Hazánkban az elmúlt két évben 4 ezrelékre csökkent a csecsemőhalandóság aránya, ez mintegy 20 százalékos javulást jelent ebben az időszakban. A szakemberek szerint a kedvező változásokban az új orvosi műszerek és modern módszerek alkalmazása mellett kiemelkedő szerepe van az anyatejes táplálásnak is. Az elmúlt években a magyar koraszülött osztályokon is előtérbe kerültek azok az eljárások, amelyek a kis súllyal született gyermekek túlélési esélyeit bizonyítottan javítják. Ilyen módszer többek között az édesanyák bevonása a koraszülött gyermek ápolásába, a bőr-bőr kontaktus biztosítása, valamint az anyatejes táplálás. A legújabb kutatások szerint az anyatej a koraszülöttek számára nemcsak táplálékot jelent, hanem bizonyos betegségek megelőzésében és gyógyításában nem helyettesíthető hatóanyag. Például a fertőzések megelőzésében a korán megkezdett anyatejes táplálás minden korábban alkalmazott eljárásnál és gyógyszernél hatásosabbnak bizonyult.

Az anyatejes táplálás nemcsak a koraszülött, de minden csecsemő számára kiemelkedően fontos. Az anyatej összetétele ugyanis folyamatosan igazodik a gyermek igényeihez, a benne lévő tápanyagok a gyermek fejlettségének megfelelőek. A szoptatás számos hosszútávú kedvező hatása közül kiemelendő, hogy kedvezően hat az intellektuális fejlődésre, csökkenti az elhízás, a felnőttkori szív- érrendszeri betegségek valamint a cukorbetegség kialakulásának rizikóját.

Hazánk néhány éve még kiemelkedő helyen állt az anyatejes táplálás tekintetében Európában, azonban az elmúlt fél évtizedben közel 15 százalékkal csökkent a három hónapos korig kizárólag anyatejjel táplált csecsemők aránya. Ennek a kedvezőtlen változásnak a megállítására négy vezető neonatológus – Dr. Szabó Miklós, Dr. Gárdos László, Dr. Kovács Tamás és Dr. Nádor Csaba - szakmai felhívást fogalmazott meg az anyatejes táplálás támogatására. A felhívást a hétvégén, Nyíregyházán megrendezett Magyar Perinatológiai Társaság XIV. Tudományos Kongresszusán tették közzé. A deklaráció szakmai tartalmát egyöntetűen támogatják a vezető neonatológusok és szülészek is.

A felhívás a legfrissebb tudományos bizonyítékokra és ajánlásokra támaszkodva sorolja fel azokat a teendőket, amellyel a szakemberek, az orvosok, ápolók és védőnők a mindennapok gyakorlatában leginkább elősegíthetik az anyatejes táplálást és szoptatást.

A deklaráció egyaránt kitér a megszületés utáni közvetlen időszak, a kórházban töltött idő és a későbbi fejlődési időszak teendőire, valamint külön tárgyalja az egészséges csecsemőkkel és a koraszülöttekkel kapcsolatos feladatokat. A kezdeményező szakemberek szeretnék elérni, hogy minél több hazai szakmai és civil szervezet, kórházak, gyógyító intézmények támogassák és kötelezzék el magukat a megfogalmazott célok megvalósítására. Bíznak abban, hogy kezdeményezésük önmagában javítani fogja Magyarországon a szoptatás és anyatejes táplálás gyakoriságát. Ugyanakkor hosszabb távon törekvésük az is, hogy meggyőzzék a döntéshozókat, hogy újra induljon Magyarországon olyan hosszú távú kormányzati program, amely megkülönböztetett figyelmet szentel az anyatejes táplálásnak és szoptatásnak. Íme, a felhívás:
 

FELHÍVÁS AZ ANYATEJES TÁPLÁLÁS
ÉS A SZOPTATÁS SZAKMAI TÁMOGATÁSÁRA
Cselekvési terv: Megelőzés és gyógyítás az evidenciák mentén

Dr. Gárdos László neonatológus, gasztroenterológus, csecsemő- és gyermekintenzív szakorvos
Dr. Kovács Tamás neonatológus, gyermekkardiológus szakorvos
Dr. Nádor Csaba neonatológus, csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos
Dr. Szabó Miklós neonatológus, csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos

A kizárólagos szoptatás a csecsemőtáplálás biológiai normája, megvalósulása közegészségügyi kérdés. A gazdaságilag fejlett országok közül 2008-ban Magyarország vezető pozíciót tudhatott magáénak a 3 illetve 6 hónapos korig történő kizárólagos szoptatás arányában.
Azóta azonban folyamatosan csökkenő tendencia mutatkozik. Az egészségügy szereplőinek és szakembereinek elsődleges szerepe van a kedvezőtlen trend megállításában és a szoptatás támogatásában. A szoptatással és anyatejes táplálással kapcsolatos elvek közül az alábbiak érvényre juttatását és megvalósítását tartjuk a legsürgetőbbnek a magyarországi egészségügyi ellátórendszerben.

