SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Babaszéklet: Mi számít normálisnak és mi nem?

Családinet [cikkei] - 2014-11-12
A szülőkben sok kérdés merülhet fel a babájuk székletével kapcsolatban, a következőkben az "Ez most normális?" kérdésére próbálunk választ adni. Bemutatjuk, mi az, ami teljesen természetes, és azt is, hogy mikor lehet probléma.

Mielőtt azonban bármit is mondanánk, fontos leszögezni, hogy az újszülött székletének minősége nagyban függ a következő három tényezőtől:

  • milyen idős a csecsemő
  • anyatejet kap-e vagy tápszert
  • mikor kezd el szilárd ételeket is enni.

Az újszülött széklete az első napokban

Az világrajövetel utáni első néhány napban a baba leginkább magzatszurkot (mekónium) ürít. Ez a fekete vagy feketés-zöldes ragacsos anyag még azokból a tápanyagokból eredeztethető, amit a csecsemő az édesanyja hasában fogyasztott el.

A mekónium ürítése azt is jelzi, hogy a baba emésztése, bélrendszere megfelelően működik.

Az anyatejjel táplált baba széklete

A mekónium távozása után (kb. 3 nap) a baba ürüléke megváltozik. Az anyatejjel való táplálás hatására a széklet színe világossárgára vagy mustársárgára vált. Szaga inkább édeskés, mint kellemetlen. Az állaga is megváltozik, kenőcsös jellegű, egyúttal sokszor szemcsékkel tarkított.

Az első hetekben nagy valószínűséggel minden etetés után üríteni fog a baba. Ez átlagosan 4 kakit jelent egy nap. Ám, ahogy a csecsemő belei kezdik egyre jobban feldolgozni a kapott táplálékot, kialakul a napi rutin is. Ezért lehetséges, hogy pár hét után minden nap egyazon időben találhatunk székletet a baba pelusában.                                                                  
Az anyatejes csecsemők az első néhány hét után általában naponta egyszer, de az is lehet, hogy csak hetente (!) egyszer kakilnak. Utóbbi addig nem problémás, amíg a széklet állaga lágy és a babáknak nem okoz nehézséget az ürítés.

Tápszeres csecsemő széklete

Ha az anyuka valamiért nem tudja tejjel táplálni gyermekét, akkor tápszerre van szükség. Ám ilyenkor a csecsemő széklete is megváltozik, sűrűbb, testesebb állag (a fogkréméhez hasonló) jellemzi. Ez azért van, mert a baba nem tudja még megfelelően megemészteni a tápszert. A kaki színe jellemzően halványsárga, sárgásbarna. A szaga is más, mint az anyatejes babáknál. Kellemetlen, bűzös illatok lengik ugyanis körül a pelenkát.

Problémás lehet a tápszeres etetésnél a székrekedés kérdése. Ha azt tapasztaljuk, hogy a gyerek erőlködik, nehézséget okoz neki az ürítés, akkor érdemes több folyadékot adni neki, vagy kikérni a védőnő/orvos tanácsát.

Áttérés az anyatejről a tápszerre

Ha valamiért abbahagyjuk a babánk tejjel való etetését és helyette tápszert kezdünk el használni, akkor is megváltozik a csecsemő széklete. Sötétebb sárga lesz, és az állaga is sűrűbbé, pasztaszerűvé válik, arról nem is beszélve, hogy jelentősen „szagosabb”, mint amikor csak tejet kapott az újszülött.

Ha van rá lehetőségünk, akkor fokozatosan, néhány hét alatt térjünk csak át az anyatejről a tápszerre. Ez abban segít, hogy hozzászoktassa a gyermek emésztőrendszerét a változásokhoz, így csökkenthető a tápszer miatti székrekedés veszélye is.

Azzal is számolnunk kell, hogyha áttérünk a tápszerre, akkor másfajta székelési rend fog kialakulni a babánknál. Ha bizonytalanok vagyunk, kérjük ki a védőnő, vagy az orvos tanácsát!

A baba széklete a hozzátáplálás során

A szilárd ételek bevezetése drámaian meg fogja változtatni a csecsemő székletét. Ilyenkor még nem áll egészen készen a baba emésztőrendszere, hogy feldolgozza ezeket a szilárd táplálékokat is, ennek köszönhetően a gyermek ürülékében gyakran visszaköszönnek az elfogyasztott ételek.

Ezért lehet az, hogy répa vagy sütőtök fogyasztása után narancssárga, míg zöldborsó evése után zöld színű lehet a baba végterméke.

Ahogy egyre több szilárd ételt eszik a kicsi, úgy lesz a széklete is egyre hasonlóbb a felnőttekéhez. Vastagabbá, sötétebbé és szagosabbá válik ugyanis.

Székelési rendellenességek

1. Hasmenés

A babának valószínűleg hasmenése van, ha a következők tapasztalhatóak nála:

  • túlságosan folyós a széklet
  • a gyerek többször vagy többet ürít, mint szokott
  • robbanásszerű székelés.

Ha anyatejjel tápláljuk a gyermeket, akkor kevésbé fordul elő hasmenés, mert a tejben olyan összetevők vannak, amelyek védenek a fertőzést okozó baktériumoktól.

A tápszeres babák viszont különösen nagy figyelmet igényelnek, mert náluk ez a védelem sokkal alacsonyabb. Szükséges ezért mindig jól lefertőtleníteni a cumisüveget és etetés előtt alaposan kezet mosni.

Ha a mégis kialakul a hasmenés, akkor ez a fertőzéseken kívül néhány más dologtól is lehet:

  • túl sok gyümölcs/gyümölcslé
  • reakció valamilyen gyógyszerre
  • ételallergia
  • érzékenység egyes tápszerek összetevőire.

Hasmenés esetén az első 24 óra a döntő. Ha ez idő alatt elmúlik a probléma, akkor nem szükséges orvoshoz fordulnunk. Ha utána is fennáll, akkor mielőbb keressük fel a doktorunkat, nehogy kiszáradjon a gyerek.

2. Székrekedés

Sok baba arca pirossá válik az erőlködésről, amikor székel, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy székrekedése van. Ha viszont már ezek közül is fennáll néhány, akkor jogosan gyanakodhatunk:

  • a baba ürüléke száraz, kemény, olyasmi jellegű, mint a nyúlé
  • a gyerek sír és erőlködik, miközben kakil
  • a hasa kemény, ha megérintjük
  • az ürüléke véres, ami amiatt van, mert megsérül a nyálkahártyája az erőlködés és a kemény széklet miatt.

Ahogy már említettük, az anyatejes babák nem nagyon szenvednek szorulásban, csak a tápszeresek. Ennek oka az is lehet, hogy nem megfelelő arányban tartalmaz vizet a tápszer, ergo túl sok por van benne. Egyéb okok lehetnek még:

  • láz
  • dehidratáció
  • túl kevés folyadék bevitele
  • változás az étrendben
  • egyes gyógyszerek mellékhatása

A nagyobb csecsemők néha direkt tartják vissza a kakit, mikor székrekedésük van, mert félnek a fájdalomtól. Így azonban egyre rosszabb lesz a helyzet, hiszen még jobban fog fájni a székelés a végén.

Székrekedés esetén úgy tudunk segíteni a gyermekünknek, ha több folyadékot, valamint magas rosttartalmú gyümölcsöket (sárgabarackot, szilvát a 8. hónaptól) adunk nekik. Ha ezek nem válnak be, akkor forduljunk a gyerekorvoshoz!

3. Zöld színű széklet

Az anyatejes babáknál néha zöld színű széklet jelenik meg, amely alkalmanként még habos állagú is. Ez első ránézésre rendkívül ijesztő lehet, a valóságban viszont csak az húzódik a dolog hátterében, hogy a baba szervezetébe túl sok tejcukor (laktóz) került. Ez akkor fordul elő leggyakrabban, amikor a csecsemő nem marad kellő ideig az anya mellén, és ezért nem jut hozzá a zsírosabb, hátsó tejhez. A túl sok laktóz puffadást, hasfájást is okozhat. Mindig bizonyosodjuk meg róla, hogy az újszülött végzett-e az adott mellel, mielőtt a másikat is odanyújtanánk neki!

A tápszeres csecsemőknek is lehet zöld a széklete, ha nem megfelelő az adott termék a számukra. Ilyenkor próbáljunk meg másikat választani, és akkor látni fogjuk, hogy továbbra is fennáll-e ez a probléma.

Itt is 24 óra leforgása a döntő. Ha azon túl is észleljük a zöld széklet jelenségét, akkor forduljunk orvoshoz!

4. Nagyon világos széklet

Lehet a sárgaság jele is, amely nem olyan ritka az újszülöttek körében. Ilyenkor a baba bőre és a szeme fehérje is sárga színűvé válik. Ez a jelenség rendszerint az első néhány hét alatt magától elmúlik.

Ha azonban ezek után is fennáll a probléma, és a csecsemő széklete továbbra is világos, sőt fehéres árnyalatú, akkor forduljunk orvoshoz, mert ez a máj problémáját is jelezheti.

 

Forrás: babycentre.co.uk
Kép: flickr.com

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

A herecsavarodás okai, tünetei és kezelése - az újszülöttek és a kamaszok nagyobb veszélyben vannak

A herecsavarodás (heretorzió vagy torsio testis) egy ritka, de súlyos állapot, amely leginkább újszülötteknél és a serdülés korai szakaszában járó fiúknál fordul elő, de bármely életkorban kialakulhat. A probléma a herekocsány megcsavarodásával jár, amely a herék vérellátását gátolja. Ez kezelés nélkül a here elhalásához is vezethet.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja