SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Gyulladás a szervezetben? Ellenőriztesse a CRP-szintjét!

Családinet [cikkei] - 2012-03-21
Gyulladás szinte bárhol felbukkanhat a szervezetben szerteágazó, elhúzódó panaszokat okozva. Terheli a szervezetet, tartós fennállása pedig súlyos szövődményekhez vezethet. Egy egyszerű vérvizsgálat segít felismerni, hogy adott időpontban zajlik-e gyulladás, jelen van-e góc a szervezetben, és a szervezet kezelésre adott válasza is nyomon követhetővé válik. A CRP-szint méréséről és csökkentésének lehetőségeiről dr. Szentpály Emőke, az Oxygen Medical kardiológusa beszélt.

Mi az a CRP-szint?

A CRP-szint (C-reaktív protein) vérvétel útján, a vérszérumból mutatható ki, normál szintje esetén akut vagy krónikus gyulladás szinte kizárható. A CRP-fehérje gyulladás esetén minden esetben termelődik a májban és segíti a szervezet nagy falósejtjeinek (egy, az immunrendszerünkhöz tartozó fehérvérsejt típusnak) munkáját a testidegen, illetve károsodott sejtek bekebelezésekor. Éppen ezért ha gyulladás van a szervezetben, igen gyorsan akár több tízszeresére, százszorosára is emelkedhet a szintje, és ugyanilyen gyorsan csökken is, ha a gyulladás megszűnik. (Normál tartomány a nőkben: kevesebb, mint 4,6 mg/l, férfiakban: kevesebb, mint 5,2 mg/l. Az ettől való eltérést a különböző laborokban használt tesztek magyarázzák, mindig az adott labor referenciaértékei irányadók.) A vizsgálat egyik nagy előnye, hogy a CRP-szint sokkal gyorsabban és érzékenyebben reagál a gyulladásra és emiatt gyorsabban is jelzi azt, mint például a vérsüllyedés vagy a fehérvérsejtszám. Az emelkedett érték mindenféle gyulladásra jellemző lehet, akár külső tényezők okozták (például vírusok, baktériumok, gombák), akár ún. rendszerbetegségről (reumatoid arthritis stb.) van szó. Ezen kívül daganatok is okozhatnak CRP-szint emelkedést. Tehát az eredmény igényel további, kiegészítő vizsgálatokat is, de a klinikum egészét, tüneteket figyelembe véve alapvető segítség a panaszok eredetének tisztázásában.

A vizsgálat nagy érzékenységű formája (high sensitive CRP vagy hs-CRP-t) főként a szívbetegségek kockázatát képes jelezni. Akiknél a hs-CRP értéke tartósan a normál tartomány felső határán van, azoknál 1,5-4-szerese a szívinfarktus kockázata, mint azoknál az embereknél, akiknek a CRP értéke a normál tartomány alsó határán van.
Koleszterint-csökkentővel a CRP-szint is csökkenthető

A 2008-as Amerikai Kardiológus Kongresszus egyik tanulmánya szerint a koleszterint-csökkentő gyógyszerek egy csoportja, a sztatinok képesek csökkenteni többek közt a CRP-szintet is. A kutatásba bevont 18.000 egészséges ember egy része sztatint kapott, míg más részük placebót. A koleszterincsökkentő szer a placebo-hoz képest lényegesen csökkentette az LDL /-50%/ és CRP /-37%/ értékeket is és ezzel együtt az összes halálos és nem halálos érrendszeri események száma is 44%-kal lett kevesebb, azokban is, akik koleszterin értéke megfelelő volt. Az ilyen irányú kutatások egyre inkább valószínűsítik, hogy a hs-CRP-t akár rutinszerűen fogják vizsgálni egészséges embereknél is, és ha emelkedett érték születik, a többi kardiovascularis rizikófaktor figyelembevételével becsült, komplex rizikó számítását követően megfontolandó a sztatin adása, még akkor is, ha az LDL-koleszterin szint normális.  


Döntőek az életmód elemei is

Egyre nagyobb teret kap a holisztikus szemléletű cardiovascularis megelőzés, mely az összes szívérrendszeri rizikó felmérésével személyre szabott kockázatbecslést és életmód változtatást, kezelési stratégiát jelent.

Kutatási eredmények bizonyítják, hogy a rendszeres mozgás jelentősen csökkenti a triglicerid (vérzsír) szint mellett a CRP-szintet is. Mindkét nemnél igaz az, hogy minél magasabb az edzettségi szint, annál alacsonyabb a CRP. Ugyanilyen összefüggés figyelhető meg a testtömeg-index-szel kapcsolatban: mindenképpen érdemes 26 alá csökkenteni az úgynevezett BMI-t, normál értékre a haskörfogatot, mely önálló rizikófaktornak minősül. Ezeket a célokat leghatékonyabban személyre szabott életmód-programokkal lehet megvalósítani. - ismerteti dr. Szentpály Emőke, az Oxygen Medical kardiológusa. - Az életmódprogramok keretén belül hatékonyabb a dohányzásról való leszokás, egészséges táplálkozás elsajátítása (omega-3 zsírsavak bevitele stb.) illetve a visszafogott alkoholfogyasztás elérése, melyek feltétlenül szükségesek a szívérrendszeri betegségek kialakulásának megelőzéséhez.

Forrás: www.oxygenmedical.hu
Fotó: canonier: Bitte husten 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja