A női mell minden havi ciklusban, menzesz előtt feszülni kezd, várandósság esetén a hormonszintek növekedésével fokozódik is. Néha ez a legelső jel, amit tapasztal a kismama a pocakbaba beköltözésével, ám ez nem kötelező velejárója a várandósságnak. Mindenesetre a mell elsőként reagál az új életre és nagyon hamar el is kezd készülődni leendő újszülöttünk táplálására. A hónapok során végig szemtanúi lehetünk állandó változásának: nemcsak a mérete növekszik - a férjek legnagyobb örömére -, hanem sötétebbé válik a bimbóudvar, a bimbóudvar területe meg is növekedhet, érzékeny lesz a mellbimbó a legkisebb érintésre is, majd tapasztalhatjuk előtej szivárgását is. Ezek mind biztató jelek a későbbi szoptatás sikerességére.

A kolosztrum:
Amivel az újszülött szerencsés esetben megszületése után egy órán belül találkozik, a kolosztrum, az előtej. Ez a sűrű folyadék ellenanyagokat és sok más fontos összetevőt tartalmaz. Ezek az első kortyok bevonják a baba bélfalát, így a kórokozók nem tudnak megtelepedni, emellett serkenti a baba bélmozgását is, így lehetővé téve a magzatszurok mielőbbi távozását, amivel a felhalmozódott bilirubin is távozik a szervezetből, ezzel is csökken a kóros sárgaság esélye.

Tehát nagyon fontos, hogy az újszülött első tápláléka a kolosztrum legyen! Szülés után az első 1-2 óra során a baba éber, készen áll az első szoptatásra, emellett szopóreflexe a születése utáni második óra során 45 percig a legintenzívebb. A szoptatás hatékonysága végett fontos, hogy az első szoptatás lehetőleg ebben az intenzív időszakban történjen. A kolosztrumot is le lehet fejni, ezért ha az első szoptatás akadályoztatva van, a babának nem kell lemondania ezekről az értékes kortyokról!

Az anya szempontjából is fontos a minél hamarabbi és minél gyakoribb mellretétel szülés után. Nemcsak méhösszehúzó hatású a korai szoptatás, de segítségével elkerülhető, enyhébbé tehető az érett tej „érkezésével” járó feszülés, csomósodás, tehát a fájdalmas tejbelövellés. Kb. a szülés utáni 3-4. napon vesszük észre a tej változását mind mennyiségben, mind állagában, hisz a sűrű sárga folyadékból kékesfehér, hígabb érett tej lesz. A Teremtés tökéletességének köszönhetően pont jókor, hisz babánk pont ekkor kezd megéhezni. Addig sincs szüksége a babának semmiféle pótlásra - főleg nem cukros vízre és tápszerre - míg az érett tej megérkezik, ha biztosítva van már a kolosztrum idején is az igényszerintiség. A korai, sűrű mellretétellel egyrészt megalapozhatjuk a megfelelő tejmennyiség termelődését, hiszen a tejmennyiség termelődése a kereslet-kínálat elvén alapszik, azaz, amennyit szopik a baba, annyi termelődik a helyébe. Ha a baba igénye szerint kaphat mindig, akkor mindig annyi fog termelődni, amennyi az igénye. Ha többre van már igénye, többször fog kérni szopit. Nem mehetünk el pszichológiai jelentősége mellett sem a gyakori szoptatásnak, hiszen ez megalapozza a korai kötődés kialakulását is.

Mit is jelent a sűrű mellretétel? Egy átlagos egészséges újszülött 24 óra alatt 8-12 alkalommal kerül mellre, de van aki ennél többet igényel. Az ideális, ha szülés után  a baba és a mama nincs elválasztva, ezzel megalapozva a kötődést és persze a szoptatás sikerességét, hiszen a folyamatos együttlét segíti az anyát babája jelzéseink felismerésében, biztosítja az azonnali válaszlehetőséget és a sok szoptatás alatt egyre hatékonyabban tanulja mindkét fél a helyes szoptatási gyakorlatot.

Fájdalom:
Amivel szinte minden anya találkozik, a mellbimbó fájdalma. Az első napokban még tökéletes mellrehelyezési gyakorlat mellett is normális a fájdalom és érzékenység, hiszen a mellbimbónak hozzá kell szoknia az effajta igénybevételhez, de ha sebesedés is kialakul, az figyelmeztető jelzés valamilyen problémára. Valószínűleg nem jó a mellrehelyezési technika, ill. bizonyos anatómiai rendellenességek is okozhatnak ilyen galibát, pl. lenőtt nyelv, befelé forduló mellbimbó.  Figyeljünk arra, hogy szopizáskor a baba teljes testével forduljon felénk, nem elég, ha csak a fejét fordítja a mell irányába, a száját ásításhoz hasonló nagyságúra nyissa, így a bimbó a szájüreg hátsó felébe kerül, a bimbóudvar nagy részét is bekapva. Így hatékony a szopizás. Ha viszont csak a mellbimbó kis részét szopizza, a mellbimbó kisebesedik és a tej sem tud megfelelően ürülni, és ez a gyarapodást negatív irányban befolyásolhatja. Mind a helyes technika elsajátításához, mind lehetséges anatómiai problémákkal bátran forduljunk szoptatási tanácsadóhoz!

Mérés:
A szoptatások mérése felesleges és anyai önbizalom romboló tevékenység, nem az igény szerinti szoptatás barátja! Ha a baba igény szerint mellre kerülhet, van napi 5-6 pisis pelenkája, gyarapszik a súlya, kiegyensúlyozott, akkor elég tejhez jut. Természetes, hogy nem fog tudni a baba minden alkalommal az előírt mennyiségeknek megfelelően teljesíteni, ahogy egy felnőtt sem eszik mindennap, minden étkezésnél ugyanannyi mennyiséget. Az igény szerinti szoptatásba beletartozik, hogy a baba néha többször kicsi adagot kíván, néha pedig többet egyszerre. Az elfogyasztott mennyiségeket befolyásolhatja a tej összetételének változása is. Az érett tej összetétele nemcsak egy szoptatás alatt változik, hiszen először a hígabb, szomjoltó rész ürül és később a zsírosabb rész, hanem napszakonként is változó összetételt mutat. Míg reggel nagyobb mennyiség áll rendelkezésre, ám hígabb, addig este kevesebb mennyiségű, de zsírdúsabb, laktatóbb tejet lehet fogyasztani. Tehát elég valószínű, hogy az esti adagok mérése kevesebbet fog mutatni, ami már elég a szülő megrémüléséhez, de sajnos a mérleg nem írja ki, hogy az a bizonyos kevesebb mennyiség mennyivel laktatóbb volt, tehát bőven elég a babagyomornak! A mérleget jó meghagyni a heti gyarapodások ellenőrzésére!

Fejés:
Az első hetekben és a későbbiekben is elegendő akkor fejni, ha a baba valamilyen okból nem szopik, növelni kell a mennyiséget, vagy szeretnénk tejet leadni az Anyatejgyűjtő Állomáson.

Szoptatási eszközök, cumik:
A bimbóvédő, cumi, cumisüveg használatának kerülése erősen ajánlott, főleg olyankor, ha a baba még tanulja a helyes szopizási technikát! Ezek az eszközök ugyanis akadályozzák a helyes technikát, megzavarhatják a babát és cumizavart, a mellbimbó sebesedését, későbbiekben szopási sztrájkot okozhatnak.

Éjszakai szoptatás:
Újszülött korban és az első hetekben az éjszakai szoptatásnak nagy jelentősége van a tejtermelés fenntartásában. Egyrészt nem marad ki hosszú idő két szoptatás közt, ami kedvezőtlenül befolyásolná a termelést, másrészt egy újszülött bizony sokszor éhes lesz, hiszen nagyon pici a babagyomor, hamar emésztődik a tej. Nem tanácsos minél hamarabbi hosszú alvásra sarkallni a babát! A sokszori ébredés még hosszú ideig megmarad és ennek idegrendszeri éretlenség az oka (a későbbiekben főleg), az első időszakban az éhség a fő indok és az evolúciós bekódolás, hiszen az ősidőkben életveszélyes lett volna sokat és egyhuzamban aludni.

Tehát a legjobb, amit tehetünk, ha éjjel is szoptatunk, főleg az első pár hétben. Persze, ha a baba gyarapodása kielégítő, nem feltétlenül kell felébresztenünk, de higgyük el, mellünk emlékeztetni fog az esedékes szopira, a tejleadó reflex jelezni fog. Ilyenkor akár félálomban is mellre tehetjük a babát, vagy fejjünk le, nehogy csomósodás, fájdalom, gyulladás alakuljon ki!

Az éjjeli szoptatást megkönnyíti az együttalvás vagy a közvetlenül a szülői ágy közelében elhelyezett kiságy. Sem a kötődésnek, sem a tejtermelésnek nem tesz jót az első napoktól külön szobába tett kisbaba! Ha nincs a baba közvetlen édesanyja közelében, az anya nem fogja észrevenni az első jeleket a cici igényére, csak a sírásra kel már fel, amikor már sokkal nehezebb megnyugtatni és mellre helyezni, mint egy félálomban motyogót, és emellett sokszor a külön tett babák többet alszanak hosszabb időt, ezért nem ürül a tej, hiszen kimaradnak szoptatások, ami miatt drasztikusan is csökkenhet a tej mennyisége. Tehát ha szükség van a tejmennyiség növelésére vagy nem kielégítő a baba súlygyarapodása, elsősorban meleg szívvel az éjszakai szoptatás ajánlott!

A szoptatás sikerességét segítő tényezők:

• születés után minél hamarabb, lehetőleg az első két órán belüli mellretétel
• 24 óra alatt 8-12 alkalom szoptatás
• helyes mellrehelyezési gyakorlat
• állandó együttlét a babával
• mérleg száműzése
• negatív gondolatok száműzése
• megfelelő mennyiségű pihenés

A szoptatást ellehetetlenítő, nehezítő tévhitek:

• menetrend szerinti, 3-4 óránkénti szoptatás a megfelelő (helyes információ: az igény szerinti szoptatás állítja be a megfelelő tejmennyiséget a kereslet-kínálat elv alapján, és a baba megtanulja, hogy jelzéseit felismerik, kialakul bizalma)
• 2 óránál többször soha ne kerüljön mellre a baba, mert hasfájós lesz (helyes információ: az anyatej a legkönnyebben emészthető táplálék, a túletetés kizárt, a felesleg kibukás útján ürül, hasfájást nem okoz az anyatej!)
• a túl gyakori, hosszú szoptatás a mellbimbó sebesedését okozza (helyes információ: helyes mellrehelyezési technikával bármilyen hosszú ideig szopizhat a baba sebesedés nélkül, hiszen nem tudja a bimbót dörzsölni és sebezni, mert hátul, a szájüregben helyezkedik el a  bimbó)
• mérni kell minden szopott mennyiséget
• az első szoptatást is bimbóvédővel kell próbálni
• adjunk bátran cumit

Bármilyen szoptatással kapcsolatos kérdéssel keressünk szoptatási tanácsadót, aki készséggel fog segíteni és válaszolni!

Kép: Mothering Touch / Flickr.com