A megelőzés, a megfelelő kezelés és gondozás csak a beteg megfelelő felvilágosítása, "megnyerése"  után lehetséges. Alapvető leszögezni, hogy a betegség megállapítása  során fontosak lehetnek egyes vizsgálatok (immunológiai-, endokrin vizsgálatok, képalkotó eljárások), de ezek nem helyettesítik a beteg-orvos találkozókat. Vallottam és vallom, hogy a beteg nem az adatai összessége, hanem egyéniség, embertárs!
"A természet nem Isten, a feltevés nem tény, az ember nem gép" (Diderot)

A pajzsmirigy a légcső előtt pajzsszerűen elhelyezkedő belső elválasztású mirigyünk, ami jód és fehérje felhasználásával hormont termel, trijód-tironint (T3) és thyroxint (T4). Ezek mennyiségét az agyalapi mirigy pajzsmirigyserkentő hormonján (TSH) keresztül szabályozza. Ezek a hormonok felelnek a szervezet anyagcsere-folyamatainak megfelelő működésért, a fehérje-szintézisért, szabályozzák a testhőmérsékletünket, oxigénfogyasztásunkat, a magzat idegrendszeri fejlődését, csökkentik a koleszterinszintet, elősegítik a szervezet növekedését, felelősek a központi idegrendszer, a szív, a gyomor-bélrendszer és a bőr megfelelő működéséért, és nagymértékben meghatározzák lelkiállapotunkat is.

Ha elégtelenül működik
Az alulműködésnek (hypothyreosis), vagyis a pajzsmirigy alacsonyabb hormontermelésének oka lehet a pajzsmirigy megbetegedése, melynek hátterében állhat gyulladás, a jód hiánya, pajzsmirigyműtét, röntgensugárzás, vagy akár gyógyszerek is.
Amikor a pajzsmirigyhormon szintje még csak kismértékben tér el a normálistól, a tünetek nem jellegzetesek, így általában nem is tulajdonítunk nekik jelentőséget. Enyhe fáradékonyságon és a koncentrációs képesség romlásán kívül más nem érzékelhető. Ilyenkor az igazi ok csak vérvétellel, a TSH T3, T4 szint mérésével állapítható meg. Komolyabb esetben az anyagcsere lelassul, lassabb lesz a mozgás, a beszéd, a gondolkodás is, érdektelenség alakulhat ki, ami könnyen összetéveszthető a depresszióval. Aluszékonyság, hízás, szorulás, fázékonyság lesz jellemző, az arc felpuffad, a haj ritkává és szárazzá válik, gyakran hullik is. Ilyenkor a bőr hideg, száraz, sápadt és durva. A kezek fájhatnak, a körmök töredeznek, a testen ödémák alakulhatnak ki. A pajzsmirigy alulműködése jól kezelhető hormonpótlással.

Fontos a megfelelő jódfogyasztás megelőzési célzattal, de a pajzsmirigy betegek számára nem javasolt. Mivel Magyarország nagyrészt jódhiányosnak számít, ezért erre különösen oda kell figyelni. Terhesség, szoptatás idején megnő a jódszükséglet, a magzat fejlődéséhez alapvető a megfelelő jódellátottság. Gyermek- és serdülőkorban szintén elegendő mennyiségű jód szükséges a normális fejlődéshez.

Ha "túlpörög"
A pajzsmirigy túlműködik (hyperthyreasis), ha a kelleténél több hormont termel. Ennek oka lehet a túl sok jódbevitel, mérgezés, fertőzés vagy az agyalapi mirigy túlzott TSH-termelése. Leggyakoribb formája a Basedow-kór, amely egy főleg nőket érintő autoimmun betegség, és a pajzsmirigy megnagyobbodásával (golyva), valamint a hormonszint hirtelen megemelkedésével jár. A szem kidülledése, izmainak duzzadása és kettős látás kísérheti. A pajzsmirigy túlműködésének gyakori tünete a gyors mozgás, beszéd és gondolkodás, szapora pulzus, ingerlékenység, idegesség és álmatlanság, jó étvágy mellett fogyás, hasmenés, izzadás, csökkent melegtűrés, valamint a meleg nedves bőr. A túl sok pajzsmirigyhormon nőknél cikluszavart okoz, férfiaknál csökkenti a spermaképződést, így meddőséghez vezethet. TSH-receptor elleni antitest meghatározás szükséges, mivel ez az antitest felelős a betegség létrejöttéért.

A pajzsmirigy gyulladásos megbetegedései
A krónikus autoimmun pajzsmirigy gyulladás főleg a nőket érinti. Gyakran tünetmentes, de együtt árthat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel, vagy megnagyobbodással, esetleg hőemelkedéssel. Következményeként tartós alulműködés is előfordulhat.
A pajzsmirigy komponensei: a Thyreoglobulin és a TPO elleni antitest mérése fontos. Észlelésekor a pajzsmirigy vékonytű biopszia (szövettani vizsgálat) is szükséges lehet.

Veszélyeztető tényezők
A pajzsmirigy működési zavarai serdülőkorban, a változó kor és terhesség idején jellemzőbbek. Veszélyeztető tényező a stressz, a lelki traumák, az immunrendszer normális működését aláaknázó hajszolt, mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás.

A pajzsmirigy daganatai:
Ezek egyrészt fokozott működéssel járó göbök lehetnek, amelyek sok hormont termelnek ("meleg" göbök). Ezek kimutatásához a hormon-meghatározások mellett izotópos vizsgálat is szükséges. Gyógyitásuk izotóppal, ill. műtéttel lehetséges. A rosszindulatú daganatok nem járnak túlzott hormontermeléssel, különböző méretű "hideg" göbök formájában jelentkeznek. A diagnosztizálásukhoz az ún. tumor marker (thyreoglobulin) meghatározása és szövettani, citológiai vizsgálat szükséges ("vékonytű biopszia"). Kezelésük műtéttel és izotóppal lehetséges.

Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
Tartsuk karban immunrendszerünket, kerüljük stresszt, és táplálkozzunk helyesen, együnk változatosan, lehetőleg természetes alapú ételeket. Fontos, hogy figyeljünk a megfelelő jódfogyasztásra is. A napi jódszükséglet felnőttkorban 150 mikrogramm a, terhesség, szoptatás és a szervezet túlterheltsége idején 180-200 mikrogramm. A jód természetes forrása a jódozott só, a tengeri só, a tengeri halak és a tenger gyümölcsei.
Fontos, hogy a betegségek egy része öröklődik, tehát amennyiben a családban pajzsmirigybetegség fordult elő, akkor erre hívjuk fel házi orvosunk figyelmét és vegyük igénybe a szakgondozókat!