SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Előzze meg az érszűkület súlyos következményeit!

Családinet [cikkei] - 2012-09-24
Évekig tünetmentes lehet, és sokszor csak a végzetes következmények hívják fel a figyelmet az érszűkületre. Holott Prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus szerint korai felismeréssel, megfelelő óvintézkedésekkel és életmódváltással olyan betegségek előzhetők meg, mint az agyvérzés, a szívinfarktus, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulás vagy a végtagi bénulás.

Stroke és infarktus is lehet a következmény

Az elhanyagolt érszűkület következményei igen súlyosak lehetnek: amennyiben még lehetséges, gyógyszeres értágítással kísérletezhetünk, később már csak az ereken végzett műtét segíthet és a végtag keringésének teljes kritikus megállása esetén kerül sor az amputációra!

Ugyanakkor tudnunk kell, hogy az érszűkület egy ún. sokér-betegség: minden alsó végtagi érszűkület szövődhet stroke-kal és/vagy szívizom infarktussal. Adatok is igazolják, hogy például alsó végtagi érszűkület után hány évvel a leggyakoribb a stroke, vagy a stroke után hány évvel „jön” az infarktus, de az is, hogy infarktus után mikor számíthatunk a következő infarktusra, vagy stroke-ra, illetve alsó végtagi érelzáródásra. A specialisták ismerik ezeket az adatokat és tisztában kell lenniük a felelősségükkel: a dohányzás azonnal teljes elhagyása, testsúlycsökkentés, a fizikai aktivitás növelése, például séta, úszás, más sportok bevezetése a legfontosabb életmódbeli változtatások, amit a magas vérnyomás-, cukor-, koleszterin-kontroll mellett meg kell tenni!

Fiatalabbak is veszélyeztettek lehetnek!

Az érszűkületet okozó legjelentősebb rizikófaktorok a cukorbetegség, a dohányzás, a magas vérzsírés húgysavszint, a vesefunkció eltérései, az elhízás, a mozgásszegény életmód és családi hajlam. Mivel ezek a tényezők meglehetősen sok embernél fennállnak, szinte törvényszerű, hogy hazánk régóta a szív-és érrendszeri betegségek élmezőnyében van. Bár az arterioszklerózis elsősorban az idősebb korosztály betegsége, akinek húszéves kora óta napi egy doboz cigaretta a fejadagja, akár már 40 éves korában is számíthat érszűkületrefigyelmeztet Prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus.

Mikor ajánlott a rendszeres szűrés?

Bizonyos rizikófaktorok esetén mindenképpen érdemes évente részt venni a szűrésen. Egyes problémák jelentkezésekor pedig valóban nem halogatható tovább a kivizsgálás. Ezek az alábbiak:

  • túlsúly
  • dohányzás
  • stresszes élethelyzet, munkakörülmények
  • magas vérnyomás
  • magas vérnyomás és szívbetegség családi halmozódása
  • változó kor megjelenése a hölgyeknél
  • magas koleszterin és/vagy trigliceridszint
  • jellemző panaszok megléte
  • váratlan memóriazavaraz agyi erek meszesedésének egyik első tünete lehet!

www.tromboziskozpont.hu

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja