SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Állatok és érdekességek

Kókai Kata [cikkei] - 2004-10-24
Az állatvilág számtalan érdekes, sőt, olykor csodálatraméltó dologra képes. A láncfűrész hangját utánzó madarak, az utódok nemét befolyásolni tudó emlősök mind egy-egy színfoltot jelentenek a vadállatok világában.

Ki ne emlékezne gyermekkori kedvencére, a Dzsungel könyvére? Ez a csodás mű megtanította nekünk az állatok szeretetét, és persze azt is, hogy egy elefánt soha nem felejt. A tudósok már régóta foglalkoznak az állati memória kutatásával. Megtudhattuk, hogy az aranyhal csupán 2 másodperces emlékezettel rendelkezik, s egyes papagájfajok akár egy három éves gyermek értelmi szintjét is elérhetik.

Nicola Clayton, egy angol egyetem kutatója a szajkókkal végzett kísérletet. Ugyan még nem bizonyított, hogy a madárfaj rendelkezik epizodikus memóriával, de viselkedésjegyeik erre utalnak. A szajkók ugyanis az egyes élelmiszereket "szavatossági idejüknek" megfelelően rendszerezik és fogyasztják el. Képesek tanulni a korábbi eseményekből, a fészekrablással találkozott szajkók sokkal nagyobb figyelmet fordítanak fészkük védelmére.

Az emberhez viszonyított legnagyobb hasonlóságot a gorilláknál, és a csimpánzoknál fedezhetjük fel. Memóriájuk fantasztikus, s rendkívül sok érzelem kimutatására képesek. Már hosszú évekkel ezelőtt elkezdtek foglalkozni a gorillák tanításával, s ma már nem számít újdonságnak, hogy kártyák, vagy kézjelek segítségével képesek kommunikálni velünk, emberekkel. Egy kísérlet során fényt derítettek fantasztikus memóriájukra is.

Egy amerikai tudós kísérletében egy csimpánz emlékezőképességét mérték fel. A csimpánz harminc játékát elrejtették, úgy, hogy ő is láthassa, hová kerülnek a tárgyak. Az állat feladata később az volt, hogy gondozója segítségével felderítse a tárgyak hollétét. A csimpánz az esetek 90 százalékában eltalálta, melyik tárgy hová került!

A vadvilág egyik legfurcsább élőlénye a strucc, akit legtöbben csak az állatkertből ismerünk. Ennek a hatalmas madárnak nem csupán furcsán hatalmas termete az egyetlen érdekessége. Nevezhetnénk a cápához hasonlóan az állatvilág szemetesének, vagy konyhamalacnak is. Szó szerint mindent bekebelez, amit csak talál. Ez élőhelyén természetes, hiszen zúzógyomrának működését segítik a kövek. Azonban a saját környezetéből kiszakított madár ösztöne nem változik: mindent befal, legyen szó karóráról, fényképezőgépről, vagy akár egy pohárról.

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja