Megjöttem.

Odaértem a találkozóra, mondtam, hogy nagyon szomjas vagyok. Oké, 15 perc múlva ihatsz. Beültünk az autóba: "10 évenként szerzek egy kölcsön lakást. Most a legjobb barátomhoz megyünk."
Éreztem, hogy ez mind blabla, de magamban jót nevettem. Egészen sokáig fenntartotta ezt a játékot. Az Élet nagy dolgairól beszélgettünk., de kétszer is lehangzott, hogy szerelmes volt nagyon belém


Hozzájuk mentünk, édes kislányok, kedves feleség.
Ittunk tisztított vizet, csapvizet, ásványvizet. Kicsapattuk valami szerkentyűvel mindegyiket. Szőrnyülködtünk, jött a vihar. Nem is tudom.....

Értem én, ő is engem. Jót akar, én is neki. Ismeri azt a világot, amiben én hiszek, amibe bebocsátást szeretnék, mégis boldog vagyok, hogy nem jártunk sokáig.
Asszem azt a fajta pedantériát, ami jellemzi, nem lettem volna képes elviselni.

A víz egyébként tényleg jobb, ha tiszta.