SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Gyermekkori szívzűrök

Családinet [cikkei] - 2009-11-18
A világon mindenhol, így Magyarországon is magas a veleszületett szívbetegségben szenvedő gyermekek száma. Százezer újszülöttből közel nyolcszáz valamilyen fejlődési rendellenességgel születik, közülük majdnem minden másodiknál van szükség orvosi beavatkozásra.

A beteg gyerekek kezelése és folyamatos ellenőrzése a kardiológia egyik legnehezebb feladata. A gyermek kardiológia valamint a csecsemő- és gyermek szívsebészet fejlődésének köszönhetően ma már a "szívzűrök" többsége gyógyítható.

A felnőttekhez hasonlóan a gyerekeknél is megkülönböztetünk veleszületett és ún. "szerzett", azaz az élet során kialakult szívbetegségeket. Vannak olyan betegségek, amelyek már a  születést követően jelentkeznek, és vannak olyanok, amelyek csak később, akár fiatal felnőtt korban. A veleszületett szív-érrendszeri betegség a gyermekek körülbelül 0,8 százalékánál fordul elő. Ez azt jelenti, hogy minden ezer megszületett gyermekből nyolc fejlődési rendellenességgel születik. A betegségek kialakulásában az örökletes tulajdonságok ugyanúgy szerepet játszanak, mint a környezeti tényezők. Az összes veleszületett szívbetegségnek mintegy 3 százaléka vezethető vissza génbetegségre, 5 százaléka kromoszóma-rendellenességgel magyarázható, míg a legtöbb esetben több kóroki tényező együttes jelenlétét kell megemlíteni.

Dr. Mogyorósy Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaság Gyermek-kardiológiai Szekció Elnöke szerencsésnek nevezi, hogy a gyermek-kardiológia és a csecsemő- és gyermek szívsebészet oly mértékben fejlődött az utóbbi időben, hogy napjainkban gyakorlatilag már nincs gyógyíthatatlan szívbetegség.

A veleszületett szívbetegségek között a leggyakoribb - 25-30 százalék -  az úgynevezett sövényhiány, amikor is a baba úgy születik, hogy a szívkamrái vagy pitvarai között egy rés keletkezik. Ez keringési zavarokat okoz. Ha nagy a nyílás, nehézlégzés, izzadás nehezíti meg a mindennapokat. A rendellenességek majdnem tíz százalékát teszik ki a pitvari sövény különböző mértékű hiányai, amikor is a jobb és a bal pitvart egymástól elválasztó sövényen diagnosztizálható a lyuk. Ebben az esetben már a születés előtt a magzati életben meglevő nyílás a jobb és a bal pitvar között nyitva marad. E kis nyílásnak a magzati keringésben van szerepe és születés után, amikor a tüdő megtelik levegővel és a jobb szív fél keringése is megindul, spontán bezáródik. 

Szintén gyakori veleszületett rendellenesség a fő ütőerek valamelyikének szűkülete, amely keringési elégtelenséghez vezet. Továbbá, hogy a szívből hiányoznak, illetve beszűkülnek a nagy szívbillentyűk, s emiatt a szívben kóros járulékos söntök nyílnak meg. A tünetek háttere mindegyiknél az elégtelen keringés, a rossz oxigénellátás. A veleszületett szívfejlődési rendellenességek közül néhány a korai csecsemőkorban gyógyulhat, a pitvari vagy a kamrai sövényen lévő lyuk vagy a rendellenes nagyér-összeköttetés bezáródhat.

A másik csoport a  "szerzett" szívbetegségek köre. Ide sorolható  az úgynevezett  reumás lázhoz társuló szívgyulladás. A betegség hátterében igen gyakran egy streptococcus nevű baktérium áll. Ez elsősorban olyan gyermekeknél fordul elő, akiknek a szervezetében tartós gyulladás van jelen, amelyet okozhat akár egy szuvas fog vagy egy begyulladt garatmandula. Nagyon fontos ezeknek a gócoknak a kezelése, hiszen ennek hiányában további szövődményként akár a  szívbillentyűk is károsodhatnak.

Vannak olyan figyelmeztető jelek, amelyek felhívják a figyelmet az esetleges szívbetegségre. Ezekben az esetekben a csecsemő nehezen táplálható, izzad, elkékül, a légzése nehézkes és  aluszékony. A későbbi életkorban előfordulhat, hogy a gyermek indokolatlanul fáradékonnyá válik , hamar kifullad, elkékül, gyakran szenved légúti megbetegedésben, netán asztmás rohamok gyötrik.


A gyermekek esetében a rendellenességek diagnosztizálásához a kardiológusok  ugyanazokat a módszereket használják, mint a felnőttek esetében. A korszerű szűrővizsgálatoknak, az egymással együttműködő neonatológus, gyermekorvos és gyermekkardiológus hálózatnak köszönhetően a betegségeket a tünetek jelentkezése előtt sikerül felfedezni. Szívfejlődési rendellenességgel született gyermekekben a zörejt, mivel ez rendellenes hangot jelent, már hallgató segítségével felfedezi az orvos. A pontos diagnózis felállításához  azonban elengedhetetlen egy EKG, egy mellkas röntgen és egy ultrahangvizsgálat elvégzése. Abban az esetben, ha ezek nem elég informatívak, akkor van szükség a szív katéteres vizsgálatra.
 
Számos szívrendellenesség sebészi úton tökéletesen gyógyítható. Az orvostudomány fejlődésével egyre-másra jelennek meg azok a műtétek, amelyekkel a mellkas megnyitása nélkül oldják meg a szívelváltozást (ezt nevezzük intervenciós szívkatéterezésnek): valamely éren keresztül olyan, úgynevezett katéteres eszközöket vezetnek fel a szívbe, amelyekkel "helyben" szüntetik meg a problémát. Ezeket a beavatkozásokat az erre speciálisan kiképzett gyermekkardiológusok végzik. Ma már arra is van példa, hogy a szívsebész és a gyermekkardiológus együtt végzi egy-egy nagyon bonyolult szívhiba megoldását. Ezt nevezzük „hibrid műtéteknek”.
Ma már nem ritka, hogy koraszülötteknél az inkubátorban végeznek el bizonyos életmentő szívsebészeti műtéteket.

Vannak azonban olyan szívizombetegségek vagy műtéttel nem kezelhető veleszületett szívbetegségek, ahol már csak a szívátültetés segít. Ennek megvalósítása azonban igen komplex feladat, amely nemcsak komoly szakmai hozzáértést igényel, hanem komoly eszközparkot és az egész egészségügyi rendszer (mentő szolgálat, intenzív osztályok, kardiológusok, szívsebészek stb.) országos szintű együttműködését is.

A veleszületett szívhibák csecsemő és gyermekkorban végzett sebészi korrekcióit tekintve a műtéti eredményesség szempontjából, európai viszonylatban is kiemelkedően jó eredményeket tud felmutatni hazánk. Ezek vonatkozásában Európa első tíz nemzete közé tartozik Magyarország.

Fontos azonban megemlíteni, hogy a sikeres műtétet vagy a szívkatéterezést követően, a már otthonába távozott gyermeknél is előfordulhatnak szövődmények (az esetek öt százalékában), melyek kivédhetők vagy sikeresen kezelhetők. A rendszeres gyermek kardiológiai ellenőrzés éppen ezért nagyon fontos a továbbiakban is.

Diamond Agency


(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja