Családi pótlék (havi ellátás) |
Nevelési ellátás, Iskoláztatási támogatás: 2010. augusztus 30-tól a családi pótlék két ellátást foglal magába, a nevelési ellátást, és az iskoláztatási támogatást. A nevelési ellátást a még nem tanköteles, az iskoláztatási támogatást a tanköteles, a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekek után folyósítják.
|
Összege 2015-ben: |
1 gyermekes család 12 200 /hó/gyermek A juttatás természetbenis adható, ha a gyermeket védelembe vették. Ez azt jelenti, hogy a családi pótlék összegét a kormányhivatal által erre a célra a Magyar Államkincstárnál megnyitott családtámogatási számlára utalja át, tehát az összeget nem közvetlenül az ügyfél kapja meg. Az átutalt családi pótlék összegből a gyámhivatal által erre a feladatra kijelölt eseti gondnok a jogszabályban foglalt feltételek szerint - a gyámhivatal által elfogadott pénzfelhasználási terv szerint - természetben nyújtja a gyermek után járó családi pótlékot. |
Ki jogosult rá, ki után? |
A szülő, a szülővel együtt élő házastárs veheti igénybe, akkor ha gyermeke: Ha a 18. életévét betöltött személynek rendszeres jövenelme van, akkor a részére, illetve rá tekintettel megállapított juttatást a 4. hónaptól kezdve felfüggesztik. Családi pótlékra jogossult lehet a gyermek is, ha - a 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak, - akinek szülei elhunytak, - aki kikerült az átmeneti, vagy tartós nevelésből, - aki nagykorúvá válása miatt már nem áll gyámság alatt. A cikk a hirdetés alatt folytatódik. A felsőoktatási intézmény hallgatója után nem jár családi pótlék, még abban az esetben sem, ha pl. csak 18 éves. Ha azonban a család több gyermeket nevel, s utánuk jogosultak az ellátásra, a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából a nagykorú, egyetemista, főiskolás gyermeket figyelembe kell venni. Például egy családban van egy 10 és egy 14 éves általános iskolás, és egy 20 éves egyetemista. Családi pótlékot két gyermek után kapnak, de a háromgyerekes családra vonatkozó gyermekenkénti összeggel számítva, tehát kétszer 16 000 Ft-ot (nem pedig kétszer 13 300 Ft-ot, mint a kétgyermekes családok). |
Hol és mikor igényelhető? |
A munkáltató családtámogatási kifizetőhelyén, vagy annak hiányában a lakóhely szerint illetékes Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatóságánál. Az igény benyújtást megelőző 2. hónap első napjáig lehet visszamenőleg igényelni. |
Milyen okmányok kellenek az igényléshez? |
Kitöltött igénybejelentő Az igénylő A szülők és a gyermekek A gyermek(ek) Az igazolás formanyomtatványa és az igénybejelentő lap letölthető a Magyar Államkincstár oldaláról. – Az egyedülállóságot vagy annak minősülést igazoló okirat. (Ha van ilyen) Első baba utáni családi pótlékra vonatkozó igényt az "Igénybejelentés családi pótlékra" című formanyomtatványon kell benyújtani. Testvérek után a "Bejelentés a gyermekszám változásáról" című formanyomtatványon kell közölni az igényt. |
A juttatás felfüggesztésre kerül és a gyermek védelembe vételét rendelik el, ha a 18. életév alatti tanköteles személy, az adott tanévben 50 tanóránál többet, igazolatlanul hiányzik.
Az egyedülálló szülők magasabb összegű családi pótlékban részesülhetnek.
Egyedülálló az a szülő, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa. Ezen túl egyedülállónak minősül az ellátás megállapításánál
– ha saját maga vagy házastársa, élettársa közoktatási intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs;
– ha fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában részesül;
– ha rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, illetve rehabilitációs járadékban részesül és annak összege nem haladja meg a csoportonként megállapított legkisebb összegét és egyéb jövedelme nincs;
– ha nyugellátásban, átmeneti járadékban részesül és nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik;
– ha időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül és egyéb jövedelme nincs;
– aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nincs.
Kép: Ambro, Freedigitalphotos.net
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)