Emelkedő hőmérséklet, a nedves, párás időjárás kedvez a gyomoknak. Gyomnak tekintünk minden olyan növényt, amely ott nõ, ahol mi nem szeretnénk, ezzel akadályozva a számunkra fontos növények fejlődését, csökkentve a termés mennyiségét vagy minőségét. Előfordulhat, hogy az egyébként hasznos növény gyommá válik. Így a rozs vagy a napraforgó a búza között, a nyírfa a tölgyesben vagy a előző évben termesztett torma.
A gyomirtás
A kiskerti gyomirtásnak korunkban különösen nagy a jelentősége, ha az allergia népbetegséggé válására gondolunk. Főleg városi környezetben figyeljünk arra, hogy ne hagyjuk magunk körül növekedésnek indulni a parlagfüvet. Ha mi nem is vagyunk érzékenyek rá, sok embertársunk életét megkönnyíthetjük a rendszeres irtásával.
A gyomirtásnak számtalan módja van. Legősibb és legkörnyezetbarátabb módja a kapálás vagy sarabolás. Bár egyben ez a leginkább munkaigényes, kisméretű kertekben mindenképp ezt részesítsük előnyben. A gyomokat legkönnyebben fejlődésük kezdetén távolíthatjuk el, ezért a gyomlálásnál ügyeljünk a rendszerességre.
Azokat a gyomnövényeket, melyek erőteljes föld alatti gyökereket, gyöktörzseket fejlesztenek és ezekből a föld felszín közelében történő vágás után is képesek kihajtani, a gyöktörzsükkel együtt kell eltávolítani (pl. pitypang). A gyomok növekedését megakadályozhatjuk, ha azokat a területeket, ahol a megjelenésükre számítunk, mulccsal takarjuk (fenyõkéreg, fűkaszálék, fólia stb.)
Gyomirtás csalánnal
Ez a sokszor igen kellemetlen növény hasznunkra lehet a kártevők és a gombák elleni védekezésben. Amellett, hogy friss hajtásait étkezésre is felhasználhatjuk, vagy rostjaiból fonalat fonhatunk, és reumás térdünket is kezelhetjük vele, növényvédőszernek sem utolsó. Ha a csalánlevet a növényekre permetezzük, akkor azok bõrszövete megvastagodik, a gombabetegségek nehezebben telepednek meg rajtuk, és a kártevők is nehezebb tudják átszúrni a levelet. Azaz a csalánlé elsősorban megelőzésre szolgál, mivel a növényeknek idő kell bőrszövetük megvastagodásához. A kártevők és kórokozók ellen közvetlenül nem túl hatásos. Erősen fertőzött növények esetében először használjunk kémiai növényvédőszereket. Kiegészítésül, hatásfokozó szerként azonban a csalánlé minden esetben alkalmazható.
Készítése: Gyűjtsünk össze egy kiló csalánhajtást és tegyük egy 4-5 literes edénybe. A nyári napon az erjedés hamarosan beindul, amelyet igen erős, kellemetlen szag jelez. Tíz nap múlva az oldatot szűrjük át és hígítsuk fel ötszörös mennyiségű vízzel. Ezt használjuk később a permetezésre.
Irtsuk a parlagfüvet!
A legjobb, ha mechanikai eszközökkel végezzük az irtást, kapával vagy kaszával, hiszen ez kíméli leginkább a környezetet és persze a költségeinket is. A fiatal kikelt növényeket a tömeges megjelenésük után, minél elõbb tanácsos megsarabolni, a talajszinten a gyökérnyaki részt elvágva elpusztítani, ugyanis a növények nem tudnak újrahajtani. Idõsebb, és kapálásra nem alkalmas területen a még el nem fásodott szárú növények ellen már kaszálni kell. Az alacsonyan elágazó elsõ oldalhajtások szinte a földön fekszenek, ezeket a kasza rendszerint nem tudja levágni. Kaszálás után mindig marad néhány oldalrügy, amibõl újabb hajtások törnek ki. A rosszul elvégzett kaszálás nyomán nem egyszer elõfordul, hogy egy fõ szár helyett 3-4-et nevel a növény, bepótolva virágporban és termésben a lemaradást. Még az igen gondosan végzett kaszálás után is egészen bizonyosan szükség lesz újabb kaszálásokra vagy gyomirtó szer alkalmazására.
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
.jpg)
.jpg){kind=small}