Balatonon voltunk a szüleimmel.
Lent tollasoztunk a kertben. Arra emlékszem, hogy egy magas, barna fiú többször elsasszézott mellettünk. Hogy mennyi maradt a két hétből, amit utána együtt lógtunk, nem emlékszem. Ő akkor érettségizett Kecskeméten, én meg ugye még kicsilány voltam. Jól csókolt - ez valahogy elevenen él bennem. Na, meg hogy egyszer rám nyitott. Anyuék már lementek vacsorázni, én meg az előszobában álltam, öltöztem és kopogás után rögtön bezuhant az ajtón ott találva pucéron.

Talán évvégéig találozgattunk. Aztán természetesen neki lett egy nálánál is idősebb barátnője, aki bevezette az élet rejtelmeibe.

Már meg volt a nagyfiam, amikor találkoztunk "véletlenül". Innen már egyenes út volt:a kölcsönlakás, rutinos szex, folytatás nélkül.....

Amikor bejelölt az iwiw-wn, meg se lepődtem. Csak hogy milyen öreg....no, és én is biztosan....Tetszik, hogy továbbra is amolyan piarista diákra jellemző visszfogottsággal beszél velem, végtelen kedves....nem is evilági.... megérkezett ember........