Játék vagy különóra?
Singola Edit [cikkei] - 2008-09-03
Az iskolás gyerekek számára újra megkezdődött a munka: a tanulás. Az iskola mellett beindulnak a különórák.
A szülők aggódnak, hogy a legjobb iskolákba járassák a lurkókat, a lehető legtöbb területen kipróbálhassa magát a gyerek, hogy idejében kiderüljön, miben tehetséges, milyen készségeket és képességeket kell még fejleszteni.
Hogy milyen különórákra érdemes, kell és szükséges a gyereknek járni, főként a szülő dönti el. Az igencsak leterhelt tanulók délutáni szabadidejét pontosan be kell osztani… De valóban kell? Nem elég az iskolai munka, a házi feladat, még különórákkal is terhelnünk kell a gyerekeket? Nem a pihenésé és a játéké a szabadidő?
Nagyon oda kell figyelnünk gyerekeink szabadidejének beosztására. A tanórák mellett valóban szükség van különórákra, de az semmiképp nem mehet relaxáció és az önfeledt játék rovására. A gyerekek a játék során is tanulnak, persze attól nem válik egyik sem matekzsenivé, vagy híres zenésszé, de a gyerek maradjon gyerek. Hagyjunk neki időt felnőni, ne nyomasszuk mindenféle szakkörrel.
Az érem másik oldala: ha korábban rájövünk, miben tehetséges, nem késlekedhetünk külön képzésével. De ahhoz, hogy kiderüljön, miféle tehetség szunnyad a gyerekben, sok mindent ki kell próbálnia. Akkor jönnek a különórák, amelyek nem csak költségesek, de nagyon sok gyerek számára rémálmot jelentenek. Például soha ne írassuk be a gyereket olyan órára, ahova nem szívesen járna! Fölösleges zongorázni taníttatni olyan gyereket, aki még a hangszer látványától is irtózik. Téves az a felfogás, hogy majd idővel megszereti. Soha nem fogja megkedvelni, sőt, egy életre meg fogja utálni még a zenét is.
A legfontosabb, hogy a csemete szívesen töltse az idejét a különórán, különben fölösleges pénzkidobás és időpocsékolás lesz az egész. Tekintetbe véve azt is, hogy a gyerek szabadidejéről van szó, amit joga van kellemesen eltölteni.
A három sláger: nyelv, sport, zene
A szülők vesszőparipája a nyelvtanulás. Talán nem ok nélkül, hiszen a gyerekek pillanatok alatt képesek elsajátítani egy-egy új nyelvet. A mai világban pedig nélkülözhetetlen egy-két nyelv ismerete. Jó tanárral és módszerrel nem megerőltető a nyelvtanulás. De vegyük azt is számításba, hogy először az anyanyelvét kell elsajátítania, értenie kell a kifejezéseket, az olvasott szöveget. Ha ez a saját nyelvén is nehézkes, akkor még nem jött el az ideje az idegen nyelvnek. A gyerekek nagyon gyorsan fejlődnek, hetek alatt képesek bepótolni a lemaradást. Nem kell akkor sem aggódni, ha tíz éves korára nem beszél három nyelven folyékonyan..jpg)
A mozgás lételeme a gyereknek. Bármennyit ugrál, soha nem elég, mihelyt megpihent, szüksége van az újabb mozgásadagra. Főleg a kifejezett mozgásigénnyel rendelkező gyerekeket ne fogjuk vissza a sportolás lehetőségétől. Vannak viszont olyan típusok, akik kevésbé kedvelik a sportokat. Őket kell egy kicsit noszogatni, de erőltetni nem.
A sport azért is hasznos, mert másfajta igényeket követel a gyerektől, mint amit az iskolai órákon tesz. A mozgás felszabadítja a gyerekben lappangó szorongásokat, gátlásokat, levezetheti általa az agressziót is, és a sport fokozza a boldogsághormon termelődését is. Csapatjátékokban a közösségi szellem és a csapatmunka ugyancsak fejleszthető, jó hatással van a társas kapcsolatokra.
Az általános műveltséghez hozzátartozik a zenében jártasság. A szülők azt mondják, a nyelv mellett tudjon a gyerek valamilyen hangszeren is játszani. Kényes dolog eldönteni, hogy valóban megfelelő-e a gyerek számára az a hangszer, amelyet kiválasztunk. Kérdezzük meg a gyerek véleményét is, hiszen neki kell majd éveken át gyötrődnie. Épp azt kellene elérni a különórákkal, hogy olyan tárgyakat tanulhassanak a gyerekek, amit szeretnének.
