SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Hosszfejlődés változás, várható testmagasság

- 2020-11-06
A testmagasság nem egyenletesen nő a gyermekkor alatt. A kezdeti nagyon gyors gyarapodást lassulás, majd a serdülőkorban újabb gyorsulás váltja fel.
Hosszfejlődés változás, várható testmagasság

Két éves kor alatt fekve mérjük a testhosszt, ezt követően állva a testmagasságot.

Időre született újszülöttek átlagos hossza 50 cm. A csecsemők 25 cm-t növekednek az élet első évében. Totyogók egy és két éves életkor között 10 cm-t, kettő és négy éves kor között 7,5 cm-t nőnek évente. A gyermekek elérik a végső testmagasságuk felét két két és fél éves koruk körül. Négy éves kor és a pubertás között 5 cm-t növekednek évente. Egy természetes hosszfejlődési lelassulás látható a pubertás kori hossznövekedési ugrás előtt.

Az első két évben a csecsemők közel 2/3-ánál a hossznövekedési sebesség megváltozik.

Körülbelül a csecsemők 1/3-a átlép egy nagy percentil vonalat (10, 25, 50, 75, 90), 1/4-ük két fejlődési vonalat és 1/10-ük hármat. A változás lehet növekedés és csökkenés is az első 6 hónapban, mikor a növekedés még alapvetően a méhen belüli fejlődés által befolyásolt. A változás után a gyermekek növekedése tipikusan folytatja a megfelelő vonalat kettő és kilenc éves kor között. Ez az időszak alkalmas a felnőttkori végső testmagasság megbecsüléséhez. A pubertás előtti növekedés nem lineáris, 8 hétig tartó növekedési ugrásokkal és átlagosan 18 napig tartó lassú növekedési fázisokkal tarkított.

Egy legalább 6 hónapig tartó időszak szükséges a megfelelő hossznövekedési sebesség meghatározásához két éves kor fölött.

Átlagosan születés és hat hónapos kor között 2,5 cm-t nőnek havonta. Hét és tíz hónapos koruk között 1,25 cm-t havonta. Egy és két éves kor között több, mint 10 cm évente. Két és három éves kor között 8 cm-t évente. Három és négy éves kor között 7 cm-t évente. Négy és tíz éves kor között 5-6 cm évente.

A növekedési elmaradás hátterében csak 20 %-ban találunk betegséget.

Az élet első két évében a két leggyakoribb oka a nem megfelelőnek tűnő, ám mégis normális hossznövekedésnek a familiáris alacsonynövés és az alkati lassú növekedés. A növekedési sebesség normális mindkét szituációban, de más karakterisztikus jellemzők vannak.

Familiáris alacsonynövésnek tartjuk,

ha a szülők alacsonyak és nincs ennek hátterében azonosítható betegségük. Típusosan 1-2 cm-rel marad el a gyermek a 3 percentilis görbe értékei alatt.

Alkatilag lassú növekedésű gyermeknél

már kisgyermekkortól észlelhető a növekedés fokozatos lemaradása a szülői végső testmagasság alapján várhatótól, majd a serdülés késése is csatlakozik külső körülményekkel és szervi betegséggel nem megmagyarázható módon. Serdülés után azonban mégis elérik a várható testmagasságot.

Becsült testmagasság

A felnőtt testmagasság előre megjósolható a gyermek aktuális növekedési rátájának 18-20 éves korra való előrevetítésével vagy a szülők testmagasságának számtani közepével. A becsült testmagasságot össze kell hasonlítani a számolt szülői testmagasságok átlagával, hogy meghatározható legyen hogy a gyermek fejlődése összhangban van e a gyermek genetikai potenciáljával.

Magasságmérés

Korrigált szülői középmagasság

Annak ellenére, hogy az öröklődés nem számszerűsíthető egy becsült felnőttkori testmagasság megállapítható egy szülői középmagassággal, melyet a gyermek neme szerint korrigálunk. Lányok esetében 13 cm levonandó az apai magasságból és ezzel számolunk középmagasságot, fiúk esetében 13 cm hozzáadandó az anyai magassághoz és ezzel számolunk középmagasságot. A 13 cm fejezi ki az átlagos különbséget a férfi és női testmagasságok között.
8,5 cm-es eltérés ettől a kalkulált értéktől mind a fiúk, mind a lányok esetében 3 és 97 percentilen túl van!

Pl.: ha én 160 cm magas vagyok és édesapa 183 cm magas és van egy lányunk, akkor 183-13 cm = 170 cm; (170+160)/2 = 165 cm a várható testmagassága a lányunknak. Ugyanez, ha fiunk lenne = (183+(160+13))/2 = 178 cm lenne a várható testmagassága.

Azon gyermekek esetében, akiknek megkésett vagy túl gyors hossznövekedést észlelünk, inkább a csontkor, mint a kronológiai életkor a számolandó, hogy meghatározhassuk a növekedési percentil vonalat, mert ez pontosabb eredményt ad a becsült testmagasságra. A csontkor meghatározása a kéz és a csukló röntgen felvétele alapján történik, ahol a csontok megjelenését és alakját értékelik.

A növekedés értékelése a növekedési paraméterek pontos mérésére, a percentilek pontos életkori és nem szerinti meghatározására (beleértve az arányosság értékelését) és a növekedési útvonalak értékelésére terjed ki.

A tápláltsági állapot laboratóriumi és röntgen vizsgálataira és a test összetételének mérésére most nem térnék ki. A növekedés pontos mérése és ábrázolása megakadályozhatja a sok felesleges és szükségtelen beavatkozást olyan gyermeknél, akinek normál mintázatot követ a növekedése: gyermek, akinek a hossznövekedése nem követi a szülői középmagasság percentilét a 12-15 hónapos korban, gyermek, akinek familiáris alacsonynövése van, de a növekedési sebessége normális.

Azonban szorosan követendőek azon gyermekek, akiknél a pubertás előtti hossznövekedési sebesség kisebb, mint 5 cm évente!

WHO görbék:

Lányok:

Lányok növekedése 0-2 év

0- 2 éves korig

Lány növekedés 2-5 év

2-5 éves korig

Fiúk

Fiúk növekedése 0-2 év

0-2 éves korig

Fiúk növekedése 2-5 év

2-5 éves korig

Országos Longitudinális Gyermeknövekedési-vizsgálat a magyar népesség adatait tükrözi, azonban vegyesen és nem ismert arányban anyatejes és tápszerrel táplált csecsemőket vizsgáltak.

Fiúk és lányok 0-18 éves korig referenciaátlagai.

Több, hasonló cikket is találsz a https://www.gyogyhirek.hu oldalon.

Kapcsolódó cikkeink:

Betegségre utalhat a gyermek alacsony testsúlya...

Hogyan változott meg a gyerekek növekedése az idők során?

Mit árul el a gyermek fejkörfogata és növekedési görbéje?

A gyermekek valóban éjszaka nőnek?

Forrás: gyogyhirek.hu

Kép: gyogyhirek.hu

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével számos belgyógyászati problémára derülhet fény. Dr. Rákász István az Urológiai Központ urológusa szerint vizelési panaszok, illetve urológiai jellegű tünetek esetén elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, de az évenkénti kivizsgálás részeként is fontos megcsináltatni.

A szerkesztő ajánlja