Egészséges újszülöttek

Kórházban

1. A szoptatásra való felkészítést a várandós gondozás 32. hete előtt meg kell kezdeni.
2. Az anyatejes táplálást (táplálásra tett kísérleteket) a megszületést követő első életórákban meg kell kezdeni, optimális esetben már a szülőszobán.
3. Közvetlenül a megszületés után legalább egy órán keresztül biztosítani kell az anya és újszülött háborítatlan bőrkontaktusát.
4. A szülést követően az édesanyának szakszerű és hatékony segítséget kell nyújtani a szoptatás elősegítéséhez.
5. A kórházi tartózkodás alatt biztosítani kell az újszülött és az édesanya folyamatos együttlétét (24-órás rooming in).
6. Az igény szerinti szoptatás érdekében a mellre helyezések számát nem szabad korlátozni.
7. Az első életórákban a mellre helyezési kísérletet nem válthatja ki helyettesítő folyadék (tea, cukos oldat, tápszer stb.) alkalmazása.
8. Csak a bizonyítottan elégtelen tápanyag bevitel és / vagy súlyállás eseteiben indokolt csecsemőtápszer biztosítása. Megelőzési céllal csecsemőtápszer rendelése (receptírás) indokolatlan, a szoptatás sikerességének esélyét csökkenti.
9. A hazaadáskor a szoptatás sikerességéről meg kell győződni, ezt dokumentálni kell. A hazaadás biztonságos és optimális, ha az újszülöttnek megindult a súlyfejlődése.
10. A szoptatás megszakítását nem indokolja anyai röntgen vizsgálat, vagy kontrasztanyag adása. A szoptatás anyai gyógyszerszedés miatt történő megszakítása előtt neonatológus szakorvossal kell konzultálni. Rendkívül kevés azon gyógyszerek száma, melyek esetében a szoptatást mindenképpen fel kell függeszteni.

Egészséges újszülöttek táplálása

Hazaadást követően

1. Hat hónapos korig a kizárólagos és igény szerinti szoptatás folytatása javasolt gesztációs kortól, születési súlytól függetlenül.
2. Az igény szerinti szoptatás folytatása időkorlát nélkül javasolt.
3. Csak a bizonyítottan elégtelen tápanyag bevitel és / vagy súlyállás eseteiben indokolt csecsemőtápszer biztosítása. Megelőzési céllal csecsemőtápszer rendelése (receptírás) indokolatlan, a szoptatás sikerességének esélyét csökkenti.

Koraszülöttek táplálása

Hazaadást követően

1. Kezdetben módosított igény szerinti szoptatás, majd hat hónapos korig kizárólagos igény szerinti szoptatás folytatása javasolt gesztációs kortól, születési súlytól, alapbetegségtől függetlenül.
2. Az igény szerinti szoptatás folytatása időkorlát nélkül javasolt.
3. A fejlődés monitorizálásánál a súlyfejlődés megítélése mellett jelentős szempont a fejkörfogat rendszeres mérése.

Koraszülöttek táplálása

Kórházban

1. Az anyatejes táplálás gesztációs kortól, születési súlytól, alapbetegségtől függetlenül az elsődlegesen választandó táplálási mód, ellenjavalat rendkívül ritkán fordul elő.
2. Az anyatejes táplálást a megszületést követő első életórákban meg kell kezdeni, optimális esetben már a szülőszobán.
3. A kizárólagos enterális táplálást a második posztnatális hétig lehetőleg föl kell építeni.
4. A mellről való táplálást minél hamarabb meg kell kezdeni.
5. Biztosítani kell, hogy az anya és a gyermek bőr-bőr kontaktusa már az első életórákban, lehetőleg a szülőszobán megvalósuljon.
6. Az anyatej fortifikálása, tápanyagokkal való dúsítása a koraszülött táplálási toleranciája és/vagy az anyatej tápanyag tartalmának a függvényében ajánlott.

Koraszülöttek táplálása

Anyatej hiányában

1. Anyatej hiányában koraszülötteknek donor nőitej adása javasolt.
2. Optimális esetben azonos gesztációs korú koraszülött édesanyjának a teje adandó.
3. A donor nőitejet a makronutriens tartalom meghatározása alapján megfelelő szupplementációval célszerű adni.

Mesterséges táplálás

A szoptatni nem kívánó, vagy a szoptatást az ajánlottnál hamarabb abbahagyó anyát is támogatni kell. Mindent el kell követni, hogy a mesterséges táplálás megfelelő módon, biztonságosan történjen.

Fotó: Aurimas Mikalauskas/flickr