SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A horkolás csak tünet, előzd meg a szövődményeket!

Családinet [cikkei] - 2012-02-14
A horkolás és az alvási apnoe kialakulásában az egészségtelen táplálkozás, az elhízás és a mozgásszegény életmód is szerepet játszik. Rendszeres mozgással nem csak a cukorbetegség és szív- és érrendszeri elváltozások előzhetők meg, de az alvászavarok, horkolás is kezelhetők.

Kapcsolat a horkolás és a testsúly közt

Ismert tény, hogy a horkolás jelezte alvási apnoe betegség nagymértékben növeli az elhízás, a magas vérnyomás, a szívbetegségek és a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor az elhízott betegek között gyakoribb az alvási apnoe előfordulása, és súlyossága a testsúllyal párhuzamosan változik. Ördögi kör alakul tehát ki, melyből a túlsúlyos beteg gyakran önhibáján kívül nem tud kikerülni. Ezen folyamatok pontosabb megértését segítik a legújabb kutatási eredmények.  

Kevesebbet és rosszabbul alszunk

Az alvás életünk nélkülözhetetlen eleme. Szervezetünk az éjszakai pihenés során regenerálódik, sejtjeink megújulnak. A szervezetünket felépítő sejtek anyagcseréje a minimálisra csökken, a szívműködés lelassul, csökken a pulzusszám. Lassúbbá és mélyebbé válik a légzés. A pihentető, jó alvás eredménye a felüdülés, a szervezet munkabíró képességének visszanyerése. Napjainkban sajnos jellemzően egyre kevesebb időt fordítunk alvásra. Az elmúlt 50 év alatt a felnőttek alvásideje jellemzően napi 1,5-2 órával csökkent - mondja dr. Vida Zsuzsanna, a Sleep Center neurológus, szomnológus főorvosa. A napi alvásidő sokaknál 6 órára, vagy annál kevesebbre redukálódik. Ezzel párhuzamosan megfigyelhető az alvás minőségének romlása is, melynek leggyakoribb oka a nem megfelelő életmód mellett a horkolás ill. az alvási apnoe betegség megléte. Az alvásidő lerövidülése ill. az alvás minőségének romlása azonban súlyos következményekkel jár egészségünkre nézve. Epidemiológiai vizsgálatok egyértelmű összefüggéseket mutattak ki az alváshiány, a magasabb testtömeg-index és cukorbetegség kialakulása közt.

Gyulladásos állapot a szervezetben

A Lipids in Health and Disease folyóiratban közölt vizsgálatban brazil kutatóorvosok kimutatták, hogy a rövid alvásidő mellett az egészségtelen életmód is hozzájárul a ma népbetegségként számon tartott szövődmények megjelenéséhez. Az összefüggés megértéséhez tudnunk kell, hogy a nem megfelelő táplálkozás és a mozgásszegény életmód következményeként jelentkező, szabad szemmel is jól látható zsírpárnák kialakulása mellett a szervezetben is változások következnek be. A helytelen életmód következtében a hasüregben található, a belső szerveket körbevevő zsigeri zsírok mennyisége is megnő. A zsigeri zsírok pedig számtalan kedvezőtlen folyamat beindítására képesek, többek közt olyan anyagokat választanak ki, amelyek krónikus, alacsony dózisú gyulladást idéznek elő a szervezetben.


Az elhízást tehát alacsony fokú, idült gyulladásos állapot jellemzi. Ez a gyulladás pedig oka, vagy következménye is lehet olyan betegségeknek, mint az obstruktív alvási apnoe, szív- és érrendszeri betegségek és a diabétesz.

Az alvási apnoe és következményei

A negatív folyamat kétirányú, a University of Chicago kutatói által végzett vizsgálatokból ugyanis az is kiderül, hogy az alvási apnoe gyakran glükóz-metabolizmus eltéréshez vezet, így önmagában is hozzájárulhat a 2-es típusú cukorbetegség megjelenéséhez. Az állítást igazolja az is, hogy a vizsgálatban résztvevő 2-es típusú diabéteszes betegek mintegy 83 százalékánál jelentkeztek az obstruktív alvási apnoe (OSAS) tünetei. Az OSAS kezelésére alkalmazott pozitív nyomású légsín-terápia (CPAP) használatával a résztvevőknél egyértelmű javulás következett be, mind a glükóz-metabolizmus, mind pedig az inzulin rezisztencia terén.

Altató és füldugó helyett: komplex kezelés

A CPAP terápia mellett fontos, hogy az alvási apnoe kezelése komplex módon valósuljon meg. A felmerülő problémákat a legtöbben egyszerűen és lehetőleg gyorsan szeretnénk megszüntetni. Fontos azonban, hogy felismerjük, a szövődmények nem kerülhetők el, ha csak a tüneteket kezeljük. Ha a beteg horkolásról panaszkodik és a vizsgálatok során alvási apnoe diagnózisa igazolódik azonnali megoldást és az alvás minőségének javulását jelenti a CPAP terápia. Így válik lehetővé, hogy a beteg életmódjának megváltoztatásával hosszú távú eredményeket érjünk el, pl. sikeresen és tartósan csökkentsük a túlsúlyt - hívja fel a figyelmet a főorvosnő. A beteg alvási szokásainak megváltoztatása, a rendszeres mozgás, az étkezési szokások megváltoztatása egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy az egyéb szövődményeket megelőzzük. A megfelelő alvásidő, a pihentető alvás, rendszeres mozgás és helyes táplálkozás tehát egyaránt fontos egészségünk megőrzésének szempontjából.

Forrás: www.sleepcenter.hu

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja