Én tegnap irtam a naplóba... de szőrén szálán eltűnt... most kezdem előlről...
Azt hiszem olyan jó mint a tegnapi, nem lesz, mert ez most kötelező, a tegnapi magától jött. De nem én vagyok a lényeg, hanem Lilina. Haladunk! Minden nap jön valami új, amire rájön, amit megtanul. Nagyon nagy a boldogság mindenki részéről. Mostanság merem megkockáztatani a 9 év alatt először, hogy a haladása kezd hasonlitani egy egészséges kicsi gyerek kiváncsiságához, fejlődéséhez. Gondolok itt leginkább arra, hogy magától is elles, rájön dolgokra. Például, hogyan lehet egy golyóstollat ki-be kapcsolni. Duplán fontos dolognak tartom. Első és legfontosabb az értelme, de ha ezen túl vagyunk, kis kezének működése. Egyik sem megy a másik nélkül. Nekünk egészségeseknek teljesen természetes dolog a toll kapcsolgatása. Mostantól azt hiszem Lilinek is.
Megtanultunk villával enni! Bár a fogásra még figyelmeztetni kell a kis nőcit, de kitartóan tudja fárasztani a virsli karikákat a tányéron, és annyira tetszik neki a siker, hogy pukkadásig képes enni! Fárasztom, leszúrom, hamm bekapom! Működik! Régen várunk ezekre kicsi örömökre! Itt vannak!
Csoda történt, gondoltam, amikor kiderült, sutának, sokszor bizonytalannak tűnő lépések után a gyerekem egészen jól szalad, sőt fut! És ami még fontosabb, lába ujjaival megfogja az üveggolyót, és berakja egy kicsi kosárba! Ez is dupla dolog! Eddig magát a feladatot sem volt képes megérteni, legalábbis azt hiszem.
Az igaz, hogy semmi sem ilyen egyszerű, mint ahogy leirom. Kommunikációs készsége is fejlődik, új szavai vannak utánoz, de értelme, akarata, makacssága jóval előrébb tart. Ebből következik, hogy nehezen elviselhető hiszti rohamok törnek rá, hogy verekszik, rugdos és harap, jobban mint azelőtt.

"És anya! ha nem bontod ki a túró rudit a pénztárnál, akkor én igenis hosszú percekig fogok ülni a Pluszban a földön! és nincs az az igéret, könyörgés, amiért hajlandó vagyok felállni onnan! És az főleg nem érdekel, hogyan néznek rád idegen emberek, és mit gondolnak az én nevelésemről!"

Hát igen! vannak nehéz percek, és szavak nélkül is megértjük egymást....
Csak igy tovább Lilim!