BÓÓÓÓRZASZTÓÓÓÓ, milyen ürességes nap van ma Olyan a fejem, mintha rajta ülne valaki, alig látok ki a feneke alól, és nyom, mint a fene! Nem bírok gondolkodni, ébren maradni meg főleg nagyon nehéz.

Nagyon lomhán múlik az idő, pedig már nagyon szeretnék hazamenni!

Főznék vacsit szegény agyonhajszolt uramnak... Olyan frusztrált az utóbbi napokban, szétdolgozza magát, aztán hazajön és csak nézi a tévét meg csendben puffog... Vagy durcás képpel bámul -- na, akkor tudom, hogy most jó lesz, ha kiszolgálom kicsit, mer beteg a lelke...

De szerencsére ő is megteszi nekem ugyanezt -- vagyis csak majdnem, mert a lombiknál, a másodiknál, mikor otthon maradtam, kicsit irritálta, hogy semmitteszek -- de azóta se nagyon értem, miért, miközben ő nálam jobban akarja azt a piftikét......