Engedjük játszani!
A kép jól ismert: a gyerekszobában hatalmas rendetlenség honol. Játékok hevernek szanaszét. A gyerek mégsem tudja, mivel játsszon. Aztán ha valamit mégis megpróbálunk elajándékozni, netán kidobni, biztosan azt keresi. Néha napokig tartó munkával megpróbálunk rendet teremteni, de máris itt a következő születésnap, közeleg karácsony, és kezdődik minden újra. Kérdés, hogy miért van szüksége a gyerekeknek játékra? Nem lennének elegendők a hétköznapi tárgyak? Mondjuk egy üres doboz, amire ajtót, ablakot lehet vágni, ki lehet festeni, bele lehet bújni. De ilyesmit persze nem ad ajándékba az ember.
A szakemberek szerint a játékokra azért van szükség, mert egy-egy játékszer felcsigázza a gyerekek érdeklődését, a játékban megmutatkoznak az ember testi és szellemi képességei. Egy-egy új játék megmozgatja a gyerekek fantáziáját, ki lehet valami újat próbálni, és eközben fejlődnek a gyerekek képességei. Ehhez pedig egy egyszerű kartondoboz - úgy hisszük -, mégsem elegendő.
A kislányok először megelégednek azzal, hogy bebújnak a mama cipőjébe, vagy ruhájába, utána azonban már sminkelni is akarnak. Ugyanígy a kisfiúk először beérik egy Matchboxszal, ha "autóst" akarnak játszani, később viszont már mentő és rendőrautó is kell nekik, kék fénnyel és szirénával, lehetőleg jó nagy méretben.
A gyerekeknek mindig új és új darabra van szükségük, de ennek korlátot kell szabni. Mert ha túl sok a játék, akkor a gyerekek számára áttekinthetetlenné válik a helyzet, és végül egyikkel sem játszanak. A káoszt legjobban úgy kerülhetjük el, ha – lehetőleg a gyerekkel együtt – szétválogatjuk és elrendezzük a tárgyakat. Ha ebben a munkában gyermekünk is részt vesz, akkor később könnyebben meg fogja találni a játékokat, és rá is szokik a rendszerezésre.
Közösségi hozzászólások: