Ha az ikonokat kérdezed, azok fára vannak festve, tehát keret nélküliek.
Vannak olyan keretek, amik rá valók, azok rézből vannak és szinte megfizethetelen. A falon vannak, nagyon jól mutat különben.
Nem bánnám, ha most kávéznánk egyet. Felteszem, aztán öntesz magadnak!
Van egy nagy festményem régi és szép, de nem tudom hová tenni, egy kicsi festmény van csak a falon semmi más, képek sincsenek
gondolom, hogy jó képeket készített a párod, csinálj belőle albumot és akkor néha megnézegetheted
szeretem az egyiptomi dolgokat, szépek és titokzatosak
Én csak a múzeumban szeretem a festményeket. Az legalább eredeti. Lehet kapni reprodukciót, ami olcsó, de azt nem tenném fel a falamra. Meg kis lakásban nem mindegy, milyen képek vannak fenn. Nálam fotók sincsennek, peddig a férjem fotóművész volt, de nem kell a falra. Egyiptomban vettem (nagyon régen) papíruszból készült képet, azt feltenném, de nem tettem fel, pedig csak kereteztetni kellene.
Igy pár db ikon van fenn, az is csak azért, azt a férjem festette. Azt mondta, milyen jó lesz, ha meghal, eladom és akkor élek, mint Marci hevesen. Ebből sem lett semmi, ugyanis csak addig érdekelte a dolog, amíg nem jött rá, hogy hogyan készültek az ikonok régen. Amikor rájött, abbahagyta és újabbal kísérletezett. Nincs befejezve egyik sem. Ilyen volt.
azon gondolkodom, hogy régen olyan sok szép értékes festményei voltak az embereknek, most meg szinte megfizethetetlen ... de valahogy nem is tudjuk hová tenni
Neki még nem mondtam, mert ahányszor hívni akarom, mindig bőgök. Megvárom, amíg tudok annyira uralkodni, hogy beszélni tudjak. Hétfőre tervezem, remélem, sikerül.
Egy hangyányival jobb, mert nem bőgök állandóan. De mindenről ő jut az eszembe. Együtt ettük a kefirt, szerette és a sonkát, mindig jött és leült és várta, hogy adjak neki. De igyekszem uralkodni magamon.
Tegnap már takarítgattam is, dícsérj meg, lécci!