tévhit a pajzsmirigy betegségeiről - 5. rész