SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Agyalapi mirigy műtét

Családinet [cikkei] - 2009-06-02
Agyalapi mirigyünk hormon és vegetatív idegrendszerünkért felelős. A babszem nagyságú kicsi szervecske az egész test működését befolyásolja. Operációja az idegsebészet egyik csúcspontjának számít.

A növekedési hormon túltermelődése, azaz az akromegália nevű betegség által érintett páciens hízik, szőrnövekedése fokozott, izzadása roppant kellemetlen testszaggal jár, sokszor verejtékezik, lábai-kezei nagyobb méretűek és duzzadtak, hangja mélyebbé válhat, csontjai deformációnak indulnak, arca eltorzul, ízületi fájdalmak gyötrik. Gyakran jelentkezik a pácienseknél magas vérnyomás illetve diabétesz, erős fejfájás, látászavar. Férfiaknál impotencia, nőknél meddőség, menstruáció akadozás-elmaradás jelentkezhet. Amennyiben a betegség gyerekeket érint ők csonttorzulás nélkül nagy testmagasságot érnek el. (Náluk a baj elnevezése óriásnövés.) Mivel az agyalapi mirigy a hormonrendszer vezéreként az egész testre kihat számos különböző tünetet produkálhat. Ezen ezerarcú tünetegyüttesek az egyik okai annak, hogy a mai világban is a betegek gyakran évek, évtizedek múlva jutnak megfelelő szakorvoshoz, pedig kezelhetőek, hiszen az agyalapi mirigy most említett - illetve egyéb - daganatai csaknem mindig jóindulatú elváltozások.

A hipofízis operációk mindig speciális szaktudást igényelnek az idegsebésztől és a műtéti eredményességet meghatározza az orvos gyakorlati tapasztalata. A beavatkozás különleges az orvostudományon belül, mégis tapasztalt idegsebész által nagyfokú biztonsággal végezhető. A műtétet idegsebész végzi, míg a test hormonrendszerének vizsgálatát, kezelését endokrinológus orvos felügyeli. Az agyalapi mirigy kutatása és kezelése terén több magyar orvos lett világszerte elismert. A hipofízis daganatok világszerte alkalmazott osztályzását hazánkfia Kovács Kálmán (torontói pathológus-endokrinológus) professzor alkotta meg. A műtéti eljárások biztonságosabbá tételében Prof. Dr. Czirják Sándor (MTA doktora, idegsebész főorvos) szerzett érdemeket. Ő nemzetközileg is kiváló eredményekkel operálja az agyalapi mirigy daganatban szenvedőket kollégáival együtt az Amerikai úton található Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben.



További információk, hírforrás: http://www.hipofizis.hu

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja