SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Nem kötelező védőoltások

Családinet [cikkei] - 2015-03-12
Ezek olyan fertőző betegségek elleni védelmet biztosító anyagok, amelyek a rendes, kötelező, ingyenesen járó oltási rendben nem szerepelnek, de a rizikócsoportba tartozó személyeknek, háziorvos tanácsára vagy a szülő kérésére felírhatók, megvásárolhatók és beadathatók.

A leggyakoribbakat foglalom össze:  

• Pneumococcus elleni védőoltás (Prevenar 13/Pneumovax)

A Streptococcus pneumoniae nevű baktérium cseppfertőzéssel terjed és legtöbbször a felső légutakban, elsősorban az orr és garat területén telepszik meg. Nagyszámú kórokozó esetén, bizonyos, gyengébb immunállapotokban változó súlyosságú fertőzést okozhat. Gyermekek közül az 5, illetve még fokozottabban a 2 év alattiak érzékenyek. Súlyos esetben vérmérgezés, tüdőgyulladás, mely mellhártyagyulladással szövődhet, az agyhártyagyulladás, középfül- és arcüreggyulladás léphet fel, melyek gyakran hosszas kórházi kezelést igényelnek. A megfertőződés legnagyobb eséllyel a gyermekközösségekben (óvoda, bölcsőde) következik be.

A Streptococcus pneumoniae elleni védőoltás a 2014. június 30. után születetteknek kötelező, a korábban született, de második életévét még nem betöltött gyerekeknek választható és ingyenesen jár. A 2 év felettieknek a háziorvos által receptre felírható. Az oltási sor három adagból áll, melyből az első kettőt 1 éves kor alatt, két hónap különbséggel, a harmadikat 1 éves kor felett ajánlott felvenni.

• Rotavirus elleni védőoltás (Rotateq/Rotarix)

A rotavirus széklet útján terjed, fertőzés során emésztőrendszeri panaszok léphetnek fel. A fő tünet súlyos, vizes állagú hasmenés, esetleg hányással társulva, mely jelentős folyadékhiányhoz, kiszáradáshoz vezethet. A rotavirus fertőzést a gyermekek elsősorban közösségben kaphatják meg, ezért a nagyobb csecsemők, kisdedek a legérintettebbek.

A rotavirus elleni védőoltás választható, nem kötelező, háziorvos által receptre felírható. A többi oltástól eltérően nem injekció formájában, hanem szájon át adagolandó. 2 alkalommal szükséges beadni a Rotarix-t és 3 alkalommal a Rotateq-t. Fontos, hogy az oltási sort fél éves korig be kell fejezni, ezután már nem ajánlott az oltás felvétele.

• A járványos agyhártyagyulladás elleni védőoltás (Meningitec, Menjugate, NeisVac, Bexsero, Menveo)

A Neisseria meningitidis nevű baktériumnak több csoportja ismert. A baktérium cseppfertőzéssel terjed, leginkább közösségben fertőződhetnek vele a gyermekek és a felnőttek. Legveszélyeztetettebb a csecsemő és az egészen fiatal felnőtt korosztály
A fertőzés súlyos következménye lehet a gennyes agyhártyagyulladás, mely nemcsak hosszas kórházi kezeléssel járhat együtt, de nem ritkán maradandó károsodást, halált okozhat. Az optimális védettséget többszöri oltással lehet elérni.

A különböző típusú meningococcusokra különböző vaccinák vannak forgalomban.

• Kullancs okozta agyvelőgyulladás elleni védőoltás (Encepur/FSME-Immun)

A hazai erdőkben, mezőkön találkozhatunk olyan kullancsokkal is, melyek hordozzák az agyvelőgyulladást okozó kórokozót. Ez viszonylag ritka, de a betegség nagyon súlyos lehet, tartós kórházi kezeléshez vezethet. Azoknak a gyerekeknek, akik olyan területen élnek, vagy olyan területre mennek (pl. nyaralni, táborozni), ahol ezek a kullancsok élnek, javasolt beadni az oltást. A teljes védettséghez 3 oltás szükséges, ezért érdemes idejében, 1 évvel előbb elkezdeni az oltásokat.
A védettség megőrzéséhez a későbbiekben emlékeztető oltások felvétele szükséges.
Fontos tudni, hogy ez az oltás a Lyme-kór ellen semmilyen védelmet nem ad, az védőoltással nem előzhető meg.

• Bárányhimlő elleni védőoltás (Varilrix)

A bárányhimlő gyakori, szinte minden gyermeket érintő, fertőző vírusbetegség. Nagyon könnyen, cseppfertőzéssel terjed, egészen rövid ideig tartó kontaktus is elég a fertőződéshez. A bárányhimlő (a kiütéses betegség) önmagában általában nem súlyos, betegség, legtöbbször csak kellemetlen. Viszont néhány esetben (elsősorban immunhiányos betegekben, vagy agresszív betegség esetén) nagyon súlyos, életveszélyes, tartós kórházi kezelést igénylő szövődményekhez vezethet. Ilyenek a súlyos, elfertőződött bőrfertőzés, kisagyi gyulladás, agyvelőgyulladás, ún. Reye-szindróma (máj- és agykárosodás). A betegség felnőtt korban általában súlyos lefolyású.

Az oltás 9 hónapos kortól adható, 2 alkalommal kell oltani.

• HPV elleni védőoltás

A HPV vírus leginkább szexuális úton terjed, nőkben a méhnyakrák fokozott előfordulásával hozzák összefüggésbe. Az oltás 11 éves kor fölött adható, kortól függően 2 vagy 3 oltás szükséges a védettséghez. a 2014/15 tanév óta a 7. osztályos lányok kérhetik ingyenesen a védőoltást.

 

Dr. Vámos Ágnes

Forrás: Bethesda Gyermekkórház
Fotó:
Sanofi Pasteur / Foter / Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivs 2.0 Generic (CC BY-NC-ND 2.0)

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja