SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A babák mozgásfejlődése 0-3 éves korig

Dobrovitz Zsuzsi [cikkei] - 2011-12-23
A gyermekek mozgásfejlődése egy igen érzékeny és összetett folyamat. Már az anyaméhben elkezdődik, és egészen a kamaszkor végééig, a növekedés lezárulásáig tart. Ez idő alatt sok minőségi és mennyiségi változáson megy át az a pici test és szellem, amelyet e folyamat alatt tanulnak meg használni a babák.

A folyamat azzal indul az anyaméhben, hogy kialakulnak az irányító idegsejtek és az izmok. Ezek igen korán kapcsolatot teremtenek egymással és létrejönnek az első izomösszehúzódások. Ahogy egyre fejlődik az agy és az idegrendszer, úgy válik lassan éretté 9 hónap alatt a baba a megszületésre. Mikor megszületik, végtagjai az izomtónus eloszlás miatt hajlítva vannak, mozdulatai még összerendezetlenek. Ekkor még jelen vannak mind a csecsemőkori reflexek, mind azok az elemi mozgásminták, melyek evolúciós örökségként lehetővé teszik a mozgásfejlődés megindulását. A reflexek közé tartozik a szopó, markolótónusos nyaki reflexek, többek közt, míg az elemi mozgásminták körébe a kúszási, ülési, támaszkodási és felegyenesedési minták tartoznak. Ezek teszik lehetővé, hogy mind a helyzetváltoztatásért, mind a felegyenesedésért felelős izmok megfelelően megerősödjenek, az őket ellátó idegpályák pedig véglegesítődjenek.

Ahogy telnek a hónapok úgy válik egyre biztosabbá a fej emelése hason, illetve háton fekve. 3 hónapos korában a
csecsemő már képes mellkasát is elemelni hason fekvésből. Ekkor állítható, járatható a kicsi, bár ez még nem járás, csak az elemi mozgásmintái miatt létrejövő mozgássor.

4-5 hónaposan kezdi felfedezni saját testét, kezecskéit, lábait, és forog. 6 hónaposan kúszni próbál, lábaival tolja magát előre.



7 hónaposan négykézlábon állva előre-hátra ringatja magát, tárgyakat húz magához. Lassacskán kúszik a pici és kapaszkodva képes már felállni.

12-13 hónapos korukban kezdenek általában járni a picik. Ekkor még egyensúlyuk és koordinációjuk bizonytalan, így széles alapon, kifelé forgatott lábakkal teszik meg lépteiket. Ahogy fejlődnek, úgy tudnak megtenni egyre nagyobb távolságot, és úgy válik járásuk is egyre biztosabbá, akaratuk által irányítottá. Ezzel párhuzamosan kézügyességük is fejlődik, egyre finomabb mozdulatokra lesznek képesek, egyre kisebb tárgyakat tudnak megfogni és megtartani a kezükben. Testképük, járásképük fejlődik. Ahogy bomlik ki tudatuk és értelmük, úgy színesedik mozgáskészletük is. Másfél évesen futkároznak, két és fél évesen pedig már páros lábon ugrálnak.

3 éves korukra a legtöbb alapmozgásuk kialakul, ezek után már az olyan képességek elsajátítása következhet, mint az úszás, kerékpározás, kicsivel később pedig a sportmozgások. Ezek mind leírhatatlanul fontosak, hiszen a gyermek a mozgásos tapasztalatokon, és a játékon keresztül ismeri meg a világot, így adjunk nekik lehetőséget mindig önmaguk kipróbálásra, magára a fejlődésre!

Kép: James Willcox / Flickr.com

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja