SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Az alvás nem helyettesíthető pirulával

Szőke Judit [cikkei] - 2008-09-04
Alvásigényünk biológiailag meghatározott, ezen nemigen tudunk változtatni. Az emberek sokkal nagyobb számban panaszkodnak alváshiányra, mint valaha. Szerencsés helyzetben vannak azok, akiknek eleve valamiért kevesebb éjszakai pihenés is elegendő.
Az egyéni eltérések e tekintetében igen nagyok lehetnek: 5 és 12 óra között ingadozik az az alvásigény, amely után pihentnek érzi magát az ember.
Az a tény, hogy a napi 24 órából általában és optimálisan nyolcat alvással töltünk, arra utal, hogy komoly evolúciós okok állnak az alvás hátterében. No és persze, élettaniak.

Az alvás felfrissíti a szervezetet, pihenteti a testet. Alvás közben növekedési hormonok termelődnek, amelyek elősegítik a szövetek regenerálódását és a vörösvérsejtek termelését. Az emberek egy részénél az élettevékenység ellátásához elég négyórás alvás, míg másoknak több mint tíz órára van szükségük. Az alvásigény az életkor növekedésével általában csökken. Az egyéves csecsemő naponta tizennégy órát is alhat. A középkorú felnőtteknek általában nyolc órai alvásra van szükségük. Hetvenéves korra az alvásigény öt-hat órára csökken. Egyes tudósok szerint az alvás az immunrendszer regenerálására szánt idő, míg mások szerint az alvás az egyik módja az energiatakarékosságnak. A domináns elmélet az, hogy az alvás az agynak biztosít időt az emlékek tárolásához. E szerint alvás közben rendszerezi agyunk a nap eseményeit.

Lassuló agyhullámok

Alvás közben lelassulnak az agyhullámok. Az emberek lefekvés után általában 15-30 perccel elalszanak. Ekkor megkezdődik egy másfél-kétórás ciklusokból álló folyamat. Minden ciklus egy lassú (mély) alvási fázisra, illetve egy úgynevezett látszólagos alvási fázisra osztható. A lassú alvási fázis további négy, mélyülő stádiumra tagolódik. A lassú hullámú alvás az első fázis időtartamának nyolcvan százalékát teszi ki, a következő ciklusokban valamivel kevesebbet. Az agyfunkciók ilyenkor lelassulnak, a legkisebb zajra is felébredhet az ember. A következő fázist paradox alvási fázisnak nevezték el, mert ilyenkor szinte lehetetlen felébreszteni az alvót, aki látszólag érzéketlen a külvilágra, miközben az agyműködése zavartalan. Csupán szemmozgása látható. Alvás közben szellemi és memóriafunkcióit újítja meg szervezetünk.

Életünk egyharmadát ágyban töltjük, ezért érdemes figyelmet fordítanunk arra, hogy ez az idő kényelmesen teljen el, de akkor sem dől össze a világ, ha néhányszor rosszul alszunk.

264 óra nem alvás után elájult

Hogy jól aludjunk, ahhoz az is kell, hogy lehetőleg ne feküdjünk le rögtön étkezés után, ha későn vacsorázunk, ne fogyasszunk sok és nehéz ételt!
Az ablakot hagyjuk egy kissé nyitva!  Lehetőleg ne tartsunk túl sok növényt a hálószobában, mivel azok éjszaka párologtatják el a napközben felvett szén-dioxidot. A jó fekhely kemény és egyenletes felületű. Ha párnát használunk, az is legyen kemény és vékony. Úgy helyezzük a párnát a fejünk alá, hogy hozzásimuljon a nyakszirtünkhöz. Ideálisak a most helyesen divatba jött memorypárnák, vagy a különböző gyógynövényekkel töltöttek, vagy a tönkölytartalmúak. 

Aludni kell, aludni muszáj. Veszélyes, ha az ember rendszeresen kevesebbet alszik, mint amennyit a szervezete megkövetel. Hogy mennyire lételemünk az alvás, mi sem bizonyítja jobban, hogy megvonásakor aggasztó jelenségek mutatkoznak. A nem-alvási csúcsot Randy Gardner tartja 264 alvásmentes órával. A fiatalember kosarazással küzdötte le a rá-rátörő fáradtságot, így 11 nap és éjszaka után, 1964 januárjában megdöntötte az alvásnélküliség világrekordját. A 264. óra végén köszönetet mondott a segítőinek, sajtókonferenciát tartott, majd elájult.

A patkányok belehalnak

Az ókorban a kínaiaknál bevett kínzási forma volt, hogy nem engedték aludni az embert, aki három nap után már azt is bevallotta, amit el sem követett.  Nagyon sok egyéb kockázata is van a hosszabban tartó nemalvásnak, gondoljunk csak a közlekedési balesetekre.

Sokan felvetik, hogy mennyi hasznos dolgot lehetne csinálni az idő alatt, míg alszunk. Milyen jó lenne egy tablettával elintézni a dolgot! Az alvást helyettesítő tablettával kapcsolatban az Utazás az alvás tudományába c. könyv szerzője, Horne professzor szkeptikus véleménye a következő: "Sokan azt hiszik, hogy majd lesz egy tabletta, amit bedobunk, és viszlát, alvás - de szerintem ez messzemenőkig képtelenség. Az agyban legalább 100 mechanizmus koordinálja az alvást, és képtelenség ezt a komplex folyamatot egyetlen tablettával megváltoztatni." A professzor rámutat arra is, hogy senki sem ismeri az alvásmegvonás hosszútávú hatását, de azt is tudjuk, hogy a patkányok néhány nap alvásmegvonás után elpusztulnak. Úgyhogy csak aludjunk, amikor és amennyit kell! Szép álmokat!

 

 

 

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Mit tehetünk, ha folyamatosan romlik a gyermekünk szeme?

A gyermekek látása világszerte egyre rosszabb, és ennek egyik egyértelmű oka a képernyő előtt töltött idő növekedése. Egy globális tanulmány szerint az utóbbi években egyre több gyermeknél jelentkezik miópia, más néven rövidlátás.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja