Nagyikám gyógyulgat, de sajnos az altatás teljesen megzavarta. Hétfőn még nem volt semmi szokatlan vele, de kedden mikor metünk már teljesen zavart lett szinte meg sem ismert bennünket, összevissza beszélt, nem tudta hol van. Kitépte az összes infúziót, katétert, csövet amit talált, a szívmonitort is kibelezte.tegnap ahogy meglátott a doki bennünket, egyből jött is. Nem sok jóval bíztatott. Lehet, hogy helyreáll majd az emlékezete, és a zavartsága, de sajnos, ha hazaengedik állandó feülgyeletre lessz szükség. Anyám szintén beparázott, ezerrel katogg az agya, hova lehet vinni, mert ugye hozzájuk nem, emelet, lépcső erkély stb. hátha elindul és kiesik. Ők meg dolgoznak nincs aki vigyázzon rá. Én viszont 22-től nem dolgozom, de januárban muszáj lesz elmenni dolgozni vhová, mert felkopik az állunk, szükség van az én keresetemre is. Nagy kakiban vagyunk. Hogy tudjuk megoldani, egyenlőre fogalmam nincs, azt sem tudom van e lehetőség, hogy a háziorvos tud e valamit javasolni. A kezelőorvosa azt javasolta, hogy a kórházban is délelőtt délután több órát legyünk vele, tornáztassuk, próbáljuk felültetni, majd vezetgetni. Nem nehéz a nagyi, de majd megszakadtunk tegnap anyuval, úgy elhagyja magát. Meg hát munka mellett, hogy tudunk délelőtt délután több órát vele lenni, anyuék kereskedelemben dolgoznak, ott ilyenkor nincs megállás, szabadság stb.