Hogy milyen különórákra érdemes, kell és szükséges a gyereknek járni, főként a szülő dönti el. Az igencsak leterhelt tanulók délutáni szabadidejét pontosan be kell osztani… De valóban kell? Nem elég az iskolai munka, a házi feladat, még különórákkal is terhelnünk kell a gyerekeket? Nem a pihenésé és a játéké a szabadidő?
Nagyon oda kell figyelnünk gyerekeink szabadidejének beosztására. A tanórák mellett valóban szükség van különórákra, de az semmiképp nem mehet relaxáció és az önfeledt játék rovására. A gyerekek a játék során is tanulnak, persze attól nem válik egyik sem matekzsenivé, vagy híres zenésszé, de a gyerek maradjon gyerek. Hagyjunk neki időt felnőni, ne nyomasszuk mindenféle szakkörrel.
Az érem másik oldala: ha korábban rájövünk, miben tehetséges, nem késlekedhetünk külön képzésével. De ahhoz, hogy kiderüljön, miféle tehetség szunnyad a gyerekben, sok mindent ki kell próbálnia. Akkor jönnek a különórák, amelyek nem csak költségesek, de nagyon sok gyerek számára rémálmot jelentenek. Például soha ne írassuk be a gyereket olyan órára, ahova nem szívesen járna! Fölösleges zongorázni taníttatni olyan gyereket, aki még a hangszer látványától is irtózik. Téves az a felfogás, hogy majd idővel megszereti. Soha nem fogja megkedvelni, sőt, egy életre meg fogja utálni még a zenét is.A legfontosabb, hogy a csemete szívesen töltse az idejét a különórán, különben fölösleges pénzkidobás és időpocsékolás lesz az egész. Tekintetbe véve azt is, hogy a gyerek szabadidejéről van szó, amit joga van kellemesen eltölteni.
A három sláger: nyelv, sport, zene
A szülők vesszőparipája a nyelvtanulás. Talán nem ok nélkül, hiszen a gyerekek pillanatok alatt képesek elsajátítani egy-egy új nyelvet. A mai világban pedig nélkülözhetetlen egy-két nyelv ismerete. Jó tanárral és módszerrel nem megerőltető a nyelvtanulás. De vegyük azt is számításba, hogy először az anyanyelvét kell elsajátítania, értenie kell a kifejezéseket, az olvasott szöveget. Ha ez a saját nyelvén is nehézkes, akkor még nem jött el az ideje az idegen nyelvnek. A gyerekek nagyon gyorsan fejlődnek, hetek alatt képesek bepótolni a lemaradást. Nem kell akkor sem aggódni, ha tíz éves korára nem beszél három nyelven folyékonyan.
A mozgás lételeme a gyereknek. Bármennyit ugrál, soha nem elég, mihelyt megpihent, szüksége van az újabb mozgásadagra. Főleg a kifejezett mozgásigénnyel rendelkező gyerekeket ne fogjuk vissza a sportolás lehetőségétől. Vannak viszont olyan típusok, akik kevésbé kedvelik a sportokat. Őket kell egy kicsit noszogatni, de erőltetni nem.
A sport azért is hasznos, mert másfajta igényeket követel a gyerektől, mint amit az iskolai órákon tesz. A mozgás felszabadítja a gyerekben lappangó szorongásokat, gátlásokat, levezetheti általa az agressziót is, és a sport fokozza a boldogsághormon termelődését is. Csapatjátékokban a közösségi szellem és a csapatmunka ugyancsak fejleszthető, jó hatással van a társas kapcsolatokra.
Az általános műveltséghez hozzátartozik a zenében jártasság. A szülők azt mondják, a nyelv mellett tudjon a gyerek valamilyen hangszeren is játszani. Kényes dolog eldönteni, hogy valóban megfelelő-e a gyerek számára az a hangszer, amelyet kiválasztunk. Kérdezzük meg a gyerek véleményét is, hiszen neki kell majd éveken át gyötrődnie. Épp azt kellene elérni a különórákkal, hogy olyan tárgyakat tanulhassanak a gyerekek, amit szeretnének.Családinet hozzászólások:
Következő hír
Fegyelmezés és/vagy büntetés
LEGOLVASOTTABB
Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról
A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.
Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai
Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.
Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?
A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.
Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is
A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.
Mit tehetünk, ha folyamatosan romlik a gyermekünk szeme?
A gyermekek látása világszerte egyre rosszabb, és ennek egyik egyértelmű oka a képernyő előtt töltött idő növekedése. Egy globális tanulmány szerint az utóbbi években egyre több gyermeknél jelentkezik miópia, más néven rövidlátás.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: