Tegnap voltam nagyikánál. Olyan gyenge szegény, de idáig még nem lázasodott be, én bizakodom. A gyerekeimnek és nekem is nagyon örült, a kisfiam küldte neki a puszikat, és nem hagyta, hogy letegyem, mert akkor nem látta a dédit. Egy csomó cső lóg belőle de a kicsi sem ilyedt meg tőle, érdekelte mi az, mi van benne (infúzió stb).A műtét előtt olyan ráncos és összesett volt a bőre, most kicsit jobbnak tűnt, vagy csak én akartam annak látni, nem tudom. Ma is megyek, ha összeszedem a gyerekeket fél négykor. Csak ne kellene oda vissza 60 km utazni, akkor több időt tölthetnénk vele. A gyerekeket ma nem akartam vinni, de a lányom ragaszkodik hozzá, hogy jöhessen, a pici is azt mondta reggel, "anya nem bölcsibe megyünk, dédihez", olyan aranyos volt.