A Pünkösdi rózsa, bazsarózsa ilyenkor virít. Frissessége, üdesége jelképezi a lélek megújulását, a kert kiteljesedését. Nem csak a kerteket díszíti, hanem a Zengő oldalában is pompázik ez a virágcsoda.
Pünkösd és rózsája
|
Húsvét után, az 50. napon ünnepli a keresztény világ a szentlélek eljövetelét. Ez az ünnep a pünkösd, az egyházi év harmadik legnagyobb ünnepe. A középkorban a Szentlélek lejövetelét jelző szélzúgás jelképezésére kürtöket és harsonákat fújtak, a tüzes nyelvek jelképezésére égő kócot, rózsákat és ostyát hullattak a magasból, néhol fehér galambokat eresztettek szét a templomban. Szimbolikus növénye a pünkösdi rózsa, szirmával a szentlélek tüzének lángnyelveit jeleníti meg. A néphagyomány pünkösdkor köszönti az élet megújulását. Ilyenkor volt szokás a lányok mosdóvizébe pünkösdi rózsa szirmot szórni, a legények pedig pünkösdi rózsát vittek kiválasztottjuk ablakába. A lányoknak viszont koszorút kellett fonni, s átadni a legényeknek.
A gyógynövény |
|
A Kínában közel 2000 éve gyógynövényként termesztett, egyik legrégebbi kultúrnövényünk növénytani nevét (Paeonia, ejtsd peónia) a görög mitológia isteneit gyógyító orvos, Paion nevéből származtatják. A monda szerint Plútó sebeit gyógyította, kivíva ezzel Aszklepiosz (a gyógyítás istene) haragját, aki elől Plútó úgy rejtette el, hogy bazsarózsává változtatta. Más források nevét a paean szóra vezetik vissza, ez győzelmi éneket jelent. A pünkösdirózsát évszázadokon át elsősorban gyógynövényként termesztették (pl. Paeonia lactiflora). Gyökeréből készült kivonata többek közt paeoniflorint tartalmaz. A gyökérkivonattal sárgaságot, vese- és hólyaghurutot, reumát gyógyítottak. Bár, mint az általában lenni szokott, a növény mérgező, kivéve a tavasszal vagy ősszel kiásott gyökérgumókat. A fehér virágú- és a vörös virágú peóniák gyökérkivonatát ma is használják a homeopátiás orvoslásban.
Egy kis történelem |
|
A bazsarózsafélék családjába (Paeoniacea) tartozó pünkösdirózsák nemzetségében, azon belül is a bazsarózsák alnemzetségében, akadnak lágyszárú évelők és fás szárú, lombhullató cserjék egyaránt. A vadon termő fajok száma meghaladja a harmincat, a nemesített és keresztezett fajták száma pedig évről évre nő. A kelet-európai, szibériai, kaukázusi, tibeti, kínai, fagyálló szülőktől származó évelő fajták többségét Hollandiában állítják elő. Magyarországon is őshonos Pécs környékén. Legismertebb a bánáti bazsaróza (Peonia officinalis ssp. banatica). Kerti dísznövényként valószínűleg a 16. században jelenik meg nálunk. Parasztkerti dísznövényként az évelő pünkösdi rózsa régóta közkedvelt. Magyar György (1844-1923), aki Alcsúton és a Margit szigeten is parkosított, Csobankán évelő kertészetet rendezett be, amelynek Paeonia-gyűjteménye országos hírű volt.
Kerti bazsarózsa |
|
Az évelő pünkösdi rózsa vagy kerti bazsarózsa föld alatt gyöktörzset fejleszt, amelyből 40-80 cm magas mutatós, fényes, összetett levelek és mélybordó, piros, rózsaszínű vagy fehér, illatos virágok fejlődnek. A hosszú szárcsúcsokon súlyos virágfejek fejlődnek, ezért ajánlatos a tő mellé karót tűzni, és a szárakat hozzákötözni. A rózsafélékhez nem sok köze van, kizárólag rózsához hasonlító virágai miatt illetik ezzel a névvel.
Ültetése |
|
Napfénykedvelő, ezért olyan helyre ültessük a kertben, ahol fürödhet a napsugarakban, de legalább szűrt fényt kap. A túl erős fény a virágok színét megfakíthatja. Talaj iránt kevésbé érzékeny, de mély termőrétegű, tápanyagban gazdag talajban fejlődik a legjobban. Előnyben részesíti a gyengén meszes talajokat. Nyár végén ültessük, hogy a tél beállta előtt elegendő idő maradjon az új gyökérzet kifejlődéséhez. A legtöbb faj télálló, ám ha a fagyosszentek időszakában zord az időjárás, a fiatal pünkösdirózsa hajtásait be kell takarni. A frissen ültetett növényt télen ajánlott a fagytól óvni pl. szalmatakarással. Ültetéssel még koratavasszal is próbálkozhatunk, amikor a talaj már munkálható. A növény nem kedveli, ha bolygatják, ezért a telepítés során olyan helyet kell számára választani, ahol kedvére terjeszkedhet. Ha mégis átültetjük, helyére mindenképpen más növény kerüljön. |
|
Gondozása
Műtrágyázni ritkán kell. Használjunk alacsony N tartalmú, összetett műtrágyát, pl. NPK 6-24-24. Rendszeres öntözést kíván. Legfőbb betegsége a botritisz, illetve más gombás betegségek. A tavasszal fenyegető fertőzések elkerülésére jól levegőzött talajra és környezetre van szükség. A virágfejeket ne öntözzük. Ősszel a lehullott növényi részeket mindig gyűjtsük össze, hogy egyetlen fő ellenségét, a pajzstetveket elpusztítsuk. Ha a növényt már megtámadták, permetezéssel védekezzünk. |
|
Kb. a 3. évtől virágzik teljes pompájában. Ha nagy virágokat szeretnénk, a borsónyi oldalrügyeket el kell távolítani. A dupla hibrideket gyakran karózni kell. A virágzás elmaradásának több, néha egyszerű oka lehet: túl mélyre ültettük, túl sok növénnyel verseng, túl sok N-t kap, a virágrügyek elfagytak, vagy egyszerűen csak kevés a napfény. |
|
Az pünkösdirózsát szeptemberben tőosztással, gyöktörzsének szétosztásával, feldarabolásával szaporíthatjuk. Éles késsel vágjuk szét a gyöktörzset úgy, hogy mindegyiken legyen néhány szem és elegendő gyökérzet. Ezután fektessük vízszintesen a földbe, és csupán 5 cm vastag földréteggel fedjük. Késő ősszel takarjuk szalmával vagy lombbal, hogy az erősebb fagyoktól megvédjük. |
forrás: www.kertpont.hu
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
.jpg)
.jpg){kind=small}